Kritikusan értékeli az eltelt egy évet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
Kritikusan értékeli a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumának aláírása óta eltelt évet, és konkrét cselekvési terv elkészítését sürgeti a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) elnevezésű civil ernyőszervezet - derült ki a szervezet állásfoglalásából, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.
A Szlovákiai Magyarok Alapdokumentuma egy olyan alapelvrendszer, amely összefoglalja a felvidéki magyarság megmaradásához szükséges feltételeket, és ezzel összefüggésben rámutat az elérendő célokra. A korábban "kisebbségi minimumként" is emlegetett dokumentum több hónapos egyeztetés után tavaly őszre készült el és azt aláírásukkal szeptember 24-én véglegesítették a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd párt képviselői Pozsonyban.
Értékelésében a civil ernyőszervezet rámutat: bár az alapdokumentum többnyire pozitív reakciókat váltott ki, akadtak kritikák is. Ez utóbbiak megfogalmazói részben azt nehezményezték, hogy a dokumentumból kimaradt az autonómia, valamint a történelmi sérelmek, konkrétan a benesi dekrétumok rendezésének kérdésköre. Másfelől azt hiányolták, hogy az alapelvrendszer nem elég konkrét és nem tartalmaz cselekvési tervet sem, így a gyakorlatban kevés érdemi következménnyel jár majd.
Állásfoglalásában az SZMK az alapdokumentum pozitív hozadékai közt említést tesz arról, hogy annak aláírását követően "oldódott a feszültség" az MKP és a Most-Híd között, a magyar nyelvhasználat kérdése "kulcsfontosságú problémává vált", valamint arról is, hogy a szlovák oktatásügyi tárca reformelképzelései ellen tiltakozva a két párt szakértői "közös célkitűzéseket fogalmaztak meg".
A szervezet ugyanakkor leszögezi: az érdemi változások terén van miben előrelépni, mivel "a megállapodásnak egyelőre nagyobb a szimbolikus jelentősége mint a gyakorlati". Erre egyebek mellett példaként hozzák fel, hogy a vasúti feliratok magyar nyelven való megjelölése terén nem került sor közös fellépésre és nem sikerült kézzel fogható eredményt elérni, valamint azt is, hogy nem bővültek a magyar nyelvhasználat lehetőségei a hivatalokban sem.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az elmúlt egy év tapasztalatai kapcsán megállapítja: az alapdokumentumban lefektetett vállalásokhoz konkrét lépéseket megfogalmazó cselekvési terv kidolgozására van szükség. Ezzel összefüggésben Tokár Géza a szervezet szóvivője az MTI-nek azt mondta: reményeik szerint ennek néhány konkrét pontja már a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának novemberi konferenciáján ismertté válik.
MTI
A Szlovákiai Magyarok Alapdokumentuma egy olyan alapelvrendszer, amely összefoglalja a felvidéki magyarság megmaradásához szükséges feltételeket, és ezzel összefüggésben rámutat az elérendő célokra. A korábban "kisebbségi minimumként" is emlegetett dokumentum több hónapos egyeztetés után tavaly őszre készült el és azt aláírásukkal szeptember 24-én véglegesítették a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd párt képviselői Pozsonyban.Értékelésében a civil ernyőszervezet rámutat: bár az alapdokumentum többnyire pozitív reakciókat váltott ki, akadtak kritikák is. Ez utóbbiak megfogalmazói részben azt nehezményezték, hogy a dokumentumból kimaradt az autonómia, valamint a történelmi sérelmek, konkrétan a benesi dekrétumok rendezésének kérdésköre. Másfelől azt hiányolták, hogy az alapelvrendszer nem elég konkrét és nem tartalmaz cselekvési tervet sem, így a gyakorlatban kevés érdemi következménnyel jár majd.
Állásfoglalásában az SZMK az alapdokumentum pozitív hozadékai közt említést tesz arról, hogy annak aláírását követően "oldódott a feszültség" az MKP és a Most-Híd között, a magyar nyelvhasználat kérdése "kulcsfontosságú problémává vált", valamint arról is, hogy a szlovák oktatásügyi tárca reformelképzelései ellen tiltakozva a két párt szakértői "közös célkitűzéseket fogalmaztak meg".
A szervezet ugyanakkor leszögezi: az érdemi változások terén van miben előrelépni, mivel "a megállapodásnak egyelőre nagyobb a szimbolikus jelentősége mint a gyakorlati". Erre egyebek mellett példaként hozzák fel, hogy a vasúti feliratok magyar nyelven való megjelölése terén nem került sor közös fellépésre és nem sikerült kézzel fogható eredményt elérni, valamint azt is, hogy nem bővültek a magyar nyelvhasználat lehetőségei a hivatalokban sem.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az elmúlt egy év tapasztalatai kapcsán megállapítja: az alapdokumentumban lefektetett vállalásokhoz konkrét lépéseket megfogalmazó cselekvési terv kidolgozására van szükség. Ezzel összefüggésben Tokár Géza a szervezet szóvivője az MTI-nek azt mondta: reményeik szerint ennek néhány konkrét pontja már a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának novemberi konferenciáján ismertté válik.
MTI
Hozzászólások