Lengyel történész: a magyarok nélkül nem lett volna lengyel fegyveres harc a Nyugat oldalán
Magyarország a lengyelek tudatában az az állam, amely nélkül a második világháború alatt nem lett volna lengyel fegyveres harc a Nyugat oldalán, ezt a kapcsolatot idősebb Antall József és Henryk Slawik, a "lengyel Wallenberg" barátsága jelképezi - mondta az MTI-nek adott interjúban Andrzej Grajewski történész, szerkesztő.
A kettejüknek szánt katowicei emlékmű jövő tavaszi felavatása a magyar és a lengyel köztársasági elnök jelenlétében betetőzi a sziléziai vajdaság által meghirdetett Slawik-év rendezvénysorozatát - tette hozzá.
Henryk Grajewski Lengyelország legnagyobb példányszámú hetilapja, a Gosc Niedzielny külföldi rovatának vezető szerkesztője, a 2014-es Slawik-év meghirdetésének indíttatásairól beszélve elmondta: Henryk Slawikot, "a lengyel Wallenberget" - aki a lengyel menekülteket segítő idősebb Antall József munkatársa és barátja volt - 70 éve, 1944. augusztus 23-án akasztották fel Mauthausenben. Ugyanakkor idén idősebb Antall József halálának 40. évfordulójáról is megemlékeznek.
Az emlékév szervesen kapcsolódik a 2010-től Katowicében rendszeresen ünnepelt Magyar naphoz.
Grajewski elmondta: az emlékév alkalmából a Magyarországgal rendszeresen foglalkozó hetilap szeptember elején egy Antall-Slawik mellékletet ad ki. Az országszerte terjesztett kiadvány 140 ezer lengyel nyelvű példánya mellet 15 ezer példány magyarul jelenik meg, és történészek által írt portrékat, korképeket, rokonok vallomásait tartalmazza.
Grajewski történészként úgy látja, a magyar-lengyel barátságot kifejező jelképpé emelkedett a két személyiség eredetileg csak hivatalos kapcsolata. "A két ember nem is ismerve egymás nyelvét, németül társalgott, és először szolgálati kötelességét teljesítve működött együtt. A munkakapcsolat barátsággá mélyült, amely később hősies színt öltött: drámai körülmények között a zsidó lakosság mentését szervezték."
Antall és Slawik tevékenységének történelmi vonatkozásairól Grajewski azt mondta: paradox helyzet állt elő azzal, hogy Magyarország a német birodalom szövetségese volt, valójában azonban Lengyelország szövetségeseként viselkedett, a lengyelek így is tekintettek a magyarokra. "Amennyiben a lengyel tudatban létezik ország, amely akkor valóban segített, akkor ez Magyarország, mely szó szerint nyitott volt a lengyelek felé." A történelemben az egyik legnagyobb lengyel emigrációs hullám volt az a 150 ezernyi menekült, aki Magyarországon kapott szállást, ellátást - tette hozzá.
A történész úgy ítéli meg, hogy Magyarország fontos tranzitállomása volt az akkori lengyel állam emigrációs intézményeinek a lengyel hadsereg megszervezésében. "A katonák egy része aztán nyugatra ment, a szövetségesek oldalán harcolt - vagyis a magyar menedék nélkül nem lett volna lengyel fegyveres harc a nyugat oldalán."
Grajewski úgy látja, Magyarország német megszállása alatt Antall és Slawik együttműködése egy következő, drámai és hősies fázisba lépett. "Magyarország 1944 márciusa után nemigen, szeptembert követően pedig végképp nem rendelkezett demokratikus állami intézményekkel. Ugyanakkor a lengyel-magyar együttműködést más is veszélyeztette: a zsidók megsemmisítése. Slawik is, Antall is részt vett a zsidók mentésében - hangsúlyozta.
A történész rámutatott arra, hogy az életek mentéséhez Antall és Slawik azokat az intézményeket használták, melyek eredetileg a lengyel menekülteknek segítettek, például a váci árvaházat, mely hivatalosan lengyel gyerekotthon volt. "Valójában zsidó gyermekotthonná válik. Csakhogy itt az egyháznak is be kellett kapcsolódnia, amely a zsidó gyerekeknek anyakönyvi bizonyítványokat állított ki arról, hogy katolikusok.
Itt nemcsak a helyi magyar és lengyel papok segítettek, színlelve, hogy a katolikus gyerekek lelkipásztorai, hanem közreműködött Angelo Rotta pápai nuncius is, aki hivatalos látogatást tett az úgymond katolikus gyerekek otthonában."
A szerkesztő elmondta, a Slawik-év részeként októberben a két ország parlamentje közös határozatot ad ki idősebb Antall József és Henryk Slawik tiszteletére. November 3-án a sziléziai egyetem teológiai karán nemzetközi konferenciát szerveznek - Erdő Péter bíboros részvételével, esztergom-budapesti érsek részvételével - a magyar és a lengyel egyháznak a zsidók mentésében betöltött szerepéről, ezen belül Antall és Slawik részvételéről.
