Megemlékezések jegyében zajlott az elmúlt év Bosznia-Hercegovinában

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Évfordulók, megemlékezések és a régi sebek feltépésének jegyében telt Bosznia-Hercegovina elmúlt esztendeje. Reménysugárként az év végén mégis megcsillant az előrelépés, a fejlődés, az európai integráció folytatásának a lehetősége.boszniaNehezen indult a boszniai belpolitikai év, a 2014 októberi választások után majdnem fél évig kellett várni arra, hogy megalakuljon az új kormány. A miniszterelnök Denis Zvizdic, a legnagyobb boszniai muszlim párt, a Demokratikus Akciópárt politikusa lett, aki eskütétele után kijelentette: kormánya első feladata egy szociális és gazdasági reformterv kidolgozása lesz.

A terv megvalósítása meg is kezdődött, ennek elismeréseként hét év után júniusban életbe lépett a stabilizációs és társulási megállapodás az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között, és Szarajevó januárban hivatalosan is átadja európai uniós csatlakozási kérelmét.

Amennyiben januárban az EU elfogadja a kérelmet, a balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz.

Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.
Mindezek mellett rendezni kell a két országrész viszonyát. A húsz éve fennálló ellentétek jelenléte az idén többször is tapasztalható volt, Bosznia-Hercegovinában ugyanis a daytoni békeszerződés megkötésének, valamint a srebrenicai mészárlásnak a huszadik évfordulójáról is megemlékeztek.

A daytoni keretmegállapodás megkötésének évfordulóján, novemberben nem rendeztek nagy ünnepséget. Ez a megállapodás vetett ugyan véget az 1991-1995-ös délszláv háborúnak, a nemzeti ellentéteknek azonban nem tudott gátat vetni.

A dokumentum legnagyobb érdeme, s egyben legnagyobb hibája is az, hogy a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés. Ez utóbbi miatt gyakran hónapokig egyetlen lépést sem tehet a kormányzat.

Ugyanakkor a nem államalkotó népcsoportokhoz tartozók "másodrendű állampolgárnak" minősülnek, és nem kerülhetnek be a törvényhozásba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2009-es ítéletében kimondta, hogy a boszniai alkotmány diszkriminatív, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy változtassa meg az alaptörvényt.

A két évtizeddel ezelőtti békeszerződés ugyanakkor a nacionalizmust sem tudta eltörölni, Bosznia-Hercegovinában a legtöbb politikus még mindig ezzel az eszmével kampányol, és ennek köszönheti a szavazatokat is. Míg a bosnyákok egy központosított államot szeretnének, addig a horvátok megelégednének egy saját országrésszel, míg a szerbek többször is a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását és függetlenedését jelentették be.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az idén is többször használta ki az alkalmat arra, hogy az elszakadásról beszéljen. A legutóbb pedig meghirdette a szövetségi szintű rendőrség és bíróságok bojkottját is. A legnagyobb felháborodást, és a világsajtó figyelmét azonban nem ez, hanem egy másik megemlékezés keltette fel.

Július 11-én, a srebrenicai mészárlás évfordulóján ugyanis a legnagyobb figyelmet nem a több mint 50 ezer megemlékező vagy a helyszínre látogató 90 külföldi delegáció kapta, hanem egy botrányba fulladt látogatás. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt az évfordulós ünnepségen kifütyülték és megdobálták. Belgrád és Szarajevó között hivatalosan nem romlott meg a kapcsolat, ám az eset jól bizonyítja az ellentétek meglétét az országban.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

Nem Novák Katalin az első, aki felháborítja az embereket a döntésével.

Ezek az események rajzolhatják át a világot 2024-ben

Ezek az események rajzolhatják át a világot 2024-ben

A demokráciák helyzete, a mesterséges intelligencia szabályozása és a világban zajló háborúk terén állhat be változás.

Ausztriai munka nyelvtudás nélkül – a nem lehetetlen küldetés

Ausztriai munka nyelvtudás nélkül – a nem lehetetlen küldetés

Munka a határ túloldalán.

Fehérbálna Párizsban: Egy beluga tévedt a Sarkvidékről a Szajnába

Fehérbálna Párizsban: Egy beluga tévedt a Sarkvidékről a Szajnába

Tűzoltók követik nyomon a Szajnába tévedt Belugát Párizsban.

Egy szalámiról készített fotóval ejtette ámulatba követőit egy francia fizikus, amiről azt állította, hogy egy égitest

Egy szalámiról készített fotóval ejtette ámulatba követőit egy francia fizikus, amiről azt állította, hogy egy égitest

Eitenne Klein, francia fizikus és kutató egy szalámiról készített fotót posztolt az internetre, melyről azt állította, hogy a Naphoz legközelebbi csillagról készült, a Proxima Centauri-ról.

A mostohaanyát gyanúsították a 7 éves kisfiú eltűnésével

A mostohaanyát gyanúsították a 7 éves kisfiú eltűnésével

Máig megoldatlan rejtélyek.

Az orosz kormány hallgatott a Kistim katasztrófáról

Az orosz kormány hallgatott a Kistim katasztrófáról

Atomkatasztrófák, amelyeket megpróbáltak eltitkolni.

Egy unatkozó biztonsági őr, szemekkel dekorálta az 1 milliárd dollárt érő festményt

Egy unatkozó biztonsági őr, szemekkel dekorálta az 1 milliárd dollárt érő festményt

Több mint 1 millió Ft-os kárt okozott egy orosz biztonsági őr, aki unalmában rongált.

A barátja hallgatta végig Angela Marie Hammond elrablását

A barátja hallgatta végig Angela Marie Hammond elrablását

Segélyhívások, amelyeket diszpécserek vagy civilek kaptak.

Megölték a gyerekeket, mert zombinak hitték őket

Megölték a gyerekeket, mert zombinak hitték őket

Tragikus eltűnések, amelyek mindenkit sokkoltak.

http://ujhazak.com