Megemlékezések jegyében zajlott az elmúlt év Bosznia-Hercegovinában
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Évfordulók, megemlékezések és a régi sebek feltépésének jegyében telt Bosznia-Hercegovina elmúlt esztendeje. Reménysugárként az év végén mégis megcsillant az előrelépés, a fejlődés, az európai integráció folytatásának a lehetősége.
Nehezen indult a boszniai belpolitikai év, a 2014 októberi választások után majdnem fél évig kellett várni arra, hogy megalakuljon az új kormány. A miniszterelnök Denis Zvizdic, a legnagyobb boszniai muszlim párt, a Demokratikus Akciópárt politikusa lett, aki eskütétele után kijelentette: kormánya első feladata egy szociális és gazdasági reformterv kidolgozása lesz.
A terv megvalósítása meg is kezdődött, ennek elismeréseként hét év után júniusban életbe lépett a stabilizációs és társulási megállapodás az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között, és Szarajevó januárban hivatalosan is átadja európai uniós csatlakozási kérelmét.
Amennyiben januárban az EU elfogadja a kérelmet, a balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie.
Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.
Mindezek mellett rendezni kell a két országrész viszonyát. A húsz éve fennálló ellentétek jelenléte az idén többször is tapasztalható volt, Bosznia-Hercegovinában ugyanis a daytoni békeszerződés megkötésének, valamint a srebrenicai mészárlásnak a huszadik évfordulójáról is megemlékeztek.
A daytoni keretmegállapodás megkötésének évfordulóján, novemberben nem rendeztek nagy ünnepséget. Ez a megállapodás vetett ugyan véget az 1991-1995-ös délszláv háborúnak, a nemzeti ellentéteknek azonban nem tudott gátat vetni.
A dokumentum legnagyobb érdeme, s egyben legnagyobb hibája is az, hogy a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés. Ez utóbbi miatt gyakran hónapokig egyetlen lépést sem tehet a kormányzat.
Ugyanakkor a nem államalkotó népcsoportokhoz tartozók "másodrendű állampolgárnak" minősülnek, és nem kerülhetnek be a törvényhozásba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2009-es ítéletében kimondta, hogy a boszniai alkotmány diszkriminatív, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy változtassa meg az alaptörvényt.
A két évtizeddel ezelőtti békeszerződés ugyanakkor a nacionalizmust sem tudta eltörölni, Bosznia-Hercegovinában a legtöbb politikus még mindig ezzel az eszmével kampányol, és ennek köszönheti a szavazatokat is. Míg a bosnyákok egy központosított államot szeretnének, addig a horvátok megelégednének egy saját országrésszel, míg a szerbek többször is a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását és függetlenedését jelentették be.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az idén is többször használta ki az alkalmat arra, hogy az elszakadásról beszéljen. A legutóbb pedig meghirdette a szövetségi szintű rendőrség és bíróságok bojkottját is. A legnagyobb felháborodást, és a világsajtó figyelmét azonban nem ez, hanem egy másik megemlékezés keltette fel.
Július 11-én, a srebrenicai mészárlás évfordulóján ugyanis a legnagyobb figyelmet nem a több mint 50 ezer megemlékező vagy a helyszínre látogató 90 külföldi delegáció kapta, hanem egy botrányba fulladt látogatás. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt az évfordulós ünnepségen kifütyülték és megdobálták. Belgrád és Szarajevó között hivatalosan nem romlott meg a kapcsolat, ám az eset jól bizonyítja az ellentétek meglétét az országban.
(Forrás: MTI)
Nehezen indult a boszniai belpolitikai év, a 2014 októberi választások után majdnem fél évig kellett várni arra, hogy megalakuljon az új kormány. A miniszterelnök Denis Zvizdic, a legnagyobb boszniai muszlim párt, a Demokratikus Akciópárt politikusa lett, aki eskütétele után kijelentette: kormánya első feladata egy szociális és gazdasági reformterv kidolgozása lesz.A terv megvalósítása meg is kezdődött, ennek elismeréseként hét év után júniusban életbe lépett a stabilizációs és társulási megállapodás az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között, és Szarajevó januárban hivatalosan is átadja európai uniós csatlakozási kérelmét.
Amennyiben januárban az EU elfogadja a kérelmet, a balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie.
Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz.
Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.
Mindezek mellett rendezni kell a két országrész viszonyát. A húsz éve fennálló ellentétek jelenléte az idén többször is tapasztalható volt, Bosznia-Hercegovinában ugyanis a daytoni békeszerződés megkötésének, valamint a srebrenicai mészárlásnak a huszadik évfordulójáról is megemlékeztek.
A daytoni keretmegállapodás megkötésének évfordulóján, novemberben nem rendeztek nagy ünnepséget. Ez a megállapodás vetett ugyan véget az 1991-1995-ös délszláv háborúnak, a nemzeti ellentéteknek azonban nem tudott gátat vetni.
A dokumentum legnagyobb érdeme, s egyben legnagyobb hibája is az, hogy a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés. Ez utóbbi miatt gyakran hónapokig egyetlen lépést sem tehet a kormányzat.
Ugyanakkor a nem államalkotó népcsoportokhoz tartozók "másodrendű állampolgárnak" minősülnek, és nem kerülhetnek be a törvényhozásba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2009-es ítéletében kimondta, hogy a boszniai alkotmány diszkriminatív, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy változtassa meg az alaptörvényt.
A két évtizeddel ezelőtti békeszerződés ugyanakkor a nacionalizmust sem tudta eltörölni, Bosznia-Hercegovinában a legtöbb politikus még mindig ezzel az eszmével kampányol, és ennek köszönheti a szavazatokat is. Míg a bosnyákok egy központosított államot szeretnének, addig a horvátok megelégednének egy saját országrésszel, míg a szerbek többször is a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását és függetlenedését jelentették be.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az idén is többször használta ki az alkalmat arra, hogy az elszakadásról beszéljen. A legutóbb pedig meghirdette a szövetségi szintű rendőrség és bíróságok bojkottját is. A legnagyobb felháborodást, és a világsajtó figyelmét azonban nem ez, hanem egy másik megemlékezés keltette fel.
Július 11-én, a srebrenicai mészárlás évfordulóján ugyanis a legnagyobb figyelmet nem a több mint 50 ezer megemlékező vagy a helyszínre látogató 90 külföldi delegáció kapta, hanem egy botrányba fulladt látogatás. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt az évfordulós ünnepségen kifütyülték és megdobálták. Belgrád és Szarajevó között hivatalosan nem romlott meg a kapcsolat, ám az eset jól bizonyítja az ellentétek meglétét az országban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások