Lengyel külügyminiszter: indokolatlan lenne Lengyelország megbüntetése
Folyamatban van az alkotmánybírósági válság megoldására irányuló párbeszéd, ezért továbbra sincs alapja annak, hogy megbüntessék Lengyelországot az uniós jogállamisági mechanizmus keretében - jelentette ki hétfőn a TVN24 lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva Witold Waszczykowski külügyminiszter.
Waszczykowski egyebek között Jaroslaw Kaczynskinak, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökének arra a DoRzeczy című konzervatív hetilapban hétfőn megjelent kijelentésére reagált, amely szerint "ha élessé válna a helyzet", a lengyel kormány az európai bíróságnál tehetne panaszt az ellene indított jogállamisági mechanizmus miatt.
Az Európai Bizottság (EB) szerdai ülésére utalva, amelyen a testület hírek szerint a lengyelországi helyzetet vitatja meg, Waszczykowski hangsúlyozta: nem tudja elképzelni, hogy a brüsszeli bizottság kritikus véleményt fogadna el Varsóval szemben. Sajtóértesülések szerint az uniós bizottság szerdai ülésén elfogadja azt a javaslatot, amely a januárban az alkotmánybíróság helyzete miatt kezdeményezett uniós jogállamisági mechanizmus második szakaszának megindítását tartalmazza Lengyelországgal szemben.
A bizottsági vélemény közzétételét már két hete kilátásba helyezték, múlt héten azonban a Varsóba látogató Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke kijelentette: egyetért Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel abban, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos konfliktus Lengyelország belügye, amelyet ott kell megoldani. A kijelentést a lengyelországi megfigyelők a bizottsági döntés elnapolásaként értelmezték.
"Egy sor kompromisszumos megoldást terjesztettünk elő, elindítottuk a párbeszédet az EB és a Velencei Bizottság javaslatai alapján" - érvelt Waszczykowski, hozzátéve: "ha zajlik a párbeszéd, nincs alapja annak, hogy Lengyelországot bármiért is megbüntessék".
A kedd estére tervezett telefonbeszélgetést illetően, melynek során Beata Szydlo konkrét kompromisszumos javaslatokat ismertetne Timmermansszal, Waszczykowski kijelentette: "egy sor ilyen javaslatot" a lengyel kormány már elő is terjesztett a különféle egyeztetések során. "Az EB tisztában van vele, hogy mennyit engedhet Lengyelország, meddig terjedhet a kompromisszumkészsége" - nyomatékosította.
A külügyminiszter szerint az alkotmánybírósági válság megoldása jelenleg mindenekelőtt a lengyelországi ellenzéken múlik, mely "úgy látja, hogy az ügyben mindenféle kompromisszum kizárt". "Úgy tűnik, hogy az EB-nek nem a lengyel kormány, nem is a parlamenti többség okozza a legnagyobb gondot, hanem a lengyel ellenzék, mely az ügyet politikai eszközként használja fel" - vélte Waszczykowski.
A lengyel külügyminiszter Jaroslaw Kaczynskinál visszafogottabban fogalmazott. "Nem kell harcba szállni" - kommentálta a pártelnök kijelentését. Hozzátette: diplomáciai egyeztetéseket lehet folytatni arról, hogy maga az uniós jogállamisági mechanizmus megfelel-e a jogállamiság elveinek. Mint felidézte, az eljárás jogi kereteit 2014-ben fogadták el, vagyis az Európai Unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után.
"Az EB-tisztségviselőkkel folytatott közvetlen párbeszéd során fel szoktuk tenni a kérdést, jogszerű volt-e ez, hiszen a tagállamok által elfogadott uniós dokumentumok erre nem adnak alapot" - vélte a lengyel külügyminiszter.
MTI
Waszczykowski egyebek között Jaroslaw Kaczynskinak, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökének arra a DoRzeczy című konzervatív hetilapban hétfőn megjelent kijelentésére reagált, amely szerint "ha élessé válna a helyzet", a lengyel kormány az európai bíróságnál tehetne panaszt az ellene indított jogállamisági mechanizmus miatt.
Az Európai Bizottság (EB) szerdai ülésére utalva, amelyen a testület hírek szerint a lengyelországi helyzetet vitatja meg, Waszczykowski hangsúlyozta: nem tudja elképzelni, hogy a brüsszeli bizottság kritikus véleményt fogadna el Varsóval szemben. Sajtóértesülések szerint az uniós bizottság szerdai ülésén elfogadja azt a javaslatot, amely a januárban az alkotmánybíróság helyzete miatt kezdeményezett uniós jogállamisági mechanizmus második szakaszának megindítását tartalmazza Lengyelországgal szemben.
A bizottsági vélemény közzétételét már két hete kilátásba helyezték, múlt héten azonban a Varsóba látogató Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke kijelentette: egyetért Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel abban, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos konfliktus Lengyelország belügye, amelyet ott kell megoldani. A kijelentést a lengyelországi megfigyelők a bizottsági döntés elnapolásaként értelmezték.
"Egy sor kompromisszumos megoldást terjesztettünk elő, elindítottuk a párbeszédet az EB és a Velencei Bizottság javaslatai alapján" - érvelt Waszczykowski, hozzátéve: "ha zajlik a párbeszéd, nincs alapja annak, hogy Lengyelországot bármiért is megbüntessék".
A kedd estére tervezett telefonbeszélgetést illetően, melynek során Beata Szydlo konkrét kompromisszumos javaslatokat ismertetne Timmermansszal, Waszczykowski kijelentette: "egy sor ilyen javaslatot" a lengyel kormány már elő is terjesztett a különféle egyeztetések során. "Az EB tisztában van vele, hogy mennyit engedhet Lengyelország, meddig terjedhet a kompromisszumkészsége" - nyomatékosította.
A külügyminiszter szerint az alkotmánybírósági válság megoldása jelenleg mindenekelőtt a lengyelországi ellenzéken múlik, mely "úgy látja, hogy az ügyben mindenféle kompromisszum kizárt". "Úgy tűnik, hogy az EB-nek nem a lengyel kormány, nem is a parlamenti többség okozza a legnagyobb gondot, hanem a lengyel ellenzék, mely az ügyet politikai eszközként használja fel" - vélte Waszczykowski.
A lengyel külügyminiszter Jaroslaw Kaczynskinál visszafogottabban fogalmazott. "Nem kell harcba szállni" - kommentálta a pártelnök kijelentését. Hozzátette: diplomáciai egyeztetéseket lehet folytatni arról, hogy maga az uniós jogállamisági mechanizmus megfelel-e a jogállamiság elveinek. Mint felidézte, az eljárás jogi kereteit 2014-ben fogadták el, vagyis az Európai Unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után.
"Az EB-tisztségviselőkkel folytatott közvetlen párbeszéd során fel szoktuk tenni a kérdést, jogszerű volt-e ez, hiszen a tagállamok által elfogadott uniós dokumentumok erre nem adnak alapot" - vélte a lengyel külügyminiszter.
MTI
Hozzászólások