Kínai elnök: nem lenne szabad egyetlen hatalmi blokknak diktálnia a nemzetközi rendet

Nagy Mariann, az MTI tudósítója jelenti: Nem lenne szabad egyetlen hatalomnak vagy blokknak diktálnia a nemzetközi rendet - szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök egy hétfői beszédében, amelyet a Kínai Népköztársaság  ENSZ-hez történt újracsatlakozásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott egy Pekingben megrendezett konferencián.A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent beszámoló szerint beszédében a kínai elnök burkoltan az Egyesült Államok világban betöltött, meghatározó szerepére tett utalást a kijelentéseivel. A diplomaták és nemzetközi szervezetek képviselői részvételével megtartott eseményen videókapcsolaton keresztül António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett.
    

A beszédnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség által kiadott leiratából kiderül, hogy Hszi azt hangsúlyozta: a nemzetközi szabályokat az ENSZ 193 tagjának közösen kellene kialakítania, és azokat kivétel nélkül mindenkinek be kellene tartania. "Egyetlen civilizáció sem felsőbbrendű, vagy jobb egy másiknál" - húzta alá, hozzátéve, hogy egy ország haladási irányát annak alapján kellene megítélni, hogy mennyire képes jólétet és az emberek életminőségének javulását biztosítani. Ennek kapcsán példaként említette Kína erőfeszítéseit a szegénység felszámolására, valamint hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez és a békefenntartáshoz.
    

A kínai elnök hangsúlyozta továbbá: Peking ellenzi a hegemónia és a hatalmi politika minden formáját. A beszéd kapcsán a South China Morning Post rámutatott: Peking és Washington az utóbbi időben kiélezett diplomáciai csörtéket folytat az ENSZ különböző platformjain a befolyásért folytatott versengésben. Az amerikai külügyminisztérium egyik, vasárnap kiadott közleményében tudatta, hogy magas rangú amerikai diplomaták tárgyalásokat folytattak a tajvani külügyminisztérium képviselőivel Tajvan az ENSZ-ben és más, nemzetközi fórumokon történő részvételének bővítéséről.
    

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az "egy Kína" elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren. A sziget mostanra elvesztette korábbi, megfigyelői státusát az olyan, ENSZ-hez kapcsolódó szervezetekben, mint az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése.
    

Peking emellett gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-ére eső évfordulójával. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott "összejátszásának" tulajdonították.


(Forrás: MTI)