Ljubljana: Horvátország nem lehet a schengeni övezet tagja, amíg nem fogadja el a döntőbíróság határozatát
Szlovénia továbbra sem támogatja, hogy Horvátország csatlakozhasson a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ezzel kapcsolatban Erjavec elmondta: Horvátországnak gondjai vannak a jogállamisággal. "Olyan ország, amelynek nincs független igazságszolgáltatása, nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, nem csatlakozhat a legfejlettebb országok köréhez" - szögezte le.
Erjavec egy nappal korábban a szlovén közszolgálati televízióban arról beszélt: elvárja, hogy az Európai Bizottság (EB) nyomást gyakoroljon Horvátországra, ehhez pedig Brüsszelnek megvannak a megfelelő eszközei. A külügyminiszter példaként Lengyelországot említette, amellyel szemben az EB szerdán megindította az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást.
Szlovéniában jövőre parlamenti választások lesznek. Sajtóhírek szerint Erjavec a szlovén-horvát határvitát politikai kampánycélokra használja. Ugyanakkor a külügyminiszter korábban is többször bírálta Horvátországot más ügyekben. Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki.
A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások