A kereszténység felvételének 1050. évfordulóját ünneplik idén Lengyelországban
A kereszténység felvételének 1050. évfordulóját ünneplik idén Lengyelországban, az ezzel kapcsolatos határozatot szombat este fogadta el a lengyel szenátus.
A dokumentum mellett szavazott a kormányzó Jog és Igazságossság szenátorai mellett az ellenzéki Polgári Platform szenátorainak és a függetlenek többsége is.
A parlamenti felsőház határozata azután született, hogy tavaly decemberben az alsóház, a szejm arról döntött: idén jubileumi emlékévet tartanak abból az alkalomból, hogy 966-ban az első lengyel fejedelem, a Piast-dinasztiát megalapító I. Mieszko megkereszteltette magát.
A 966-as év "a saját és független államra mindig is vágyó lengyel nemzet történelmének jelképes kezdete" - áll a szombati szenátusi határozatban.
A dokumentum arra emlékeztet: a kereszténység felvételével Lengyelország a nyugati civilizációs körbe kapcsolódott be, és szuverén státuszra tett szert Európában. A keresztény hiten alapuló értékrend máig marad "a nemzet és az állam szolgálatában aktív lengyelek" viszonyítási alapja - szögezték le a szenátorok.
A honatyák arra hívták fel a lengyeleket, hogy kapcsolódjanak be az áprilisban tetőző idei megemlékezésekbe, és ezzel is "térjenek vissza a civilizációnk gyökereihez".
Az évforduló alkalmából április 14-én és 15-én I. Mieszko megkeresztelésének feltételezett színhelyén, a nyugat-lengyelországi Poznanban, valamint Lengyelország első fővárosában, Gnieznóban állami és egyházi megemlékezéseket tartanak.
Poznanban akkor a szejm és a szenátus összevont ünnepi ülését tartják meg Andrzej Duda elnök, valamint az európai parlamentek képviselőinek részvételével. A poznani és gnieznói megemlékezésekre mintegy 1200 hazai és külföldi vendéget várnak.
MTI
A dokumentum mellett szavazott a kormányzó Jog és Igazságossság szenátorai mellett az ellenzéki Polgári Platform szenátorainak és a függetlenek többsége is.
A parlamenti felsőház határozata azután született, hogy tavaly decemberben az alsóház, a szejm arról döntött: idén jubileumi emlékévet tartanak abból az alkalomból, hogy 966-ban az első lengyel fejedelem, a Piast-dinasztiát megalapító I. Mieszko megkereszteltette magát.
A 966-as év "a saját és független államra mindig is vágyó lengyel nemzet történelmének jelképes kezdete" - áll a szombati szenátusi határozatban.
A dokumentum arra emlékeztet: a kereszténység felvételével Lengyelország a nyugati civilizációs körbe kapcsolódott be, és szuverén státuszra tett szert Európában. A keresztény hiten alapuló értékrend máig marad "a nemzet és az állam szolgálatában aktív lengyelek" viszonyítási alapja - szögezték le a szenátorok.
A honatyák arra hívták fel a lengyeleket, hogy kapcsolódjanak be az áprilisban tetőző idei megemlékezésekbe, és ezzel is "térjenek vissza a civilizációnk gyökereihez".
Az évforduló alkalmából április 14-én és 15-én I. Mieszko megkeresztelésének feltételezett színhelyén, a nyugat-lengyelországi Poznanban, valamint Lengyelország első fővárosában, Gnieznóban állami és egyházi megemlékezéseket tartanak.
Poznanban akkor a szejm és a szenátus összevont ünnepi ülését tartják meg Andrzej Duda elnök, valamint az európai parlamentek képviselőinek részvételével. A poznani és gnieznói megemlékezésekre mintegy 1200 hazai és külföldi vendéget várnak.
MTI
Hozzászólások