Egy év alatt ötödével csökkent a Sanghajban élő japánok száma
Tömegesen hagyták el Sanghajt a japán lakosok 2013-ban a városi tájékoztatási hivatal adatai szerint.
A kelet-kínai metropoliszban élő japánok száma egy év alatt csaknem 10 ezer fővel, 47 700 főre csökkent. (Kínában mintegy százezer japán él.)
A japán lakosok számának csökkenésére soha korábban nem adódott példa, az az adatfelvétel 1994-es kezdete óta töretlen növekedést mutatott.
A sanghaji japán konzulátus és a japán gazdasági kamara helyzetértékelése szerint a jelenségnek politikai, gazdasági és környezeti okai vannak.
A legsúlyosabb ezek közül a két ország közti politikai konfliktus, mely bő két és fél éve, a Tiaojü-/Szenkaku-szigetek hovatartozása okán élesedett ki, s fokozódott odáig, hogy a két ország legfelsőbb vezetésének tagjai gyakorlatilag nem beszélnek egymással. Az ellentét Sanghaj városában 2012 és 2013 során is Japán-ellenes megmozdulásokhoz vezetett, ami számos vállalkozást kényszerített üzleteik bezárására és a város elhagyására, illetve terveinek újragondolására. Ehhez járult a kínai gazdasági növekedés lassulása és az, hogy az Abe Sindzó által meghirdetett új japán gazdaságpolitika reményeket kelt.
Emellett a városban tavaly rekord mértékűre emelkedett a légszennyezés, ami komoly aggodalmat okozott az ott dolgozó külföldiek körében. Első határon túli vállalatként éppen a japán Panasonic jelentette be márciusban, hogy prémiumot fizet Kínában dolgozó munkásainak a légszennyezettség miatt.
A kínai társadalomtudományi akadémia Japán-tanulmányok intézetének kutatója, Jao Haj-tien a kínai sajtónak nyilatkozva korábban úgy jósolta: a politikai-gazdasági kapcsolatok várhatóan idén is fagyosan alakulnak majd, középtávon pedig enyhülés esetén is mindkét oldal részéről óvatosság várható.
MTI
A kelet-kínai metropoliszban élő japánok száma egy év alatt csaknem 10 ezer fővel, 47 700 főre csökkent. (Kínában mintegy százezer japán él.)A japán lakosok számának csökkenésére soha korábban nem adódott példa, az az adatfelvétel 1994-es kezdete óta töretlen növekedést mutatott.
Ráadásul Sanghaj városában él a külföldön élő japánok második legnagyobb közössége: az amerikai Los Angeles után itt telepedtek le legnagyobb számban a szigetországbeliek.
A sanghaji japán konzulátus és a japán gazdasági kamara helyzetértékelése szerint a jelenségnek politikai, gazdasági és környezeti okai vannak.
A legsúlyosabb ezek közül a két ország közti politikai konfliktus, mely bő két és fél éve, a Tiaojü-/Szenkaku-szigetek hovatartozása okán élesedett ki, s fokozódott odáig, hogy a két ország legfelsőbb vezetésének tagjai gyakorlatilag nem beszélnek egymással. Az ellentét Sanghaj városában 2012 és 2013 során is Japán-ellenes megmozdulásokhoz vezetett, ami számos vállalkozást kényszerített üzleteik bezárására és a város elhagyására, illetve terveinek újragondolására. Ehhez járult a kínai gazdasági növekedés lassulása és az, hogy az Abe Sindzó által meghirdetett új japán gazdaságpolitika reményeket kelt.
Emellett a városban tavaly rekord mértékűre emelkedett a légszennyezés, ami komoly aggodalmat okozott az ott dolgozó külföldiek körében. Első határon túli vállalatként éppen a japán Panasonic jelentette be márciusban, hogy prémiumot fizet Kínában dolgozó munkásainak a légszennyezettség miatt.
A kínai társadalomtudományi akadémia Japán-tanulmányok intézetének kutatója, Jao Haj-tien a kínai sajtónak nyilatkozva korábban úgy jósolta: a politikai-gazdasági kapcsolatok várhatóan idén is fagyosan alakulnak majd, középtávon pedig enyhülés esetén is mindkét oldal részéről óvatosság várható.
MTI
Hozzászólások