Mégsem terheli felelősség a rendszertanúsító céget a mellimplantátumok miatt
Egy francia fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy a TÜV Rheinland németországi központú nemzetközi termék- és rendszertanúsító cég "teljesítette kötelezettségvállalásait és nem követett el hibát" a szilikon szivárgása miatt világméretű botrányt okozó PIP-mellimplantátum engedélyeztetésekor.
A dél-franciaországi Aix-en-Provence fellebbviteli bírósága csütörtöki döntésével megsemmisítette a touloni bíróság ítéletét, amely 2013 novemberében elmarasztalta a német vállalatot és kártérítés megfizetésére kötelezte hat forgalmazó és 1700 nő számára.
A per azzal a francia botránnyal kapcsolatos, amelynek főszereplője az azóta tönkrement francia Poly Implant Prothese (PIP) implantátumkereskedő cég. Az alapítót, Jean-Claude Mast 2013 decemberében négy év börtönbüntetésre ítélte a dél-franciaországi Marseille büntetőbírósága.
A céglapítónak 75 ezer euró (22,5 millió forint) pénzbírságot is be kellett volna fizetnie, valamint örökre eltiltották az egészségügyi szektorban való működéstől és a cégvezetéstől.
Ezenkívül Mast több ezer euró kártérítést megfizetésére kötelezték valamennyi őt feljelentő sértettnek - van, akinek morális alapon, másoknak pedig azért, mert el kellett távolítani a testükből a szakadásveszélyes mellimplantátumot. A megítélt kártérítések összege sértettenként 6 és 13 ezer euró (1,8 és 3,9 millió forint) között mozgott.
Miután a PIP csődje miatt a sértettek a francia cégtől nem számíthattak kártérítésre, ezért az iparágban vezető pozíciót kivívó TÜV Rheinlandot - amelynek feladata az implantátumok minőségének ellenőrzése volt -, a bíróság 1600 sértettnek 3400 euró kártérítés megfizetésére kötelezte átmeneti jelleggel addig, amíg a szakértők meg nem állapítják minden panaszos esetében a pontos összeget.
A német cég megtámadta a fellebbviteli bíróságon a döntést, de az nem mentesítette a kártérítés megfizetése alól, így a TÜV Rheinland eddig 5,8 millió eurót fizetett ki a sértetteknek.
A csütörtöki döntés értelmében "a panaszosoknak vissza kell téríteniük a pénzt, de a visszatérítési kérelmet illetően egyelőre semmilyen döntés nem született" - hangsúlyozta a vállalat.
A német cég korábban úgy vélte, hogy egyszerűen azért osztották rá a bűnbak szerepét, mert fizetőképes.
Csődbejutása előtt a francia kisvállalkozás tíz éven át gyártotta és forgalmazta az egész világon a szakadásveszélyes mellimplantátumot, amelyhez nem engedélyezett szilikongélt használtak az illetékes hatóságok tudta nélkül.
A PIP több mint 65 országban exportált implantátumot és a világ egyik vezető implantátumkészítőjének számított. Becslések szerint világszerte legalább 300 ezer nő kapott az implantátumokból 2010 elejéig, amikor kiderült, hogy a beültetett szilikonos párnák szivároghatnak és a PIP bezárt.
MTI
A dél-franciaországi Aix-en-Provence fellebbviteli bírósága csütörtöki döntésével megsemmisítette a touloni bíróság ítéletét, amely 2013 novemberében elmarasztalta a német vállalatot és kártérítés megfizetésére kötelezte hat forgalmazó és 1700 nő számára.
A per azzal a francia botránnyal kapcsolatos, amelynek főszereplője az azóta tönkrement francia Poly Implant Prothese (PIP) implantátumkereskedő cég. Az alapítót, Jean-Claude Mast 2013 decemberében négy év börtönbüntetésre ítélte a dél-franciaországi Marseille büntetőbírósága.
A céglapítónak 75 ezer euró (22,5 millió forint) pénzbírságot is be kellett volna fizetnie, valamint örökre eltiltották az egészségügyi szektorban való működéstől és a cégvezetéstől.
Ezenkívül Mast több ezer euró kártérítést megfizetésére kötelezték valamennyi őt feljelentő sértettnek - van, akinek morális alapon, másoknak pedig azért, mert el kellett távolítani a testükből a szakadásveszélyes mellimplantátumot. A megítélt kártérítések összege sértettenként 6 és 13 ezer euró (1,8 és 3,9 millió forint) között mozgott.
Miután a PIP csődje miatt a sértettek a francia cégtől nem számíthattak kártérítésre, ezért az iparágban vezető pozíciót kivívó TÜV Rheinlandot - amelynek feladata az implantátumok minőségének ellenőrzése volt -, a bíróság 1600 sértettnek 3400 euró kártérítés megfizetésére kötelezte átmeneti jelleggel addig, amíg a szakértők meg nem állapítják minden panaszos esetében a pontos összeget.
A német cég megtámadta a fellebbviteli bíróságon a döntést, de az nem mentesítette a kártérítés megfizetése alól, így a TÜV Rheinland eddig 5,8 millió eurót fizetett ki a sértetteknek.
A csütörtöki döntés értelmében "a panaszosoknak vissza kell téríteniük a pénzt, de a visszatérítési kérelmet illetően egyelőre semmilyen döntés nem született" - hangsúlyozta a vállalat.
A német cég korábban úgy vélte, hogy egyszerűen azért osztották rá a bűnbak szerepét, mert fizetőképes.
Csődbejutása előtt a francia kisvállalkozás tíz éven át gyártotta és forgalmazta az egész világon a szakadásveszélyes mellimplantátumot, amelyhez nem engedélyezett szilikongélt használtak az illetékes hatóságok tudta nélkül.
A PIP több mint 65 országban exportált implantátumot és a világ egyik vezető implantátumkészítőjének számított. Becslések szerint világszerte legalább 300 ezer nő kapott az implantátumokból 2010 elejéig, amikor kiderült, hogy a beültetett szilikonos párnák szivároghatnak és a PIP bezárt.
MTI
Hozzászólások