A két ország közti ellentétek miatt csökken a Kínában élő japánok száma
Egyre kevesebb japán állampolgár választja tartósabb lakhelyéül Kínát, ami nagyrészt a két ország között az elmúlt években elmérgesedő viszonynak tulajdonítható.
A Kínában három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó, vagyis letelepedési engedéllyel rendelkező japánok száma a kínai sajtóban idézett hivatalos statisztikák szerint tavaly október végén 135 ezer volt. Ez csaknem tíz százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, ami már szintén csökkenést mutatott a Tiaojü/Szenkaku-szigetek hovatartozása miatt 2012-ben igazán kiélesedő helyzetből adódóan. A vita mára odáig fajult, hogy a két ország vezetői gyakorlatilag nem beszélnek egymással.
A nagyvárosokban igazán látványos a visszaesés: Sanghajban 2013-ban például a metropolisban élő japánok csaknem ötöde "tűnt el", míg korábban soha nem csökkent a számuk. A pekingi adatok szintén hasonló trendet mutatnak, ott a sanghajihoz képest kisebb az arány.
A szigetvita mellett a kínai gazdaság lassulása és a japán miniszterelnök, Abe Sindzó által meghirdetett gazdasági reformok is hozzájárulnak a japánok elköltözéséhez. Emellett a kínai városokban mind nagyobb mértékű a légszennyezés, ami komoly aggodalmat okoz az ott dolgozó külföldiek körében. Első határon túli vállalatként éppen a japán Panasonic jelentette be márciusban, hogy pluszpénz fizet Kínában dolgozó munkásainak a légszennyezettség után.
A kínai társadalomtudományi akadémia Japán-tanulmányokkal foglalkozó intézetének kutatója, Jao Haj-tien a kínai sajtónak nyilatkozva korábban úgy jósolta, hogy a politikai-gazdasági szálak várhatóan idén is fagyosak lesznek majd, középtávon pedig enyhülés esetén is óvatosság várható mindkét oldalon.
MTI
A Kínában három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó, vagyis letelepedési engedéllyel rendelkező japánok száma a kínai sajtóban idézett hivatalos statisztikák szerint tavaly október végén 135 ezer volt. Ez csaknem tíz százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, ami már szintén csökkenést mutatott a Tiaojü/Szenkaku-szigetek hovatartozása miatt 2012-ben igazán kiélesedő helyzetből adódóan. A vita mára odáig fajult, hogy a két ország vezetői gyakorlatilag nem beszélnek egymással.A nagyvárosokban igazán látványos a visszaesés: Sanghajban 2013-ban például a metropolisban élő japánok csaknem ötöde "tűnt el", míg korábban soha nem csökkent a számuk. A pekingi adatok szintén hasonló trendet mutatnak, ott a sanghajihoz képest kisebb az arány.
A szigetvita mellett a kínai gazdaság lassulása és a japán miniszterelnök, Abe Sindzó által meghirdetett gazdasági reformok is hozzájárulnak a japánok elköltözéséhez. Emellett a kínai városokban mind nagyobb mértékű a légszennyezés, ami komoly aggodalmat okoz az ott dolgozó külföldiek körében. Első határon túli vállalatként éppen a japán Panasonic jelentette be márciusban, hogy pluszpénz fizet Kínában dolgozó munkásainak a légszennyezettség után.
A kínai társadalomtudományi akadémia Japán-tanulmányokkal foglalkozó intézetének kutatója, Jao Haj-tien a kínai sajtónak nyilatkozva korábban úgy jósolta, hogy a politikai-gazdasági szálak várhatóan idén is fagyosak lesznek majd, középtávon pedig enyhülés esetén is óvatosság várható mindkét oldalon.
MTI
Hozzászólások