Manning tárgyalása és a WikiLeaks
Hétfőn kezdődött annak az amerikai katonának a hadbírósági pere, akit azzal vádolnak, hogy titkos katonai információkat tartalmazó iratok százezreit szolgáltatta ki a WikiLeaks-nek.
A 25 éves Bradley Manning közlegényt letartóztatása után három évvel állítottak katonai törvényszék elé. A vád szerint az Egyesült Államok történetének legjelentősebb államtitok-kiszivárogtatását követte el. Az egykor hírszerzőként, elemzőként dolgozó Manning ellen 22 pontban emeltek vádat. Ezek között megtalálható a kémkedés és az ellenség segítése, amelynek alapján letöltendő életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélhetik.
A férfi a szolgálati ideje közben hozzáfért egy kormányzati számítógép-hálózathoz, amelyről több bizalmas információt és egy amerikai helikopter-támadás megörökítő videót (Collateral Murder - 'járulékos gyilkosság') töltött le. Ez utóbbi megörökítette, hogyan vesztette életét a Reuters fotósa és annak sofőrje egy amerikai bevetés közben. A felvételből a WikiLeaksre két változat került fel 2010-ben: egy hosszabb és egy megvágott, magyarázatokkal ellátott rövidebb. Ez utóbbi látható alul.
[video width="600" ][/video]
A Foxnews szerint a vádlott elismerte, hogy anyagokat küldött át a híres-hírhedt portálnak, amely titkosított dokumentumokat tesz közzé anonim forrásokon keresztül. Manning azt állította, hogy tájékoztatni akarta a nyilvánosságot arról, hogyan harcol az amerikai katonaság Irakban és Afganisztánban.
Az ügyészek az eredeti terveikkel ellentétben a külügyminisztériumi hálózat és az úgynevezett Reykjavik-13 dokumentumok továbbítása miatt nem próbálják meg elítélni Manningot. A WikiLeaks szintén 2010-ben tette közzé a reykjaviki találkozó anyagát, melyben az amerikai és izlandi felek pénzügyi problémákról számoltak be. Manning szerint az eset rámutat arra, hogy az USA a hosszú távú geopolitikai haszon hiánya miatt nem segített Izlandnak.
Az egykori hírszerző nyolc másik esetben vallotta magát bűnösnek februárban. Ezek a katonai törvény megszegésével jártak. A vád bizonyításához az ügyészeknek ugyanakkor igazolniuk kell, hogy Manning tudott róla, hogy az anyagot al-Kaida tagok is látják majd.
A WikiLeaksről
A szervezet 2006-ban jött létre, elsődleges célja, hogy nyilvánosságra hozzon olyan titkos anyagokat (pl. kormányzati, banki, katonai információk), amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, és amelyek feltárják az olykor csúf igazságot a világi történések hátteréről, okairól. A szervezet tevékenysége a szólásszabadságon alapul, célja, hogy elősegítse a demokrácia erősödését és a korrupció elleni harcot.
A WikiLeaks forrásai, az esetek többségében illegálisan jutottak hozzá az anyagokhoz, éppen ezért a szervezet minden erőfeszítést megtesz az informátorai névtelenségének és védelmének érdekében. Ők maguk direkt nem kérnek senkit, de lehetőséget kínálnak bárkinek arra, hogy ilyen jellegű információkat küldjenek hozzájuk. A beérkezett anyagokat újságíróik analizálják, ellenőrzik, írnak mellé ismertetőt. Abban az esetben szerkesztik is a beérkező adathalmazt, amennyiben azok olyan adatokat tartalmaznak, melyek alapján beazonosíthatóak ártatlan emberek, és akár az életük is veszélybe kerülhet a kiszivárogtatás után.
Kezdetben beérkezési sorrendben közölték az anyagokat, de ez később az óriási mennyiség növekedés miatt tarthatatlanná vált, így kénytelenek voltak szelektálni. Ez volt az egyik ok, amely aztán belső feszültségekhez vezetett a WikiLeaks alapítói között.
A szervezet legnépszerűbb személyisége az alapító Julian Assange, ausztrál újságíró, aktivista és programozó, akit 2010-ben két svéd hölgy nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolt meg. Az alapítót 2010. december 7-én őrizetbe is vették. Assange tagadja a vádakat, sőt olyan rágalomhadjáratról beszél, amelynek politikai háttere van. Londoni házi őrizetbe került, és Svédország kiadatási kérelme ellen küzdött, mert úgy vélte, Svédország kiadná az Egyesült Államoknak, ahol végül halálbüntetés várna rá a kiszivárogtatások miatt. Miután tavaly júniusban a brit bíróság úgy döntött, ki kell adni őt Svédországnak, Assange Ecuador londoni nagykövetségén „ásta be magát”.
