Peking már visszafoglalhatta volna a dél-kínai-tengeri szigeteket
Kína jelentős önmegtartóztatásról tett tanúbizonyságot, amikor nem foglalta vissza a sajátjának tartott, de más országok által birtokba vett dél-kínai-tengeri szigeteket - mondta Liu Csen-min miniszterhelyettes az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) manilai csúcstalálkozója előtt Pekingben.
Liu szerint a helyzet "igazi áldozata" Kína, mivel a kínai zátonyok, szigetek tucatjain a területet magukénak tartó környező államok közül több is megtelepedett.
A kínai kormánynak joga volna e törvénytelenül elfoglalt területeket visszaszerezni és ehhez a képességei is megvannak, de Peking ezt nem tette, hogy megőrizze a térség békéjét és stabilitását - fogalmazott a diplomata.
Utalva arra a konfliktusra, amelyet az váltott ki, hogy Kína szigetekké töltött fel egyes vitatott hovatartozású zátonyokat, Liu annak a meggyőződésének adott hangot, hogy minél nagyobbak e szigetek, annál hasznosabbak a polgári élet, például a katasztrófamentés számára.
A külügyminiszter-helyettes kifejezte, országa álláspontja szerint a dél-kínai-tengeri szigetek ügyének "dramatizálása" nem segíti elő az együttműködést.
Peking erőteljes diplomáciai munkával igyekezett elérni, hogy az APEC-csúcson ne legyen a hivatalos megvitatandó kérdések között a Dél-Kínai-tenger, illetve a szabad hajózhatóság garanciáinak témája.
A tengeri területi vitákban Peking leghangosabb kritikusa épp az APEC-csúcsnak otthont adó Fülöp-szigetek, amely látványosan keresi szövetségesének, az Egyesült Államoknak a támogatását, és nyitottabbá vált az intenzív együttműködésre Kína térségbeli ellenlábasával, Japánnal is. Mindkét ország aktívan segíti a Fülöp-szigetek katonai, haditengerészeti fejlesztéseit.
Barack Obama amerikai elnök Manilába érkezése után már nem sokkal annak a hadihajónak a fedélzetére lépett, amelyet néhány éve az Egyesült Államok ajándékozott a szigetországnak. Az amerikai és a helyi haditengerészeti állomány előtt kijelentette: országának szerződéses kötelezettsége szövetségesének a megvédelmezése. "Itteni látogatásom a régió vizeinek biztonsága és a szabad hajózás iránti közös elkötelezettséget hivatott kifejezni" - fogalmazott.
Obama azt is bejelentette, hogy egy 2 éves időtartamra elfogadott 250 millió dolláros csomag részeként két további hajót adnak a Fülöp-szigeteknek, köztük olyat, amely lehetővé teszi a hosszú távú járőrözést.
A legfrissebb sajtóértesülések szerint Manila és Tokió is e héten jelenti majd be megállapodását, mely szerint Japán használt katonai felszereléssel, köztük valószínűleg járőrözésre alkalmas repülőgépekkel láthatja el a szigetországot. A két ország vezetője júniusban már megegyezett, tárgyalásokat kezdenek arról, hogy japán hajók, illetve repülőgépek milyen módon használhatnák a jövőben a Fülöp-szigeteki bázisokat.
MTI
Liu szerint a helyzet "igazi áldozata" Kína, mivel a kínai zátonyok, szigetek tucatjain a területet magukénak tartó környező államok közül több is megtelepedett.
A kínai kormánynak joga volna e törvénytelenül elfoglalt területeket visszaszerezni és ehhez a képességei is megvannak, de Peking ezt nem tette, hogy megőrizze a térség békéjét és stabilitását - fogalmazott a diplomata.
Utalva arra a konfliktusra, amelyet az váltott ki, hogy Kína szigetekké töltött fel egyes vitatott hovatartozású zátonyokat, Liu annak a meggyőződésének adott hangot, hogy minél nagyobbak e szigetek, annál hasznosabbak a polgári élet, például a katasztrófamentés számára.
A külügyminiszter-helyettes kifejezte, országa álláspontja szerint a dél-kínai-tengeri szigetek ügyének "dramatizálása" nem segíti elő az együttműködést.
Peking erőteljes diplomáciai munkával igyekezett elérni, hogy az APEC-csúcson ne legyen a hivatalos megvitatandó kérdések között a Dél-Kínai-tenger, illetve a szabad hajózhatóság garanciáinak témája.
A tengeri területi vitákban Peking leghangosabb kritikusa épp az APEC-csúcsnak otthont adó Fülöp-szigetek, amely látványosan keresi szövetségesének, az Egyesült Államoknak a támogatását, és nyitottabbá vált az intenzív együttműködésre Kína térségbeli ellenlábasával, Japánnal is. Mindkét ország aktívan segíti a Fülöp-szigetek katonai, haditengerészeti fejlesztéseit.
Barack Obama amerikai elnök Manilába érkezése után már nem sokkal annak a hadihajónak a fedélzetére lépett, amelyet néhány éve az Egyesült Államok ajándékozott a szigetországnak. Az amerikai és a helyi haditengerészeti állomány előtt kijelentette: országának szerződéses kötelezettsége szövetségesének a megvédelmezése. "Itteni látogatásom a régió vizeinek biztonsága és a szabad hajózás iránti közös elkötelezettséget hivatott kifejezni" - fogalmazott.
Obama azt is bejelentette, hogy egy 2 éves időtartamra elfogadott 250 millió dolláros csomag részeként két további hajót adnak a Fülöp-szigeteknek, köztük olyat, amely lehetővé teszi a hosszú távú járőrözést.
A legfrissebb sajtóértesülések szerint Manila és Tokió is e héten jelenti majd be megállapodását, mely szerint Japán használt katonai felszereléssel, köztük valószínűleg járőrözésre alkalmas repülőgépekkel láthatja el a szigetországot. A két ország vezetője júniusban már megegyezett, tárgyalásokat kezdenek arról, hogy japán hajók, illetve repülőgépek milyen módon használhatnák a jövőben a Fülöp-szigeteki bázisokat.
MTI
Hozzászólások