Kártérítést fizet a japán Mitsubishi Materials a második világháborús kényszermunkák áldozatainak
Pekingben írásban elkötelezte magát a bocsánatkérés és a kártérítés mellett a japán Mitsubishi Materials vállalat, amely a második világháború idején csaknem 3800 kínait kényszerített bányamunkára - jelentette a helyi média csütörtökön.
A vállalat közleményében minden egyes áldozatnak, illetve hozzátartozóinak 100 ezer jüan (4,2 millió forint), összesen mintegy 370 millió jüan (15,7 milliárd forint) kifizetését ígérte. Az érintettek a Mitsubishi Materials jogelődjénél, a Mitsubishi Mining bányavállalat 10 szénbányájában dolgoztak.
Az 1940-es évek elején körülbelül 40 ezer kínait hurcoltak Japánba, mivel a háborúzó szigetország híján volt a munkaerőnek. Többtucatnyi cég dolgoztatta őket. Sokan közülük - kínai források szerint megközelítően 7 ezren - a nehéz munkakörülmények, az erőszak vagy az élelem hiánya miatt meghaltak.
Kínában terjedő híresztelések szerint további két vállalat, a Kajima és a Nishimatsu is a Mitsubishi Materialséhoz hasonló lépésekre szánta el magát.
A japán vállalat úgy nyilatkozott, hogy törekedni fog valamennyi áldozat beazonosítására és családjuk megtalálására. Pekingi nyilvános kötelezettségvállalásukkor a vállalat képviselői, vállalva történelmi felelősségüket, kifejezték őszinte bocsánatkérésüket, amelyet három volt munkás elfogadott.
A Mitsubishi Materials azt is vállalta, hogy az egykori helyszíneken emlékműveket helyeznek el, és megemlékezéseket tartanak.
A japán nagyvállalat lépésére, vagyis a megegyezésre azt követően került sor, hogy az áldozatok és családtagok több csoportja ügyvédek segítségével bírósághoz fordult a jóvátétel érdekében. A Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint egy 37 felperes alkotta csoport visszautasította az ajánlatot.
A tokiói kormány korábban minden hivatalos háborús kínai kártérítési kísérletet azzal hárított el, hogy 1972-ben, a diplomáciai kapcsolatok felvételekor Kína feladta erre vonatkozó jogát. Azokat a kereseteket, amelyeket kínai és dél-koreai állampolgárok nyújtottak be korábban kényszermunka vagy szexrabszolgaság miatt, visszautasították.
A Mitsubishi Materials vállalatvezetői tavaly már az Egyesült Államokban tartott ünnepélyes szertartáson bocsánatot kértek az amerikai hadifoglyok nyomorúságos körülmények közötti dolgoztatása miatt. Akkor James Murphy, egy japán rézbányát megjárt hadifogoly fogadta el szimbolikusan a bocsánatkérést. A különleges esemény helyszíne a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ Tolerancia Múzeuma volt.
MTI
A vállalat közleményében minden egyes áldozatnak, illetve hozzátartozóinak 100 ezer jüan (4,2 millió forint), összesen mintegy 370 millió jüan (15,7 milliárd forint) kifizetését ígérte. Az érintettek a Mitsubishi Materials jogelődjénél, a Mitsubishi Mining bányavállalat 10 szénbányájában dolgoztak.
Az 1940-es évek elején körülbelül 40 ezer kínait hurcoltak Japánba, mivel a háborúzó szigetország híján volt a munkaerőnek. Többtucatnyi cég dolgoztatta őket. Sokan közülük - kínai források szerint megközelítően 7 ezren - a nehéz munkakörülmények, az erőszak vagy az élelem hiánya miatt meghaltak.
Kínában terjedő híresztelések szerint további két vállalat, a Kajima és a Nishimatsu is a Mitsubishi Materialséhoz hasonló lépésekre szánta el magát.
A japán vállalat úgy nyilatkozott, hogy törekedni fog valamennyi áldozat beazonosítására és családjuk megtalálására. Pekingi nyilvános kötelezettségvállalásukkor a vállalat képviselői, vállalva történelmi felelősségüket, kifejezték őszinte bocsánatkérésüket, amelyet három volt munkás elfogadott.
A Mitsubishi Materials azt is vállalta, hogy az egykori helyszíneken emlékműveket helyeznek el, és megemlékezéseket tartanak.
A japán nagyvállalat lépésére, vagyis a megegyezésre azt követően került sor, hogy az áldozatok és családtagok több csoportja ügyvédek segítségével bírósághoz fordult a jóvátétel érdekében. A Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint egy 37 felperes alkotta csoport visszautasította az ajánlatot.
A tokiói kormány korábban minden hivatalos háborús kínai kártérítési kísérletet azzal hárított el, hogy 1972-ben, a diplomáciai kapcsolatok felvételekor Kína feladta erre vonatkozó jogát. Azokat a kereseteket, amelyeket kínai és dél-koreai állampolgárok nyújtottak be korábban kényszermunka vagy szexrabszolgaság miatt, visszautasították.
A Mitsubishi Materials vállalatvezetői tavaly már az Egyesült Államokban tartott ünnepélyes szertartáson bocsánatot kértek az amerikai hadifoglyok nyomorúságos körülmények közötti dolgoztatása miatt. Akkor James Murphy, egy japán rézbányát megjárt hadifogoly fogadta el szimbolikusan a bocsánatkérést. A különleges esemény helyszíne a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ Tolerancia Múzeuma volt.
MTI
Hozzászólások