Peking véget vetne magán tömegszállások gyakorlatának
Véget akar vetni a kínai főváros azoknak a lakásbérleteknek, ahol emeletes ágyakon tömegek vannak összezsúfolódva egy szobában, vagy "polcos" rendszerben adnak ki fekvőhelyeket - számolt be a pekingi önkormányzat döntéséről a kínai média pénteken.
A lépésre azt követően került sor, hogy a Beijing Daily című napilap riportjában bemutatott egy 80 négyzetméteres lakást, amelyben 25 végzős egyetemista lakott. Fejenként 800 jüant (29 ezer forint) fizettek.
A fővárosi önkormányzat friss rendelkezése szerint az egy bérlőre jutó bérelt terület nem lehet kevesebb öt négyzetméternél és a szobákban nem lehet több két főnél. A szabályozás tiltja, hogy a lakástulajdonos megváltoztassa a lakás eredeti struktúráját, a konyhát, a fürdőszobát, a balkont és a pincét vagy a tároló helyiséget is szállás céljából adja ki. A bérbeadással foglalkozó ügynökségeknek ugyancsak felhívták a figyelmét arra, hogy ne vállalják szabályellenesen az ingatlanok kiadását.
A pekingi rendőrség ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a példához hasonló helyzetekben fellépjen. Ugyanakkor a helyzetet kommentálók megjegyzik, nem hagyható figyelmen kívül, hogy e bérletek létező piaci igényt elégítenek ki, sok vidéki vándormunkás nem jut másként szálláshoz, mint hogy vállalja a rendkívül igénytelen és szűkös ágybérletet. A szigorítás nyilvánvalóan nem fogja magával hozni a bérleti díjak csökkenését, miközben ezeknek az embereknek a problémájára nem nyílt alternatív megoldás.
A Global Times című angol nyelvű napilap pénteki kommentárjában utal egy korábbi fővárosi kutatás eredményére, miszerint a vándormunkások átlagfizetésük 43 százalékát lakásbérletre költik. Megjegyzi, a közös bérlet gyakorlata normális következménye volt az elszabaduló bérleti díjak miatt kialakult helyzetre, s az árak emelkedése magával hozta, hogy a bérlők újabb bérlőket toboroztak.
MTI
A lépésre azt követően került sor, hogy a Beijing Daily című napilap riportjában bemutatott egy 80 négyzetméteres lakást, amelyben 25 végzős egyetemista lakott. Fejenként 800 jüant (29 ezer forint) fizettek.
A beszámolónak hamar nagy visszhangja lett, az online közösség bírálta a szállásadót és azt, hogy az effajta ingatlan-bérbeadások törvényesek.
A fővárosi önkormányzat friss rendelkezése szerint az egy bérlőre jutó bérelt terület nem lehet kevesebb öt négyzetméternél és a szobákban nem lehet több két főnél. A szabályozás tiltja, hogy a lakástulajdonos megváltoztassa a lakás eredeti struktúráját, a konyhát, a fürdőszobát, a balkont és a pincét vagy a tároló helyiséget is szállás céljából adja ki. A bérbeadással foglalkozó ügynökségeknek ugyancsak felhívták a figyelmét arra, hogy ne vállalják szabályellenesen az ingatlanok kiadását.
A pekingi rendőrség ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a példához hasonló helyzetekben fellépjen. Ugyanakkor a helyzetet kommentálók megjegyzik, nem hagyható figyelmen kívül, hogy e bérletek létező piaci igényt elégítenek ki, sok vidéki vándormunkás nem jut másként szálláshoz, mint hogy vállalja a rendkívül igénytelen és szűkös ágybérletet. A szigorítás nyilvánvalóan nem fogja magával hozni a bérleti díjak csökkenését, miközben ezeknek az embereknek a problémájára nem nyílt alternatív megoldás.
A Global Times című angol nyelvű napilap pénteki kommentárjában utal egy korábbi fővárosi kutatás eredményére, miszerint a vándormunkások átlagfizetésük 43 százalékát lakásbérletre költik. Megjegyzi, a közös bérlet gyakorlata normális következménye volt az elszabaduló bérleti díjak miatt kialakult helyzetre, s az árak emelkedése magával hozta, hogy a bérlők újabb bérlőket toboroztak.
MTI
Hozzászólások