Forrás: Fox, Guardian, wikileaks.org
A 25 éves Bradley Manning közlegényt letartóztatása után három évvel állítottak katonai törvényszék elé. A vád szerint az Egyesült Államok történetének legjelentősebb államtitok-kiszivárogtatását követte el. Az egykor hírszerzőként, elemzőként dolgozó Manning ellen 22 pontban emeltek vádat. Ezek között megtalálható a kémkedés és az ellenség segítése, amelynek alapján letöltendő életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélhetik.
A férfi a szolgálati ideje közben hozzáfért egy kormányzati számítógép-hálózathoz, amelyről több bizalmas információt és egy amerikai helikopter-támadás megörökítő videót (Collateral Murder - 'járulékos gyilkosság') töltött le. Ez utóbbi megörökítette, hogyan vesztette életét a Reuters fotósa és annak sofőrje egy amerikai bevetés közben. A felvételből a WikiLeaksre két változat került fel 2010-ben: egy hosszabb és egy megvágott, magyarázatokkal ellátott rövidebb.
[video width="600" ][/video]
A Foxnews szerint a vádlott elismerte, hogy anyagokat küldött át a híres-hírhedt portálnak, amely titkosított dokumentumokat tesz közzé anonim forrásokon keresztül. Manning azt állította, hogy tájékoztatni akarta a nyilvánosságot arról, hogyan harcol az amerikai katonaság Irakban és Afganisztánban.
Az ügyészek az eredeti terveikkel ellentétben a külügyminisztériumi hálózat és az úgynevezett Reykjavik-13 dokumentumok továbbítása miatt nem próbálják meg elítélni Manningot. A WikiLeaks szintén 2010-ben tette közzé a reykjaviki találkozó anyagát, melyben az amerikai és izlandi felek pénzügyi problémákról számoltak be. Manning szerint az eset rámutat arra, hogy az USA a hosszú távú geopolitikai haszon hiánya miatt nem segített Izlandnak.
Az egykori hírszerző nyolc másik esetben vallotta magát bűnösnek februárban. Ezek a katonai törvény megszegésével jártak. A vád bizonyításához az ügyészeknek ugyanakkor igazolniuk kell, hogy Manning tudott róla, hogy az anyagot al-Kaida tagok is látják majd.
A WikiLeaksrőlA szervezet 2006-ban jött létre, elsődleges célja, hogy nyilvánosságra hozzon olyan titkos anyagokat (pl. kormányzati, banki, katonai információk), amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, és amelyek feltárják az olykor csúf igazságot a világi történések hátteréről, okairól. A szervezet tevékenysége a szólásszabadságon alapul, célja, hogy elősegítse a demokrácia erősödését és a korrupció elleni harcot.
A WikiLeaks forrásai, az esetek többségében illegálisan jutottak hozzá az anyagokhoz, éppen ezért a szervezet minden erőfeszítést megtesz az informátorai névtelenségének és védelmének érdekében. Ők maguk direkt nem kérnek senkit, de lehetőséget kínálnak bárkinek arra, hogy ilyen jellegű információkat küldjenek hozzájuk. A beérkezett anyagokat újságíróik analizálják, ellenőrzik, írnak mellé ismertetőt. Abban az esetben szerkesztik is a beérkező adathalmazt, amennyiben azok olyan adatokat tartalmaznak, melyek alapján beazonosíthatóak ártatlan emberek, és akár az életük is veszélybe kerülhet a kiszivárogtatás után.
Kezdetben beérkezési sorrendben közölték az anyagokat, de ez később az óriási mennyiség növekedés miatt tarthatatlanná vált, így kénytelenek voltak szelektálni. Ez volt az egyik ok, amely aztán belső feszültségekhez vezetett a WikiLeaks alapítói között.
A szervezet legnépszerűbb személyisége az alapító Julian Assange, ausztrál újságíró, aktivista és programozó, akit 2010-ben két svéd hölgy nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolt meg. Az alapítót 2010. december 7-én őrizetbe is vették. Assange tagadja a vádakat, sőt olyan rágalomhadjáratról beszél, amelynek politikai háttere van. Londoni házi őrizetbe került, és Svédország kiadatási kérelme ellen küzdött, mert úgy vélte, Svédország kiadná az Egyesült Államoknak, ahol végül halálbüntetés várna rá a kiszivárogtatások miatt. Miután tavaly júniusban a brit bíróság úgy döntött, ki kell adni őt Svédországnak, Assange Ecuador londoni nagykövetségén „ásta be magát”.
Forrás: Fox, Guardian, wikileaks.org
Hozzászólások