November 6-án Katowicében a vajdasági tanács Slawik tiszteletére ünnepi ülést tart, november 8-án pedig a legelismertebb lengyel zenekar, a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekara katowicei koncertjén magyar, lengyel és zsidó szerzők műveiből játszik. A Slawik-év 2015 márciusában zárul az Antall-Slawik-emlékmű felavatásával, amelyen várhatóan a két ország elnöke is részt vesz.
MTI
A kettejüknek szánt katowicei emlékmű jövő tavaszi felavatása a magyar és a lengyel köztársasági elnök jelenlétében betetőzi a sziléziai vajdaság által meghirdetett Slawik-év rendezvénysorozatát - tette hozzá.Henryk Grajewski Lengyelország legnagyobb példányszámú hetilapja, a Gosc Niedzielny külföldi rovatának vezető szerkesztője, a 2014-es Slawik-év meghirdetésének indíttatásairól beszélve elmondta: Henryk Slawikot, "a lengyel Wallenberget" - aki a lengyel menekülteket segítő idősebb Antall József munkatársa és barátja volt - 70 éve, 1944. augusztus 23-án akasztották fel Mauthausenben. Ugyanakkor idén idősebb Antall József halálának 40. évfordulójáról is megemlékeznek.
Az emlékév szervesen kapcsolódik a 2010-től Katowicében rendszeresen ünnepelt Magyar naphoz.
Grajewski elmondta: az emlékév alkalmából a Magyarországgal rendszeresen foglalkozó hetilap szeptember elején egy Antall-Slawik mellékletet ad ki. Az országszerte terjesztett kiadvány 140 ezer lengyel nyelvű példánya mellet 15 ezer példány magyarul jelenik meg, és történészek által írt portrékat, korképeket, rokonok vallomásait tartalmazza.
Grajewski történészként úgy látja, a magyar-lengyel barátságot kifejező jelképpé emelkedett a két személyiség eredetileg csak hivatalos kapcsolata. "A két ember nem is ismerve egymás nyelvét, németül társalgott, és először szolgálati kötelességét teljesítve működött együtt. A munkakapcsolat barátsággá mélyült, amely később hősies színt öltött: drámai körülmények között a zsidó lakosság mentését szervezték."
Antall és Slawik tevékenységének történelmi vonatkozásairól Grajewski azt mondta: paradox helyzet állt elő azzal, hogy Magyarország a német birodalom szövetségese volt, valójában azonban Lengyelország szövetségeseként viselkedett, a lengyelek így is tekintettek a magyarokra. "Amennyiben a lengyel tudatban létezik ország, amely akkor valóban segített, akkor ez Magyarország, mely szó szerint nyitott volt a lengyelek felé." A történelemben az egyik legnagyobb lengyel emigrációs hullám volt az a 150 ezernyi menekült, aki Magyarországon kapott szállást, ellátást - tette hozzá.
A történész úgy ítéli meg, hogy Magyarország fontos tranzitállomása volt az akkori lengyel állam emigrációs intézményeinek a lengyel hadsereg megszervezésében. "A katonák egy része aztán nyugatra ment, a szövetségesek oldalán harcolt - vagyis a magyar menedék nélkül nem lett volna lengyel fegyveres harc a nyugat oldalán."
Grajewski úgy látja, Magyarország német megszállása alatt Antall és Slawik együttműködése egy következő, drámai és hősies fázisba lépett. "Magyarország 1944 márciusa után nemigen, szeptembert követően pedig végképp nem rendelkezett demokratikus állami intézményekkel. Ugyanakkor a lengyel-magyar együttműködést más is veszélyeztette: a zsidók megsemmisítése. Slawik is, Antall is részt vett a zsidók mentésében - hangsúlyozta.
A történész rámutatott arra, hogy az életek mentéséhez Antall és Slawik azokat az intézményeket használták, melyek eredetileg a lengyel menekülteknek segítettek, például a váci árvaházat, mely hivatalosan lengyel gyerekotthon volt. "Valójában zsidó gyermekotthonná válik. Csakhogy itt az egyháznak is be kellett kapcsolódnia, amely a zsidó gyerekeknek anyakönyvi bizonyítványokat állított ki arról, hogy katolikusok.
Itt nemcsak a helyi magyar és lengyel papok segítettek, színlelve, hogy a katolikus gyerekek lelkipásztorai, hanem közreműködött Angelo Rotta pápai nuncius is, aki hivatalos látogatást tett az úgymond katolikus gyerekek otthonában."
A szerkesztő elmondta, a Slawik-év részeként októberben a két ország parlamentje közös határozatot ad ki idősebb Antall József és Henryk Slawik tiszteletére. November 3-án a sziléziai egyetem teológiai karán nemzetközi konferenciát szerveznek - Erdő Péter bíboros részvételével, esztergom-budapesti érsek részvételével - a magyar és a lengyel egyháznak a zsidók mentésében betöltött szerepéről, ezen belül Antall és Slawik részvételéről.
November 6-án Katowicében a vajdasági tanács Slawik tiszteletére ünnepi ülést tart, november 8-án pedig a legelismertebb lengyel zenekar, a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekara katowicei koncertjén magyar, lengyel és zsidó szerzők műveiből játszik. A Slawik-év 2015 márciusában zárul az Antall-Slawik-emlékmű felavatásával, amelyen várhatóan a két ország elnöke is részt vesz.
MTI
Hozzászólások