Lex Perkovic - EU: Zágráb nem válaszolt
A pénteki határidőig nem válaszolt Horvátország az Európai Bizottság aggályaira a horvát törvényhozás által elfogadott úgynevezett Lex Perkovic-csal kapcsolatban, ezért az ügyet Viviane Reding a brüsszeli testület plénuma elé viszi - közölte Mina Andreeva, az alapjogi és igazságügyi biztos szóvivője hétfőn.
A horvát parlament, a szábor mindössze néhány nappal Horvátország uniós csatlakozása előtt módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló horvát jogszabályt, mégpedig úgy, hogy csak azokat az embereket kelljen ilyen dokumentum alapján más uniós országoknak kiadnia, akiket 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt keresnek. A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel.
A törvénymódosítás értelmében Zágráb nem köteles elfogni és kiadni Németországnak Josip Perkovicot, az egykori jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA korábbi tisztjét, aki a német hatóságok szerint 1983-ban kiadta a parancsot, hogy a jugoszláv titkos ügynökök öljenek meg egy, az NSZK-ban élő jugoszláv-horvát emigránst. Brüsszel szerint a módosítás uniós jogot sért, ezért annak visszavonását követeli.
"Ez a jogsértés az igazságügyi együttműködés lényegét érinti, ezért Reding alelnök az első adandó alkalommal, már a jövő heti első formális találkozón a biztosok kollégiuma elé tárja majd a kérdést" - fogalmazott Andreeva. Ebbe a horvát csatlakozási szerződés 39. cikke szerinti intézkedések lehetősége is beletartozik - tette hozzá a szóvivő, utalva arra a passzusra, amelynek alapján Brüsszel "megfelelő intézkedéseket" hozhat Horvátország ellen, vagyis szankcionálhatja Zágrábot. Andreeva azt is elmondta, hogy emellett Viviane Reding az uniós igazságügyi minisztereket is tájékoztatja majd a helyzetről.
"Ezzel Horvátország visszaélt a többi tagállam bizalmával, akik jóhiszeműen ratifikálták Horvátország csatlakozási szerződését, lehetővé téve Zágráb csatlakozását, abban a hitben, hogy Horvátország az uniós jog egészét tiszteletben tartja majd, beleértve az európai elfogatóparancs szabályait is" - jelentette ki Andreeva.
Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy egy-egy uniós ország mégis más-más szabályok szerint alkalmazza az európai elfogatóparancs előírásait, Andreeva rámutatott: e jogintézmény létrehozásakor minden akkori tagállamnak joga és lehetősége volt arra, hogy a többi tagországgal is egyeztetve mentességet kérjen egyes előírások alól, vagy engedélyt kérjen, hogy bizonyos előírásokat máshogy alkalmazzon, a később felvett országoknak viszont már erre nem volt módjuk, Horvátország pedig a csatlakozási tárgyalásokon sem kérte, hogy egy időre átmeneti szabályokat alkalmazhasson vagy mentességet kaphasson egyes uniós jogszabályok alkalmazásának kötelessége alól.
MTI
A horvát parlament, a szábor mindössze néhány nappal Horvátország uniós csatlakozása előtt módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló horvát jogszabályt, mégpedig úgy, hogy csak azokat az embereket kelljen ilyen dokumentum alapján más uniós országoknak kiadnia, akiket 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt keresnek.
A törvénymódosítás értelmében Zágráb nem köteles elfogni és kiadni Németországnak Josip Perkovicot, az egykori jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA korábbi tisztjét, aki a német hatóságok szerint 1983-ban kiadta a parancsot, hogy a jugoszláv titkos ügynökök öljenek meg egy, az NSZK-ban élő jugoszláv-horvát emigránst. Brüsszel szerint a módosítás uniós jogot sért, ezért annak visszavonását követeli.
"Ez a jogsértés az igazságügyi együttműködés lényegét érinti, ezért Reding alelnök az első adandó alkalommal, már a jövő heti első formális találkozón a biztosok kollégiuma elé tárja majd a kérdést" - fogalmazott Andreeva. Ebbe a horvát csatlakozási szerződés 39. cikke szerinti intézkedések lehetősége is beletartozik - tette hozzá a szóvivő, utalva arra a passzusra, amelynek alapján Brüsszel "megfelelő intézkedéseket" hozhat Horvátország ellen, vagyis szankcionálhatja Zágrábot. Andreeva azt is elmondta, hogy emellett Viviane Reding az uniós igazságügyi minisztereket is tájékoztatja majd a helyzetről.
"Ezzel Horvátország visszaélt a többi tagállam bizalmával, akik jóhiszeműen ratifikálták Horvátország csatlakozási szerződését, lehetővé téve Zágráb csatlakozását, abban a hitben, hogy Horvátország az uniós jog egészét tiszteletben tartja majd, beleértve az európai elfogatóparancs szabályait is" - jelentette ki Andreeva.
Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy egy-egy uniós ország mégis más-más szabályok szerint alkalmazza az európai elfogatóparancs előírásait, Andreeva rámutatott: e jogintézmény létrehozásakor minden akkori tagállamnak joga és lehetősége volt arra, hogy a többi tagországgal is egyeztetve mentességet kérjen egyes előírások alól, vagy engedélyt kérjen, hogy bizonyos előírásokat máshogy alkalmazzon, a később felvett országoknak viszont már erre nem volt módjuk, Horvátország pedig a csatlakozási tárgyalásokon sem kérte, hogy egy időre átmeneti szabályokat alkalmazhasson vagy mentességet kaphasson egyes uniós jogszabályok alkalmazásának kötelessége alól.
MTI
Hozzászólások