Magyarország „jól áll” a demokráciától távolodó országok listáján
Közhely, hogy a gazdasági válság erősíti az antidemokratikus trendeket, de nem ez az egyetlen faktor, ami az ettől távolodó, rossz irányt eredményezheti. Egy friss uniós tanulmány azt vizsgálta, melyek azok az országok, amelyek a demokratikus értékektől leginkább távolodni látszanak. Az eredmények szerint Magyarországon és Görögországban a legnyugtalanítóbb a helyzet.
Forrás: tribune.com.pk
Ilyen szempontból kiemelt figyelmet érdemel még Bulgária, Románia, Spanyolország és Olaszország is. A Demos think thank irányításával született jelentést az Európai Parlament szocialista frakciójának készítették.
A szerzők szerint az Európai Uniónak nem csak gazdasági tömörülésként kellene értelmeznie magát, hanem a demokráciát vigyázó „őrkutya” szerepét is magára vállalhatná.
A tanulmányban öt olyan kiemelt területet határoztak meg, amelyek a demokrácia hanyatlásának jeleként értelmezhetőek:
1. A hagyományos politikába vetett hit elvesztése, amelyet a szélsőjobb pártok előretörése jellemez. (Görögországban ilyen az Arany Hajnal, Magyarországon a Jobbik.)
2. A korrupció virágzása. (Az EU tagállamai közül Görögországot tartja a „legkorruptabbnak”.)
3. Egyre több problémák a bíróságok és az igazságszolgáltatás körül. (Ez elsősorban Közép- és Kelet-Európában jellemző.)
4. Médiaszabadság hiánya (A jelentés szerint ez főként hazánkban növekvő probléma.)
5. Kisebbségekkel való bánásmód.
Utóbbinál a jelentés megjegyzi: „egész Európában a romákat tartják a legkevésbé kívánatos szomszédnak, őket követik a homoszexuálisok és a muzulmánok”. A kisebbségekkel szembeni legnagyobb elutasítást Hollandiában, Ausztriában, Csehországban és Szlovéniában tapasztalták.
A Demos think thank szerint Bulgária és Románia a legkevésbé aktív a demokrácia gyakorlásában, amit történelmi okokat vélnek felfedezni, ugyanakkor a legnagyobb visszaesőknek Magyarországot és Görögországot látják. Utóbbival kapcsolatban a szerzők az alábbiakat fogalmazták meg: “Görögország továbbra is a demokráciát torzító tényezőktől szenved: magas munkanélküliség, korrupció, társadalmi elégedetlenség, a szélsőségek növekedése és a társadalom mélyről jövő, rossz közérzete”.
Az Európai Parlament osztrák tagja és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének vezetője, Hannes Swoboda a következőket mondta a jelentés publikálása után: „Növekvő tendenciát figyelhetünk meg azok közt az országok közt, akik azt mondják: nem akarom, hogy a kisebbségek itt éljenek. Ez a fajta idegengyűlölet, vagy ez a fajta politika, ami nem befogadó az idegenekkel, egy olyan jelenség, ami különösen aggasztó. És lehetetlenné teszi, hogy Európára, mint egyetlen nagy, demokratikus társadalomra tekintsünk.”
Forrás: Euronews
Forrás: tribune.com.pkIlyen szempontból kiemelt figyelmet érdemel még Bulgária, Románia, Spanyolország és Olaszország is. A Demos think thank irányításával született jelentést az Európai Parlament szocialista frakciójának készítették.
A szerzők szerint az Európai Uniónak nem csak gazdasági tömörülésként kellene értelmeznie magát, hanem a demokráciát vigyázó „őrkutya” szerepét is magára vállalhatná.
Az EU-nak aktívabban kellene elősegítenie tagállamaiban a demokrácia fejlődését, de az intézkedéseket óvatosan kell bevezetni, mert az elhamarkodott módszerek visszaüthetnek az országok között, melyeknek vezetői úgy vélik, a közösség igazságtalanul pécézte ki őket.
A tanulmányban öt olyan kiemelt területet határoztak meg, amelyek a demokrácia hanyatlásának jeleként értelmezhetőek:
1. A hagyományos politikába vetett hit elvesztése, amelyet a szélsőjobb pártok előretörése jellemez. (Görögországban ilyen az Arany Hajnal, Magyarországon a Jobbik.)
2. A korrupció virágzása. (Az EU tagállamai közül Görögországot tartja a „legkorruptabbnak”.)
3. Egyre több problémák a bíróságok és az igazságszolgáltatás körül. (Ez elsősorban Közép- és Kelet-Európában jellemző.)
4. Médiaszabadság hiánya (A jelentés szerint ez főként hazánkban növekvő probléma.)
5. Kisebbségekkel való bánásmód.
Utóbbinál a jelentés megjegyzi: „egész Európában a romákat tartják a legkevésbé kívánatos szomszédnak, őket követik a homoszexuálisok és a muzulmánok”. A kisebbségekkel szembeni legnagyobb elutasítást Hollandiában, Ausztriában, Csehországban és Szlovéniában tapasztalták.
A Demos think thank szerint Bulgária és Románia a legkevésbé aktív a demokrácia gyakorlásában, amit történelmi okokat vélnek felfedezni, ugyanakkor a legnagyobb visszaesőknek Magyarországot és Görögországot látják. Utóbbival kapcsolatban a szerzők az alábbiakat fogalmazták meg: “Görögország továbbra is a demokráciát torzító tényezőktől szenved: magas munkanélküliség, korrupció, társadalmi elégedetlenség, a szélsőségek növekedése és a társadalom mélyről jövő, rossz közérzete”.
Az Európai Parlament osztrák tagja és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének vezetője, Hannes Swoboda a következőket mondta a jelentés publikálása után: „Növekvő tendenciát figyelhetünk meg azok közt az országok közt, akik azt mondják: nem akarom, hogy a kisebbségek itt éljenek. Ez a fajta idegengyűlölet, vagy ez a fajta politika, ami nem befogadó az idegenekkel, egy olyan jelenség, ami különösen aggasztó. És lehetetlenné teszi, hogy Európára, mint egyetlen nagy, demokratikus társadalomra tekintsünk.”
Forrás: Euronews
Hozzászólások