Megkezdődött a szeptember 30-i népszavazás kampánya Macedóniában
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Megkezdődött hétfőn Macedóniában az ország nevének megváltoztatásáról, illetve az ezt rögzítő görög-macedón megállapodásról szóló szeptember 30-i népszavazás kampánya.
A népszavazás sikeressége a feltétele annak, hogy a NATO és az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal. Szeptember végéig a politikusok felszólalhatnak a népszavazás mellett vagy ellen, illetve kampányrendezvényeket szervezhetnek, és a médiában is üzenhetnek a szavazópolgároknak.
Az utóbbi napokban több vezető politikus is az országba érkezett, hogy támogatásáról biztosítsa a macedón kormányfőt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár például nagyon egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta: Macedónia csak akkor csatlakozhat a NATO-hoz, ha megváltoztatja a nevét, vagyis ha az állampolgárok támogatják az erről szóló megállapodást. Nincs olyan lehetőség, hogy a referendumon nemmel szavaznak, de szeretnének csatlakozni a NATO-hoz - szögezte le.
A jobboldali ellenzék már a görög-macedón egyezmény júniusi megkötésekor tiltakozott a dokumentum ellen, mert szerinte alkotmányellenes az ország nevét megváltoztatni, és ez nem szolgálja a macedónok érdekeit. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) a kampány során várhatóan azt kéri majd a szavazóktól, hogy válaszoljanak nemmel a referendumon feltett kérdésre, és ne engedjék, hogy megváltozzon az ország neve. Amennyiben a referendum sikeres lesz, Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.
Az ország viszont csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, hogy minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis a nem ügydöntő népszavazást követően az alkotmányt is az új névnek megfelelően kell módosítani, és a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.
A névvita 1991 óta folyik Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
(Forrás: MTI)
A népszavazás sikeressége a feltétele annak, hogy a NATO és az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal. Szeptember végéig a politikusok felszólalhatnak a népszavazás mellett vagy ellen, illetve kampányrendezvényeket szervezhetnek, és a médiában is üzenhetnek a szavazópolgároknak.
Zoran Zaev miniszterelnök arra szólította fel a macedónokat, hogy támogassák a referendumot, és szeptember 30-án szavazzanak igennel az ország jövője érdekében.
A jobboldali ellenzék már a görög-macedón egyezmény júniusi megkötésekor tiltakozott a dokumentum ellen, mert szerinte alkotmányellenes az ország nevét megváltoztatni, és ez nem szolgálja a macedónok érdekeit. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) a kampány során várhatóan azt kéri majd a szavazóktól, hogy válaszoljanak nemmel a referendumon feltett kérdésre, és ne engedjék, hogy megváltozzon az ország neve. Amennyiben a referendum sikeres lesz, Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.
Az ország viszont csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, hogy minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis a nem ügydöntő népszavazást követően az alkotmányt is az új névnek megfelelően kell módosítani, és a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.
A névvita 1991 óta folyik Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások