A gazdasági kapcsolatokra is kihat a kínai-japán ellentét
A gazdasági statisztikák is tükrözik a Kína és Japán közti politikai ellentétet, amely az egész tavalyi évet jellemezte, december óta pedig csak tovább nőt.
A két ország közötti kereskedelem értéke 2013-ban több mint öt százalékkal esett vissza pedig már 2012-ben is csökkenést mutatott. Japán Kínába irányuló exportja az elmúlt 12 hónap alatt csaknem 9 százalékkal zsugorodott és a fordított irányú kereskedelem is drasztikusan csökkent - derül ki a kínai vámhivatal jelentéséből.
Kína Japánba irányuló működőtőke befektetései 23,5 százalékkal estek vissza, miközben a korábbi évek átlaga 16,8 százalékos bővülést mutat. A Japán befektetők szintén igyekeztek más országok felé fordulni és az előző évinél 4,3 százalékkal kevesebbet invesztáltak Kínában.
Az adatok nem a két gazdaság gyengeségére, hanem a kétoldalú viszony romlására mutatnak rá. A szomszédok közti komoly ellenségeskedés másfél éve, a Tiaojü-/Szenkaku-szigetek hovatartozását illető vita során erősödött fel, s a kérdést a mai napig nem sikerült tisztázni.
Tovább rontott a helyzeten, hogy az egy éve hatalmon lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök december végén felkereste a második világháború japán halottainak emléket állító Jaszukuni-szentélyt. Az emlékhely a háború 2,5 millió japán áldozata mellett 14 háborús főbűnös emlékét is őrzi, így a látogatás súlyos sértésnek számít a háborúban megszállít Kína és Dél-Korea számára.
A lépést követően a hivatalos állami média, a kínai Hszinhua ügynökség arra hívta fel Tokió figyelmét: keményvonalasságával a szigetország csak veszíthet, Kína ugyanis a többi között a gazdasági kapcsolatok lehűtésével gyakorolhat nyomást.
Még a látogatást megelőzően egy Kínában, Japánban és Koreában elvégzett közvélemény-kutatás során a kínai vállalatvezetők 60 százaléka jelentette ki, hogy nem hajlandó üzletet kötni japán partnerrel. Hasonló arányt mutatott a koreai döntéshozók ellenszenve is - derül ki a Global Times napilapban bemutatott jelentésből.
A kínai társadalomtudományi akadémia Japán-tanulmányok intézetének kutatója, Jao Haj-tien a China Daily napilapnak azt jósolta, hogy a politikai kapcsolatok várhatóan az idén is fagyosak maradnak, ez pedig kihat a gazdasági kapcsolatokra is. Rövid távon mindkét oldal részéről óvatosság várható - fogalmazott Jao.
MTI
A két ország közötti kereskedelem értéke 2013-ban több mint öt százalékkal esett vissza pedig már 2012-ben is csökkenést mutatott. Japán Kínába irányuló exportja az elmúlt 12 hónap alatt csaknem 9 százalékkal zsugorodott és a fordított irányú kereskedelem is drasztikusan csökkent - derül ki a kínai vámhivatal jelentéséből.
Kína Japánba irányuló működőtőke befektetései 23,5 százalékkal estek vissza, miközben a korábbi évek átlaga 16,8 százalékos bővülést mutat. A Japán befektetők szintén igyekeztek más országok felé fordulni és az előző évinél 4,3 százalékkal kevesebbet invesztáltak Kínában.
Az adatok nem a két gazdaság gyengeségére, hanem a kétoldalú viszony romlására mutatnak rá. A szomszédok közti komoly ellenségeskedés másfél éve, a Tiaojü-/Szenkaku-szigetek hovatartozását illető vita során erősödött fel, s a kérdést a mai napig nem sikerült tisztázni.
Tovább rontott a helyzeten, hogy az egy éve hatalmon lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök december végén felkereste a második világháború japán halottainak emléket állító Jaszukuni-szentélyt. Az emlékhely a háború 2,5 millió japán áldozata mellett 14 háborús főbűnös emlékét is őrzi, így a látogatás súlyos sértésnek számít a háborúban megszállít Kína és Dél-Korea számára.
A lépést követően a hivatalos állami média, a kínai Hszinhua ügynökség arra hívta fel Tokió figyelmét: keményvonalasságával a szigetország csak veszíthet, Kína ugyanis a többi között a gazdasági kapcsolatok lehűtésével gyakorolhat nyomást.
Még a látogatást megelőzően egy Kínában, Japánban és Koreában elvégzett közvélemény-kutatás során a kínai vállalatvezetők 60 százaléka jelentette ki, hogy nem hajlandó üzletet kötni japán partnerrel. Hasonló arányt mutatott a koreai döntéshozók ellenszenve is - derül ki a Global Times napilapban bemutatott jelentésből.
A kínai társadalomtudományi akadémia Japán-tanulmányok intézetének kutatója, Jao Haj-tien a China Daily napilapnak azt jósolta, hogy a politikai kapcsolatok várhatóan az idén is fagyosak maradnak, ez pedig kihat a gazdasági kapcsolatokra is. Rövid távon mindkét oldal részéről óvatosság várható - fogalmazott Jao.
MTI
Hozzászólások