Kreml: Moszkva időben válaszol majd diplomatái kiutasítására
Oroszország időben és a saját érdekeinek megfelelően válaszol majd diplomatáinak nyugati és nyugati orientációjú országokból történt kiutasítására - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.
Peszkov szerint Oroszország a kölcsönös előnyök és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján, ott, ahol ezt a saját érdekei is így kívánják, a történtek ellenére is kész lesz folytatni az együttműködést. Kijelentette, hogy Moszkva a diplomatakiutasítások ellenére továbbra is kész egy csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között. A Putyin által a találkozó előkészítésére kiadott utasítás a szóvivő szerint továbbra is érvényben van.
A szóvivő szerint "nem állják ki a kritika próbáját" azok a moszkvai brit nagykövetségen, zártkörű prezentáción, harmadik országok diplomatáinak bemutatott diák, amelyek a brit kormány álláspontját voltak hivatottak alátámasztani. A már a nyilvánosság előtt is ismertetett brit érveket tartalmazó hat diát a Kommerszant című orosz gazdasági napilap közölte. Ezek közül az első a témát ismertető nyitólap, a második a salisburyi incidens kronológiáját tartalmazza, a harmadik és a negyedik a bénító ideggázról és annak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról közöl információkat, valamint azt állítja, hogy effajta vegyi fegyvert kizárólag Oroszország képes előállítani.
Az ötödik felsorol több incidenst, amelyekért London Moszkvát teszi felelőssé, köztük a Litvinyenko-gyilkosságot, a Krím elcsatolását, a malajziai Boeing kelet-ukrajnai pusztulását, az amerikai elnökválasztásba való beavatkozást és a montenegrói államcsínykísérletet. A befejező dia azokról az intézkedésekről számol be, amelyeket Nagy-Britannia már bevezetett vagy be akar vezetni Oroszországgal szemben.
Peszkov hangot adott véleményének, hogy a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokság diplomáciai bojkottja nem mutatkozik majd meg a sporteseményen. Az orosz külügyminisztérium szerdán közzétett állásfoglalásában leszögezte: ha London nem bizonyítja be meggyőzően az ellenkezőjét, akkor Oroszország úgy kezeli majd a Szkripal-ügyet, mint egy, az állampolgárai ellen a politikai provokáció céljával elkövetett merényletet.
"Hangsúlyozzuk, hogy a bizonyítás kényszere ebben ez esetben éppen a brit oldalt terheli" - írta közleményében az orosz diplomáciai tárca, amely szerint a körülmények elemzése erre enged következtetni. A Moszkvában kiadott külügyi dokumentum szerint London az egész világon a bűnösség abszolút vélelmét próbálja meg kialakítani Oroszországgal szemben, a konfrontáció tudatos szításával és az orosz határoknál történő erődemonstrációval párhuzamosan.
Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője az Interfax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kiutasított orosz diplomaták között a szolgálatnak "nagyon kevés" munkatársa van. Elmondása szerint az SZVR embereit állomáshelyükön, ahol a helyi szakszolgálatokkal való együttműködést biztosították, a partneri csatornákon keresztül, valódi minőségükben mutatták be. Nariskin úgy vélekedett, hogy a kiutasításokra "megfelelő, elég kemény választ fog adni".
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor európai uniós és más ország szintén orosz diplomatákat utasított ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel.
(Forrás: MTI)
Peszkov szerint Oroszország a kölcsönös előnyök és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján, ott, ahol ezt a saját érdekei is így kívánják, a történtek ellenére is kész lesz folytatni az együttműködést. Kijelentette, hogy Moszkva a diplomatakiutasítások ellenére továbbra is kész egy csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között. A Putyin által a találkozó előkészítésére kiadott utasítás a szóvivő szerint továbbra is érvényben van.
"Putyin és Oroszország kész kölcsönös bizalomra épülő, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építeni minden országgal, beleértve az Egyesült Államokat. Annyira vagyunk készek, amennyire opponenseink vagy partnereink" - mondta.
Peszkov elmondta, hogy Moszkva mindeddig nem kapott Londontól olyan érdemleges bizonyítékokat vagy választ, amelyek alátámasztották volna az orosz féllel szemben megfogalmazott brit vádakat.
A szóvivő szerint "nem állják ki a kritika próbáját" azok a moszkvai brit nagykövetségen, zártkörű prezentáción, harmadik országok diplomatáinak bemutatott diák, amelyek a brit kormány álláspontját voltak hivatottak alátámasztani. A már a nyilvánosság előtt is ismertetett brit érveket tartalmazó hat diát a Kommerszant című orosz gazdasági napilap közölte. Ezek közül az első a témát ismertető nyitólap, a második a salisburyi incidens kronológiáját tartalmazza, a harmadik és a negyedik a bénító ideggázról és annak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról közöl információkat, valamint azt állítja, hogy effajta vegyi fegyvert kizárólag Oroszország képes előállítani.
Az ötödik felsorol több incidenst, amelyekért London Moszkvát teszi felelőssé, köztük a Litvinyenko-gyilkosságot, a Krím elcsatolását, a malajziai Boeing kelet-ukrajnai pusztulását, az amerikai elnökválasztásba való beavatkozást és a montenegrói államcsínykísérletet. A befejező dia azokról az intézkedésekről számol be, amelyeket Nagy-Britannia már bevezetett vagy be akar vezetni Oroszországgal szemben.
Peszkov hangot adott véleményének, hogy a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokság diplomáciai bojkottja nem mutatkozik majd meg a sporteseményen. Az orosz külügyminisztérium szerdán közzétett állásfoglalásában leszögezte: ha London nem bizonyítja be meggyőzően az ellenkezőjét, akkor Oroszország úgy kezeli majd a Szkripal-ügyet, mint egy, az állampolgárai ellen a politikai provokáció céljával elkövetett merényletet.
"Hangsúlyozzuk, hogy a bizonyítás kényszere ebben ez esetben éppen a brit oldalt terheli" - írta közleményében az orosz diplomáciai tárca, amely szerint a körülmények elemzése erre enged következtetni. A Moszkvában kiadott külügyi dokumentum szerint London az egész világon a bűnösség abszolút vélelmét próbálja meg kialakítani Oroszországgal szemben, a konfrontáció tudatos szításával és az orosz határoknál történő erődemonstrációval párhuzamosan.
Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője az Interfax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kiutasított orosz diplomaták között a szolgálatnak "nagyon kevés" munkatársa van. Elmondása szerint az SZVR embereit állomáshelyükön, ahol a helyi szakszolgálatokkal való együttműködést biztosították, a partneri csatornákon keresztül, valódi minőségükben mutatták be. Nariskin úgy vélekedett, hogy a kiutasításokra "megfelelő, elég kemény választ fog adni".
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor európai uniós és más ország szintén orosz diplomatákat utasított ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások