Megkezdte az alkotmánymódosításról szóló vitát a macedón parlament
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Megkezdődött hétfőn az alkotmánymódosítás vitája a macedón parlamentben, és amennyiben a javaslat kétharmados támogatottságot kap, a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormánykoalíciónak megvan-e az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatottsága, vagyis hogy a 120 képviselő közül legalább 80 igennel fog-e szavazni. A balközép kormány javaslatának a helyi sajtó jelentése szerint eddig 71 biztos támogatója van a törvényhozásban.
Az első szavazásra, vagyis a hétfőn megkezdődött ülés lezárására néhány napon belül számítani lehet, de a vita tíz napnál nem tarthat tovább - írta a Vesti.mk szkopjei hírportál.
A macedón kormány szóvivőjének múlt heti tájékoztatása szerint négy ponton kívánja a kormány módosítani az alaptörvényt. Az első módosítás az ország nevére vonatkozik, az alkotmányba is bekerülnének a Görögországgal júniusban megkötött megállapodásban foglaltak, vagyis az ország neve ezentúl Észak-Macedónia lenne.
A második javaslat szerint az alaptörvény részletesebben írná le a macedón államiság alapjait. Egy harmadik pont leszögezné, hogy Szkopje garantálja a szomszédos országok területi integritását és függetlenségét. A negyedik változtatás pedig a diaszpórában élők jogainak védelmére helyezné a hangsúlyt, azzal a kitétellel, hogy ennek biztosítása közben nem avatkozna be más országok belső ügyeibe.
Amennyiben a hétfőn kezdődött vitán a kormánykoalíció nem szerzi meg a szükséges kétharmados támogatottságot, Zoran Zaev miniszterelnök előrehozott választásokat fog kezdeményezni, reményei szerint ugyanis egy átalakult összetételű parlament minden bizonnyal megszavazza a kívánt módosításokat. A szavazás azért bizonytalan, mert a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) határozottan ellenzi az alkotmánymódosítást és az ország névváltoztatását, mert szerinte azzal elveszne a macedón identitás.
A kétharmados többséghez viszont a VMRO-DPMNE legalább 9 képviselőjének is támogatnia kellene a kormány javaslatát. Macedóniában szeptember 30-án tartottak népszavazást az ország nevének megváltoztatásáról, s noha a voksolók túlnyomó többsége támogatta a javaslatot, a referendum érvénytelen lett, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot.
Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló, 27 éve húzódó vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
A megállapodás szerint Macedóniának még az év vége előtt meg kellett volna változtatnia az alkotmányát, ám előreláthatólag Szkopje nem tudja tartani ezt a határidőt. A macedón sajtó szerint az utolsó, nem hivatalos határidő 2019 márciusa, ugyanis még az athéni parlamentnek is ratifikálnia kell az egyezményt azt megelőzően, hogy elkezdődne a görög választások kampánya.
(Forrás: MTI)
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormánykoalíciónak megvan-e az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatottsága, vagyis hogy a 120 képviselő közül legalább 80 igennel fog-e szavazni. A balközép kormány javaslatának a helyi sajtó jelentése szerint eddig 71 biztos támogatója van a törvényhozásban.
A hétfőn megkezdett ülés végén a képviselők csak arról döntenek majd, hogy támogatják-e az alkotmánymódosítást. Amennyiben a javaslatot elfogadják, a kormány megkezdi a konkrét módosítási javaslatok megfogalmazását. Ez a macedón sajtó szerint mintegy három hónapot vehet igénybe. Végül a kész módosítási javaslatokról újra szavaznia kell a macedón törvényhozásnak, akkor viszont már elegendő lesz az egyszerű többség is.
Ezt követően kezdődhet meg az alkotmánymódosítás közvitája, amelynek lezárulása után a parlament az ott elhangzottak figyelembe vételével az új alkotmány végleges szövegéről is döntene, ehhez ismét a törvényhozás kétharmadának támogatására lesz szükség.
A macedón kormány szóvivőjének múlt heti tájékoztatása szerint négy ponton kívánja a kormány módosítani az alaptörvényt. Az első módosítás az ország nevére vonatkozik, az alkotmányba is bekerülnének a Görögországgal júniusban megkötött megállapodásban foglaltak, vagyis az ország neve ezentúl Észak-Macedónia lenne.
A második javaslat szerint az alaptörvény részletesebben írná le a macedón államiság alapjait. Egy harmadik pont leszögezné, hogy Szkopje garantálja a szomszédos országok területi integritását és függetlenségét. A negyedik változtatás pedig a diaszpórában élők jogainak védelmére helyezné a hangsúlyt, azzal a kitétellel, hogy ennek biztosítása közben nem avatkozna be más országok belső ügyeibe.
Amennyiben a hétfőn kezdődött vitán a kormánykoalíció nem szerzi meg a szükséges kétharmados támogatottságot, Zoran Zaev miniszterelnök előrehozott választásokat fog kezdeményezni, reményei szerint ugyanis egy átalakult összetételű parlament minden bizonnyal megszavazza a kívánt módosításokat. A szavazás azért bizonytalan, mert a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) határozottan ellenzi az alkotmánymódosítást és az ország névváltoztatását, mert szerinte azzal elveszne a macedón identitás.
A kétharmados többséghez viszont a VMRO-DPMNE legalább 9 képviselőjének is támogatnia kellene a kormány javaslatát. Macedóniában szeptember 30-án tartottak népszavazást az ország nevének megváltoztatásáról, s noha a voksolók túlnyomó többsége támogatta a javaslatot, a referendum érvénytelen lett, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot.
Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló, 27 éve húzódó vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
A megállapodás szerint Macedóniának még az év vége előtt meg kellett volna változtatnia az alkotmányát, ám előreláthatólag Szkopje nem tudja tartani ezt a határidőt. A macedón sajtó szerint az utolsó, nem hivatalos határidő 2019 márciusa, ugyanis még az athéni parlamentnek is ratifikálnia kell az egyezményt azt megelőzően, hogy elkezdődne a görög választások kampánya.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások