Hongkongi biztonsági főnök: erőszakossá válhat a közelgő tömegtüntetés
Hongkong biztonsági főnöke szerint könnyen erőszakba torkollhat a városban meghirdetett nagyszabású tüntetés, a Foglald el a központot (Occupy Central), amelyen politikai reformot, általános választójogot és választhatóságot kívánnak követelni a résztvevők.
Lai Tung-kwok szerint - mint azt csütörtökön több hongkongi lapban megjelent cikkében értésre adta - kétséges, hogy a polgári elégedetlenség helyi mozgalma képes lesz-e megakadályozni, hogy a radikálisabb tüntetők erőszakossá váljanak, s - mint fogalmazott - ezért a felelősség a szervezőket terheli. A rendőrséget is felügyelő kormányzati vezető világossá tette, hogy mindent megtesznek a közrend és a jog hatalmának fenntartására.
A város szívébe, üzleti negyedébe június 22-24-re szervezett demonstráció - a belváros lezárása a tervek szerint több mint 10 ezer emberrel - vélhetően ellehetetleníti a város politikai és üzleti központjának működését, célja a követelések városvezetésre kényszerítése. Tai kritikusnak nevezte a résztvevők remélt számát, és felhívta a figyelmet, hogy a tervezett akció törvényellenes cselekménynek minősül.
A mozgalom vezetői szerint nem szükségszerű, hogy a kockázatként emlegetett erőszak bekövetkezzen, s helyzet kezelhetetlenné váljon. Továbbra is feltett szándékuk, hogy ily módon kényszerítsék ki a kormányzatból az általános választójog, a jelölés szabadságának érvényesítését a 2017-es kormányzóválasztáson.
Ez utóbbi érdekében nem hivatalos helyi népszavazást is hirdettek az interneten, választási reformot követelve.
Helyi kereskedelmi, üzleti kamarák a csütörtöki hongkongi lapokban - fizetett hirdetésként - közleményeket jelentettek meg, elítélve a tervezett tüntetést. A vezető hongkongi szervezet mellett négy külföldi az aláíró: a kanadai, az olasz, az indiai és bahreini. Az amerikai, a brit és az ausztrál nincs közöttük. Hongkongban húsz körül van a hasonló szervezetek száma.
A pekingi kormány kedden kiadott Fehér könyvében, amelyben a város irányításának alapelveit igyekezett egyértelműsíteni, megígérte, hogy a kínai alkotmány és Hongkong alaptörvénye alapján a különleges közigazgatási övezetben - a törvényhozás és a kormányzó megválasztása során - érvényesülni fog az általános választójog. Világossá tette azonban, hogy a kormányzót egy, "a széles rétegeket képviselő" bizottság fogja jelölni.
A városban, amely 1997 júliusáig volt brit gyarmat, a kínai kormány átfogó igazgatása érvényesül, a központi kormány szerint "autonómiája nem egyenlő a hatalom megosztásával" Peking és Hongkong között. Peking azt is kifejezte, hogy vannak, akik helytelenül, eltorzítva értelmezik az "egy ország - két társadalmi rendszer" alapelvét, és - mint fogalmaztak - vannak olyan "külső erők" is, amelyek Hongkongot arra szeretnék felhasználni, hogy beavatkozzanak Kína belügyeibe.
MTI
Lai Tung-kwok szerint - mint azt csütörtökön több hongkongi lapban megjelent cikkében értésre adta - kétséges, hogy a polgári elégedetlenség helyi mozgalma képes lesz-e megakadályozni, hogy a radikálisabb tüntetők erőszakossá váljanak, s - mint fogalmazott - ezért a felelősség a szervezőket terheli. A rendőrséget is felügyelő kormányzati vezető világossá tette, hogy mindent megtesznek a közrend és a jog hatalmának fenntartására.A város szívébe, üzleti negyedébe június 22-24-re szervezett demonstráció - a belváros lezárása a tervek szerint több mint 10 ezer emberrel - vélhetően ellehetetleníti a város politikai és üzleti központjának működését, célja a követelések városvezetésre kényszerítése. Tai kritikusnak nevezte a résztvevők remélt számát, és felhívta a figyelmet, hogy a tervezett akció törvényellenes cselekménynek minősül.
A mozgalom vezetői szerint nem szükségszerű, hogy a kockázatként emlegetett erőszak bekövetkezzen, s helyzet kezelhetetlenné váljon. Továbbra is feltett szándékuk, hogy ily módon kényszerítsék ki a kormányzatból az általános választójog, a jelölés szabadságának érvényesítését a 2017-es kormányzóválasztáson.
Ez utóbbi érdekében nem hivatalos helyi népszavazást is hirdettek az interneten, választási reformot követelve.
Helyi kereskedelmi, üzleti kamarák a csütörtöki hongkongi lapokban - fizetett hirdetésként - közleményeket jelentettek meg, elítélve a tervezett tüntetést. A vezető hongkongi szervezet mellett négy külföldi az aláíró: a kanadai, az olasz, az indiai és bahreini. Az amerikai, a brit és az ausztrál nincs közöttük. Hongkongban húsz körül van a hasonló szervezetek száma.
A pekingi kormány kedden kiadott Fehér könyvében, amelyben a város irányításának alapelveit igyekezett egyértelműsíteni, megígérte, hogy a kínai alkotmány és Hongkong alaptörvénye alapján a különleges közigazgatási övezetben - a törvényhozás és a kormányzó megválasztása során - érvényesülni fog az általános választójog. Világossá tette azonban, hogy a kormányzót egy, "a széles rétegeket képviselő" bizottság fogja jelölni.
A városban, amely 1997 júliusáig volt brit gyarmat, a kínai kormány átfogó igazgatása érvényesül, a központi kormány szerint "autonómiája nem egyenlő a hatalom megosztásával" Peking és Hongkong között. Peking azt is kifejezte, hogy vannak, akik helytelenül, eltorzítva értelmezik az "egy ország - két társadalmi rendszer" alapelvét, és - mint fogalmaztak - vannak olyan "külső erők" is, amelyek Hongkongot arra szeretnék felhasználni, hogy beavatkozzanak Kína belügyeibe.
MTI
Hozzászólások