Lengyel, belga, izraeli lapok az isztambuli robbantásról
Az öngyilkos merénylőt az a szándék vezérelhette, hogy tovább szűküljön a nyugati emberek számára biztonságosnak tekinthető világ - írta a Rzeczpospolita. Jerzy Haszczynski, a lengyel napilap kommentátora szerint az európaiak félelme a támadás után valóban növekedhet.
Ugyanakkor a tragédiának pozitív következménye is lehet, amennyiben arra készteti Törökországot, hogy a Nyugat kiszámíthatóbb szövetségesévé váljon.
Törökország a kalifátus képviselőinek, sőt vezérének bujkálását, az új dzsihadisták toborzását is megtűrte saját területén - írta a szerző, hozzátéve: amennyiben bebizonyosodik, hogy a keddi merénylet mögött az Iszlám Állam állt, a török vezetés tudatosíthatja, hogy rosszul végződnek a dzsihadistákkal fenntartott taktikai szövetségek, tevékenységük eltűrése.
A belga lapok a merénylet célpontjainak egyértelműen a turistákat nevezik, de hozzáteszik, hogy az elfogott gyanúsítottak dzsihadista kötődése nem bizonyított. Emlékeztetnek viszont arra, hogy Törökország tavaly nyáron csatlakozott az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz, és emiatt a terroristák célpontjává válhatott. Ankara állítása szerint már több merényletet meghiúsított.
A Háárec című izraeli újság szerint a keddi merénylet abban tért el a Törökországot eddig sújtó terrorakcióktól, hogy ezúttal nem szektás vallási vagy etnikai okokból, hanem egyértelműen nacionalista indítékból robbantottak.
A nyugati koalícióhoz történt csatlakozása miatt maga a török állam vált célponttá. Ezentúl már három fronton kell szembenéznie a terrorakciók lehetőségével: a kurdokkal szembeni hagyományos harc miatt, a szunnita Szaúd-Arábia vezette koalícióhoz történő csatlakozása révén Iránnal szemben, valamint a nyugati koalícióhoz történő társulás után az Iszlám Állam ellen is.
Ez utóbbihoz az IÁ beszervezheti a kétmilliós szíriai menekültáradat városokban tengődő tagjait is. A keddi merénylet válságba sodorhatja a török gazdaság egyik hajtóerejének számító idegenforgalmat.
MTI
Ugyanakkor a tragédiának pozitív következménye is lehet, amennyiben arra készteti Törökországot, hogy a Nyugat kiszámíthatóbb szövetségesévé váljon.
Erdogan elnöknek eddig az volt az elsőrendű érdeke, hogy a "borzalmas közel-keleti káoszból" ne szülessen egy önálló kurd állam.
Törökország a kalifátus képviselőinek, sőt vezérének bujkálását, az új dzsihadisták toborzását is megtűrte saját területén - írta a szerző, hozzátéve: amennyiben bebizonyosodik, hogy a keddi merénylet mögött az Iszlám Állam állt, a török vezetés tudatosíthatja, hogy rosszul végződnek a dzsihadistákkal fenntartott taktikai szövetségek, tevékenységük eltűrése.
A belga lapok a merénylet célpontjainak egyértelműen a turistákat nevezik, de hozzáteszik, hogy az elfogott gyanúsítottak dzsihadista kötődése nem bizonyított. Emlékeztetnek viszont arra, hogy Törökország tavaly nyáron csatlakozott az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz, és emiatt a terroristák célpontjává válhatott. Ankara állítása szerint már több merényletet meghiúsított.
A Háárec című izraeli újság szerint a keddi merénylet abban tért el a Törökországot eddig sújtó terrorakcióktól, hogy ezúttal nem szektás vallási vagy etnikai okokból, hanem egyértelműen nacionalista indítékból robbantottak.
A nyugati koalícióhoz történt csatlakozása miatt maga a török állam vált célponttá. Ezentúl már három fronton kell szembenéznie a terrorakciók lehetőségével: a kurdokkal szembeni hagyományos harc miatt, a szunnita Szaúd-Arábia vezette koalícióhoz történő csatlakozása révén Iránnal szemben, valamint a nyugati koalícióhoz történő társulás után az Iszlám Állam ellen is.
Ez utóbbihoz az IÁ beszervezheti a kétmilliós szíriai menekültáradat városokban tengődő tagjait is. A keddi merénylet válságba sodorhatja a török gazdaság egyik hajtóerejének számító idegenforgalmat.
MTI
Hozzászólások