Katalóniában a függetlenségi pártok megállapodhatnak Artur Mas elnökké választásáról
Mintegy két hónapja tartó tárgyalássorozat után Katalóniában a függetlenségi pártok megállapodhatnak Artur Mas újbóli elnökké választásról, amennyiben a baloldali Népi Egység (CUP) nevű párt közgyűlése elfogadja azt a tervezetet, amelyet a Junts pel Sí (Együtt az igenért) nevű párttömörülés kedden ismertetett.
A javaslat lényeges eleme, hogy Artur Mas nem egyedül töltené be a posztot, hanem parlamenti megválasztását követően létrehoznának egy négyfős, úgynevezett elnöki kart, amelynek megbízatása 18 hónapra, az átmenet idejére szólna, vagyis amíg Katalónia kiválik Spanyolországból és létrejön a független köztársaság - ismertette az elképzeléseket Raül Romeva, a Junts pel Sí politikusa.
A 63 oldalas tervezet tartalmazza továbbá a függetlenséghez vezető "menetrendet" és egy 270 millió euró értékű szociális intézkedéscsomagot is, benne olyan elemekkel mint a kilakoltatások megállítása, a gyermekszegénység elleni harc. (Ezeknek a szociális elképzeléseknek a fontosságát a baloldali CUP többször is hangoztatta).
Raül Romeva elmondta: a javaslatokat nem egyedül dolgozták ki, hanem abban részt vett a CUP tárgyalódelegációja, ennek ellenére a szöveg nem tekinthető megállapodásnak, mivel azt még el kell fogadnia a CUP közgyűlésének, amely vasárnap ül össze. Ott születik döntés arról, hogy támogatják-e a tervezetet és megszavazzák-e Artur Mas újraválasztását a parlamentben.
Katalóniában, amely autonóm közösségként saját parlamenttel rendelkezik, szeptember végén tartottak választásokat. Ezen a Junts pel Sí (Együtt az igenért) nevű párttömörülés nyert, amelynek célja, hogy Katalónia elszakadjon Spanyolországtól. Ebben támogatja a katalán parlament másik függetlenségi pártja a Népi Egység (CUP), de azt eddig következetesen elutasította, hogy Artur Mas maradjon Katalónia vezetője.
A kialakult patthelyzet miatt Katalóniát már három hónapja ügyvezető kormány irányítja, ha január 9-ig nem lesz új elnök, meg kell ismételni az autonóm közösségi választásokat.
Artur Mas 2010 óta áll Katalónia élén és jelentős szerepe van abban, hogy megerősödtek a függetlenségi törekvések, amelyeket a spanyol kormány törvénytelennek tart és elutasít. Személye ugyanakkor sokak számára megosztó, a CUP elutasítását az előző, szintén Artur Mas vezette katalán kormány megszorító és privatizációs intézkedéseivel, illetve korrupciógyanús ügyeivel indokolta.
A függetlenségi pártok megállapodás-tervezetéről szóló bejelentés két nappal azután érkezett, hogy Spanyolországban parlamenti választásokat tartottak. A spanyol törvényhozásba két katalán függetlenségi erő is bekerült: a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) 9, a Demokrácia és Szabadság pártszövetség 8 mandátumot szerzett.
Katalóniában azonban a legtöbben nem rájuk, hanem a radikális változásokat követelő, baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) nevű pártra szavaztak. Ők Spanyolország egységét támogatják, ugyanakkor szükségesnek tartják a függetlenségről szóló népszavazás megrendezését.
Az ERC a második, a Demokrácia és Szabadság a negyedik helyen végzett, összesen a szavazatok 32 százalékát szerezték meg. (A Demokrácia és Szabadság pártszövetség tagja Artur Mas pártja is).
A választások után a sajtóban megjelent elemzések közül több is rámutatott arra, hogy eszerint az elszakadást akaró pártok vesztettek támogatottságukból Katalóniában.
