Közvélemény-kutatás: a szlovének többsége nem támogatja a védelmi kiadások nagy mértékű növelését
Andreja Katic védelmi miniszter a múlt héten az ország stratégiai céljai között említette a védelmi kiadások növelését az elkövetkező nyolc évben.
Ezt azzal magyarázta, hogy Európában nő a nemzetvédelmi kockázat. A tárcavezető bejelentése szerint jövőre a kormány 20-30 millió euróval kívánja növeli a hadsereg nominális kiadásait, ami öt százalékos növekedést jelent évente.
Katic mindazonáltal elismerte, hogy a költségvetésben előirányzott összeg nem lesz elegendő a védelmi kapacitások növelésére. Mint mondta, ezért "alternatív forrásokra" lesz szükség, beleértve a nemzetközi együttműködést vagy az eszközök bérlését. Az 500 ember megkérdezésével a hét végén készített közvélemény-kutatás eredménye szerint az emberek többsége túlzásnak tartja a védelmi kiadások ily mértékű növelését: a terveket a válaszadók 33 százaléka támogatja, míg 45 százaléka ellenzi.
A megkérdezettek 67 százaléka ugyanakkor úgy véli, rossz állapotban van a szlovén hadsereg. A kétmilliós volt jugoszláv tagállam hadserege 6955 katonából áll. A katonai szolgálat iránt megcsappant az érdeklődés, miután Szlovénia 2004-ben belépett a NATO-ba, a sorkatonaságot pedig még korábban megszüntették, és csökkentették a hadsereg támogatását. A kormány a szlovén bruttó hazai termék (GDP) kevesebb mint egy százalékát fordítja a hadseregre. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a GDP két százalékát.
MTI
Ezt azzal magyarázta, hogy Európában nő a nemzetvédelmi kockázat. A tárcavezető bejelentése szerint jövőre a kormány 20-30 millió euróval kívánja növeli a hadsereg nominális kiadásait, ami öt százalékos növekedést jelent évente.
Katic mindazonáltal elismerte, hogy a költségvetésben előirányzott összeg nem lesz elegendő a védelmi kapacitások növelésére. Mint mondta, ezért "alternatív forrásokra" lesz szükség, beleértve a nemzetközi együttműködést vagy az eszközök bérlését. Az 500 ember megkérdezésével a hét végén készített közvélemény-kutatás eredménye szerint az emberek többsége túlzásnak tartja a védelmi kiadások ily mértékű növelését: a terveket a válaszadók 33 százaléka támogatja, míg 45 százaléka ellenzi.
A megkérdezettek 67 százaléka ugyanakkor úgy véli, rossz állapotban van a szlovén hadsereg. A kétmilliós volt jugoszláv tagállam hadserege 6955 katonából áll. A katonai szolgálat iránt megcsappant az érdeklődés, miután Szlovénia 2004-ben belépett a NATO-ba, a sorkatonaságot pedig még korábban megszüntették, és csökkentették a hadsereg támogatását. A kormány a szlovén bruttó hazai termék (GDP) kevesebb mint egy százalékát fordítja a hadseregre. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a GDP két százalékát.
MTI
Hozzászólások