Lengyel miniszter: Varsó nyitott arra, hogy az Európai Bizottság kérdéseit megválaszolja
A lengyel kormány nyitott arra, hogy az Európai Bizottság kérdéseit megválaszolja, ám jó lenne, hogy a kérdésfeltevés ezentúl lehetőleg pontos lenne - kommentálta az Európai Bizottság (EB) által Lengyelország ügyében elindított előzetes vizsgálatot Konrad Szymanski, az Európai Unió ügyeiért felelős lengyel miniszter.
Szymanski az EB brüsszeli székhelyében nyilatkozott a lengyel újságíróknak azt követően, hogy Frans Timmermans, az EB alelnöke szerdán bejelentette: a brüsszeli végrehajtó testület jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban.
A lengyel miniszter elégedettségének adott hangot, hogy az EB az eljárással kapcsolatban sűrűn használta a "párbeszéd" szót, és hangsúlyozta: ebben Varsó is érdekelt. Ugyanakkor elmondta: jó lenne, ha az EB "lehetőleg pontosan tenné fel kérdéseit", mert az eddig megválaszoltaknak "az volt a hibájuk, hogy ezeket nagyon általánosan fogalmazták meg". Szymanski többek között Timmermans azon, a lengyel kormánynak nyílt levél formájában továbbított kérdéseire utalt, melyek az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatására és a körvonalazódó közmédia reformra vonatkoztak.
A varsói parlamentben Rafal Bochenek kormányszóvivő újságíróknak nyilatkozva úgy értékelte: az EB döntése nem lesz negatív hatással Varsó és Brüsszel kapcsolataira. A mechanizmus elindítása "a nyugati sajtóban megjelent bizonyos találgatásokon alapuló, orientációs jellegű cselekvés" - vélte Bochenek, aki szerint a helyzet akkor tisztázódhat, ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Lengyelországba látogat. Erre előzetes egyeztetés alapján "egy-két hónapon belül" kerül sor - jelentette be a kormányszóvivő.
Ellentmondásosnak találta az EB döntését a közszolgálati televíziónak nyilatkozó Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője. "Egyfelől azt állítják, hogy Lengyelországban csorba esik a jogállamiságon, másfelől az előzetes vizsgálat elindításával csak most kezdik gyűjteni az erre vonatkozó információkat" - mutatott rá Magierowski.
A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) nevében a sajtónak nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyi államtitkár úgy látta: a döntés megerősíti, hogy az EB "nem helyesli azt, ami Lengyelországban a parlamenti demokráciával történt". "A kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) változtatnia kell az ellenzékhez, valamint a törvényhozói folyamathoz való viszonyán" - vélte, megjegyezve, hogy az EB tisztségviselőinek "megalapozott aggodalmai" vannak a lengyelországi helyzetet illetően.
Több lengyel kommentátor "nem érdemi, hanem erősen politikai döntésnek" minősítette az eljárás elindítását. Tomasz Wróblewski, a Wprost című jobbközép hetilap főszerkesztője például úgy vélte: az előzetes vizsgálat nem fogja az Európai Unió konkrét lépéseit eredményezni.
A főszerkesztő "az EU egyfajta erőfelmutatásának" minősítette a lépést, mely szerinte inkább az uniós politika, mintsem a lengyelországi demokrácia helyzetéről tanúskodik. "Az EB meg akarta mutatni, hogy ura az európai helyzetnek, miközben az utóbbi időben sok, az uniót dezintegráló jelenség észlelhető" - szögezte le Wróblewski.
MTI
Szymanski az EB brüsszeli székhelyében nyilatkozott a lengyel újságíróknak azt követően, hogy Frans Timmermans, az EB alelnöke szerdán bejelentette: a brüsszeli végrehajtó testület jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban.
A lengyel miniszter elégedettségének adott hangot, hogy az EB az eljárással kapcsolatban sűrűn használta a "párbeszéd" szót, és hangsúlyozta: ebben Varsó is érdekelt. Ugyanakkor elmondta: jó lenne, ha az EB "lehetőleg pontosan tenné fel kérdéseit", mert az eddig megválaszoltaknak "az volt a hibájuk, hogy ezeket nagyon általánosan fogalmazták meg". Szymanski többek között Timmermans azon, a lengyel kormánynak nyílt levél formájában továbbított kérdéseire utalt, melyek az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatására és a körvonalazódó közmédia reformra vonatkoztak.
A varsói parlamentben Rafal Bochenek kormányszóvivő újságíróknak nyilatkozva úgy értékelte: az EB döntése nem lesz negatív hatással Varsó és Brüsszel kapcsolataira. A mechanizmus elindítása "a nyugati sajtóban megjelent bizonyos találgatásokon alapuló, orientációs jellegű cselekvés" - vélte Bochenek, aki szerint a helyzet akkor tisztázódhat, ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Lengyelországba látogat. Erre előzetes egyeztetés alapján "egy-két hónapon belül" kerül sor - jelentette be a kormányszóvivő.
Ellentmondásosnak találta az EB döntését a közszolgálati televíziónak nyilatkozó Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője. "Egyfelől azt állítják, hogy Lengyelországban csorba esik a jogállamiságon, másfelől az előzetes vizsgálat elindításával csak most kezdik gyűjteni az erre vonatkozó információkat" - mutatott rá Magierowski.
A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) nevében a sajtónak nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyi államtitkár úgy látta: a döntés megerősíti, hogy az EB "nem helyesli azt, ami Lengyelországban a parlamenti demokráciával történt". "A kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) változtatnia kell az ellenzékhez, valamint a törvényhozói folyamathoz való viszonyán" - vélte, megjegyezve, hogy az EB tisztségviselőinek "megalapozott aggodalmai" vannak a lengyelországi helyzetet illetően.
Több lengyel kommentátor "nem érdemi, hanem erősen politikai döntésnek" minősítette az eljárás elindítását. Tomasz Wróblewski, a Wprost című jobbközép hetilap főszerkesztője például úgy vélte: az előzetes vizsgálat nem fogja az Európai Unió konkrét lépéseit eredményezni.
A főszerkesztő "az EU egyfajta erőfelmutatásának" minősítette a lépést, mely szerinte inkább az uniós politika, mintsem a lengyelországi demokrácia helyzetéről tanúskodik. "Az EB meg akarta mutatni, hogy ura az európai helyzetnek, miközben az utóbbi időben sok, az uniót dezintegráló jelenség észlelhető" - szögezte le Wróblewski.
MTI
Hozzászólások