Raül Romeva szerint a mostani eredmény nem változtat semmit, mivel a katalán parlament függetlenségi pártjai felhatalmazásukat a szeptemberi autonóm közösségi választásokon kapták.
MTI
A javaslat lényeges eleme, hogy Artur Mas nem egyedül töltené be a posztot, hanem parlamenti megválasztását követően létrehoznának egy négyfős, úgynevezett elnöki kart, amelynek megbízatása 18 hónapra, az átmenet idejére szólna, vagyis amíg Katalónia kiválik Spanyolországból és létrejön a független köztársaság - ismertette az elképzeléseket Raül Romeva, a Junts pel Sí politikusa.
A 63 oldalas tervezet tartalmazza továbbá a függetlenséghez vezető "menetrendet" és egy 270 millió euró értékű szociális intézkedéscsomagot is, benne olyan elemekkel mint a kilakoltatások megállítása, a gyermekszegénység elleni harc. (Ezeknek a szociális elképzeléseknek a fontosságát a baloldali CUP többször is hangoztatta).
Raül Romeva elmondta: a javaslatokat nem egyedül dolgozták ki, hanem abban részt vett a CUP tárgyalódelegációja, ennek ellenére a szöveg nem tekinthető megállapodásnak, mivel azt még el kell fogadnia a CUP közgyűlésének, amely vasárnap ül össze. Ott születik döntés arról, hogy támogatják-e a tervezetet és megszavazzák-e Artur Mas újraválasztását a parlamentben.
Katalóniában, amely autonóm közösségként saját parlamenttel rendelkezik, szeptember végén tartottak választásokat. Ezen a Junts pel Sí (Együtt az igenért) nevű párttömörülés nyert, amelynek célja, hogy Katalónia elszakadjon Spanyolországtól. Ebben támogatja a katalán parlament másik függetlenségi pártja a Népi Egység (CUP), de azt eddig következetesen elutasította, hogy Artur Mas maradjon Katalónia vezetője.
A kialakult patthelyzet miatt Katalóniát már három hónapja ügyvezető kormány irányítja, ha január 9-ig nem lesz új elnök, meg kell ismételni az autonóm közösségi választásokat.
Artur Mas 2010 óta áll Katalónia élén és jelentős szerepe van abban, hogy megerősödtek a függetlenségi törekvések, amelyeket a spanyol kormány törvénytelennek tart és elutasít. Személye ugyanakkor sokak számára megosztó, a CUP elutasítását az előző, szintén Artur Mas vezette katalán kormány megszorító és privatizációs intézkedéseivel, illetve korrupciógyanús ügyeivel indokolta.
A függetlenségi pártok megállapodás-tervezetéről szóló bejelentés két nappal azután érkezett, hogy Spanyolországban parlamenti választásokat tartottak. A spanyol törvényhozásba két katalán függetlenségi erő is bekerült: a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) 9, a Demokrácia és Szabadság pártszövetség 8 mandátumot szerzett.
Katalóniában azonban a legtöbben nem rájuk, hanem a radikális változásokat követelő, baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) nevű pártra szavaztak. Ők Spanyolország egységét támogatják, ugyanakkor szükségesnek tartják a függetlenségről szóló népszavazás megrendezését.
Az ERC a második, a Demokrácia és Szabadság a negyedik helyen végzett, összesen a szavazatok 32 százalékát szerezték meg. (A Demokrácia és Szabadság pártszövetség tagja Artur Mas pártja is).
A választások után a sajtóban megjelent elemzések közül több is rámutatott arra, hogy eszerint az elszakadást akaró pártok vesztettek támogatottságukból Katalóniában.
Raül Romeva szerint a mostani eredmény nem változtat semmit, mivel a katalán parlament függetlenségi pártjai felhatalmazásukat a szeptemberi autonóm közösségi választásokon kapták.
MTI
Hozzászólások