Magyar politikusok is felszólaltak az EB első alapjogi kollokviumán

Első ízben tart úgynevezett alapjogi kollokviumot Brüsszelben az Európai Bizottság, amelyen pénteken magyar politikusok is felszólaltak.A csütörtökön kezdődött, kétnapos rendezvényt az antiszemitizmus és iszlámellenesség elleni fellépésnek szentelte az Európai Bizottság. Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium (IM) európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára a tárca tájékoztatása szerint az alaptörvény és a büntetőtörvénykönyv gyűlöletbeszéd-ellenes rendelkezéseit ismertette.

Kitért arra is, hogy az Országgyűlés házszabálya is szankcionálhatóvá teszi a gyűlöletbeszédet. "Az elmúlt évek jogszabályi változásai határozottan reagáltak továbbá a különböző félkatonai szervezetek általi félelemkeltésre is, szigorúan szankcionálva azokat" - áll az IM közleményben.

Berke közölte, hogy a kormány zéró toleranciát alkalmaz az antiszemitizmussal szemben, továbbá, hogy a nemzeti alaptantervnek is része a holokausztról és a közös zsidó-magyar történelemről szóló ismeretek oktatása. Emellett az államtitkár elmondta: a kabinet támogatja a zsidó kultúra magyarországi reneszánszát és a holokausztról szóló megemlékezéseket.

Berke Barna a közlemény szerint rámutatott: kifejezetten a magyarországi muszlim közösségek védelmét szolgálja a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodásuk. A politikus szerint a kormány elkötelezettségéről tesz tanúbizonyságot az is, hogy az ORFK-n külön csoport foglalkozik a gyűlölet-bűncselekményekkel, szakértői hálózat foglalkozik a kérdéssel, és egy civil szervezet által működtetett rendszer követi nyomon az antiszemita jelenségeket.

Az államtitkár emellett nemzetközi jogi eszközök létrehozását szorgalmazta annak érdekében, hogy globálisan fel lehessen lépni az európai jog szerint töröltethető internetes tartalmak ellen, amelyek közzétételét például az Egyesült Államokban lehetővé teszi az alkotmány.

Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti (EP-) képviselő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak a keresztényellenes incidensekre is oda kell figyelnie, mert hitük miatt a zsidó és muszlim közösségek mellett a keresztények is egyre gyakrabban válnak áldozattá.

"A vallás szerepe húsz éve egyre növekszik szerte a világban, ezért a személyes meggyőződésen és vallásszabadságon túl a vallásoknak a szélesebb társadalompolitikai és geopolitikai jelentőségű kérdésekkel való kapcsolatát is vizsgálni kell" - fogalmazott a politikus.

Szanyi Tibor, a szocialisták EP-küldöttségének vezetője közleményben reagált az eseményre, kiemelve: a vallástalanok diszkriminációjának visszaszorítására is figyelmet kell fordítani. "Ez a kezdeményezés a jelenlegi menekültválság közepette különösen időszerű, fontos jelzést küldhet az antiszemitizmus és az idegengyűlölet által leginkább sújtott kelet-közép-európai tagállamok felé, ahol a migrációs hullám ürügyén egyes kormányok politikai számításból még tovább szítják az intolerancia különböző formáit" - írta közleményében a kollokviummal összefüggésben Szanyi.

A politikus hangsúlyozta, hogy szerinte a bizottság törekvése csak akkor lehet eredményes és hiteles, ha figyelme kiterjed a vallás alapján való megkülönböztetés minden megjelenési formájára, így a vallás nélküliek diszkriminációjára is.

"Azért is, mert ellentétes az unió alapértékeivel, hogy egyes tagállamokban még mindig nem teljes az egyház és az állam szétválása, s ennek jegyében a hatalom által preferált egyes vallások, egyházak jelentős anyagi, jogi, politikai előnyöket élveznek, ami önmagában is táptalaja a más világnézetű vagy vallású emberekkel szembeni társadalmi kirekesztésnek és gyűlöletnek" - zárul a szocialista politikus közleménye.

(Forrás: MTI)