Felmérés: a lengyelek túlnyomó többsége szerint a lengyel-német kapcsolatok a legfontosabbak
Lengyelország számára a Németországhoz fűződő viszony elsődleges fontosságú vagy fontos a lengyelek túlnyomó többsége szerint, és a kétoldalú viszony legnagyobb problémáját az Oroszország irányában folytatott német politika jelenti - derül ki a TNS lengyel közvélemény-kutató intézet csütörtökön közölt felméréséből.
A felmérést a lengyel kormány elemzői hátteréhez tartozó egyik agytröszt, a Közügyek Intézete (ISP) hozta nyilvánosságra Andrzej Duda új lengyel elnök pénteki berlini látogatásához időzítve.
A megkérdezettek 65 százaléka nagyon fontosnak, elsőrangúnak, 26 százalékuk pedig fontosnak, bár nem elsőrangúnak minősítette a lengyel-német kapcsolatokat.
Ezzel kinyilvánították - hívták fel a figyelmet a felmérés készítői -, hogy a Németországgal fenntartott kapcsolatokat fontosabbnak tekintik az Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz, illetve a skandináv, visegrádi és a balti államokhoz fűződő viszonynál is. A visegrádi csoport országaival fenntartott kapcsolatokat a lengyelek 31 százaléka tartja kulcsfontosságúnak, 48 százalékuk pedig fontosnak.
A lengyel-német kapcsolatokban fennálló legsúlyosabb problémának a válaszolók 37 százaléka az Oroszországgal szemben folytatott politikában fennálló különbségeket említette. Ez jóval nagyobb arány, mint 2010-ben volt, amikor 20 százalék vélekedett így. Egyre többen látnak érdekkülönbségeket az energiapolitikával és az európai uniós alapokból Lengyelországnak ítélt támogatással kapcsolatos kérdésekben is. Ugyanakkor csökken azoknak a lengyeleknek száma, akik szerint a kétoldalú kapcsolatokat megterhelik a Németországban élő lengyelek jogaival, a németeknek a második világháború utáni kitelepítésével, illetve a kitelepített németeknek a Lengyelországban maradt vagyonára vonatkozó követeléseivel kapcsolatos problémák.
A felmérés eredményeit értékelve az ISP rámutat: egy, 2014 telén Németországban és Lengyelországban egyszerre végzett felmérés szerint az Oroszországhoz való viszonyban mindenekelőtt a két ország fenyegetettségét értékelik eltérően a két ország lakosai: míg a lengyelek 76 százaléka orosz támadástól tart, a németek esetében csak 41 százalék véli, hogy fennáll ez a veszély.
Az intézet elemzése ugyanakkor megállapítja: a lengyelek és a németek egyöntetűen rossznak tartják országaik Oroszországhoz fűződő viszonyát (78-78 százalék), de kiállnak az Oroszországgal szemben kivetett szankciók fenntartása, illetve további szankciók bevezetése mellett (a lengyelek 76, a németek 67 százaléka), ugyanakkor Ukrajna gazdasági támogatását is sürgetik (a lengyelek 56, a németek 55 százaléka).
Lengyelországban - részben a választási kampány által befolyásolt - belpolitikai vita alakult ki amiatt, hogy az államfő kilátásba helyezte: Berlinben javasolni fogja az ukrajnai béketárgyalások eddigi formátumának, a Németországot, Franciaországot, Oroszországot és Ukrajnát magában foglaló "normandiai négyeknek" más, mindenekelőtt az Ukrajnával szomszédos uniós országokkal, valamint az Egyesült Államokkal és az EU-val való kibővítését.
Lengyelországi politikai megfigyelők úgy látják, hogy a pénteki berlini tárgyalásokon lengyel szempontból az ukrán konfliktus miatt veszélyeztetett lengyel nemzetbiztonságnak, míg német részről az európai menekültválság kezelésének tulajdonítanak nagyobb jelentőséget.
MTI
A felmérést a lengyel kormány elemzői hátteréhez tartozó egyik agytröszt, a Közügyek Intézete (ISP) hozta nyilvánosságra Andrzej Duda új lengyel elnök pénteki berlini látogatásához időzítve.
A megkérdezettek 65 százaléka nagyon fontosnak, elsőrangúnak, 26 százalékuk pedig fontosnak, bár nem elsőrangúnak minősítette a lengyel-német kapcsolatokat.
Ezzel kinyilvánították - hívták fel a figyelmet a felmérés készítői -, hogy a Németországgal fenntartott kapcsolatokat fontosabbnak tekintik az Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz, illetve a skandináv, visegrádi és a balti államokhoz fűződő viszonynál is. A visegrádi csoport országaival fenntartott kapcsolatokat a lengyelek 31 százaléka tartja kulcsfontosságúnak, 48 százalékuk pedig fontosnak.
A lengyel-német kapcsolatokban fennálló legsúlyosabb problémának a válaszolók 37 százaléka az Oroszországgal szemben folytatott politikában fennálló különbségeket említette. Ez jóval nagyobb arány, mint 2010-ben volt, amikor 20 százalék vélekedett így. Egyre többen látnak érdekkülönbségeket az energiapolitikával és az európai uniós alapokból Lengyelországnak ítélt támogatással kapcsolatos kérdésekben is. Ugyanakkor csökken azoknak a lengyeleknek száma, akik szerint a kétoldalú kapcsolatokat megterhelik a Németországban élő lengyelek jogaival, a németeknek a második világháború utáni kitelepítésével, illetve a kitelepített németeknek a Lengyelországban maradt vagyonára vonatkozó követeléseivel kapcsolatos problémák.
A felmérés eredményeit értékelve az ISP rámutat: egy, 2014 telén Németországban és Lengyelországban egyszerre végzett felmérés szerint az Oroszországhoz való viszonyban mindenekelőtt a két ország fenyegetettségét értékelik eltérően a két ország lakosai: míg a lengyelek 76 százaléka orosz támadástól tart, a németek esetében csak 41 százalék véli, hogy fennáll ez a veszély.
Az intézet elemzése ugyanakkor megállapítja: a lengyelek és a németek egyöntetűen rossznak tartják országaik Oroszországhoz fűződő viszonyát (78-78 százalék), de kiállnak az Oroszországgal szemben kivetett szankciók fenntartása, illetve további szankciók bevezetése mellett (a lengyelek 76, a németek 67 százaléka), ugyanakkor Ukrajna gazdasági támogatását is sürgetik (a lengyelek 56, a németek 55 százaléka).
Lengyelországban - részben a választási kampány által befolyásolt - belpolitikai vita alakult ki amiatt, hogy az államfő kilátásba helyezte: Berlinben javasolni fogja az ukrajnai béketárgyalások eddigi formátumának, a Németországot, Franciaországot, Oroszországot és Ukrajnát magában foglaló "normandiai négyeknek" más, mindenekelőtt az Ukrajnával szomszédos uniós országokkal, valamint az Egyesült Államokkal és az EU-val való kibővítését.
Lengyelországi politikai megfigyelők úgy látják, hogy a pénteki berlini tárgyalásokon lengyel szempontból az ukrán konfliktus miatt veszélyeztetett lengyel nemzetbiztonságnak, míg német részről az európai menekültválság kezelésének tulajdonítanak nagyobb jelentőséget.
MTI
Hozzászólások