Merkel: kétségtelen, hogy "meg tudunk birkózni" a globalizáció árnyoldalainak kihívásaival
A globalizáció árnyoldalai próbára teszik Németországot és Európát, de továbbra is kétségtelen, hogy "meg tudunk birkózni" a történelmi kihívással - mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.
A német kancellár kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot mutatott be és jelezte, hogy a legutóbbi támadások után sem tervez változtatást az uniós külső határok védelmére és az EU-Törökország megállapodásra alapozott menekültpolitikájában.
A kancellár az utóbbi napok németországi támadásai miatt szabadságát megszakítva rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amelyen megismételte 11 hónappal ezelőtti híres kijelentését, miszerint Németország megbirkózik a menekültválsággal ("wir schaffen das").
Az Európa körüli válságok, a menekültek, a terrorizmus mind-mind a globalizáció "árnyoldalát, fonákját" jelentik, és Németországnak és Európának ezzel meg kell birkóznia. "Nem mondtam, hogy egyszerű ügy lesz, amelyet könnyen elintézünk" - mondta Angela Merkel.
A würzburgi és az ansbachi támadás, amelyben az elkövetők meghaltak és összesen húszan megsebesültek, az eddigi adatok szerint iszlamista terrorcselekmény volt, amelyet Németországba menekültként érkezett emberek követtek el.
Teljesen mindegy, hogy 2015. szeptember 4. - a Magyarországon a nyugati határ felé elindult menekültek beengedéséről hozott döntés - előtt vagy után érkeztek - húzta alá a kancellár.
A hatóságok mindent megtesznek a "megrázó, nyomasztó és elszomorító" bűncselekmények feltárásáért - tette hozzá.
Ezzel "saját biztonságunknak és a sok ártatlan menekültnek is tartozunk" - mondta.
A terroristák "barbár" cselekedeteikkel "civilizációs tabukat" döntöttek meg és "bomlasztani" akarták mindazt, amiért a németek kiállnak: életformájukat, nyitottságukat, szolidaritásukat. A terroristák félelmet és "civilizációk és vallások közötti gyűlöletet gerjesztenek", de Németország "határozattan fellép" mindez ellen - mondta Angela Merkel.
Az elkövetők a merényletekkel "gúnyt űznek az országból, amely befogadta őket", gúnyt űznek a menekültek segítőiből és "a menekültekből, akik valóban segítségért jöttek hozzánk a háború és az erőszak elől, és békében akarnak élni" - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az iszlamista terrorizmus nem Würzburggal és Ansbachhal érkezett meg Németországba. A 2011-ben a frankfurti repülőtéren amerikai katonák ellen elkövetett merényletet és az idén tavasszal Hannoverben egy rendőr ellen végrehajtott támadást felidézve kifejtette, hogy az iszlamista terror régóta jelen van, de a legutóbbi két támadással "teljes erővel" megmutatkozott és beépült a köztudatba.
Különösen "szörnyű" az általános elbizonytalanodás, ezért a szövetségi kormány azon dolgozik, hogy helyreálljon a bizalom az állami intézmények iránt - mondta.
A kancellár kilenc pontból álló terrorellenes biztonságpolitikai programot vázolt fel. Rámutatott, hogy a két merényletet olyan emberek követték el, akikre a támadásig nem figyeltek fel a biztonsági szervek. Ezért jobb korai figyelmeztető rendszerre van szükség. Továbbá meg kell erősíteni a rendőrséget és jobban be kell vonni a hadsereget (Bundeswehr) a terror elleni küzdelembe.
Folytatni kell az internetes bűnözés ellen felállított hatóság kiépítését, fejleszteni szükséges a terrorizmus tudományos kutatását, javítani kell az uniós együttműködésen, szorosabbra kell fűzni együttműködést az Egyesült Államokkal - a hírszerzés területén is -, és uniós szinten szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat - sorolta. Kilencedik pontként a kitoloncolások következetesebb végrehajtását említette .
Arról, hogy miért nem kereste fel a merényletek helyszínét, elmondta, hogy vasárnap részt vesz a müncheni gyászünnepségen, amelyen nemcsak a bajor fővárosban történt vérengzés áldozatai előtt tisztelegnek, hanem Würzburgról és Ansbachról is megemlékeznek.
A kérdésre, hogy Németország háborúban áll-e, kiemelte, hogy nem az iszlám, hanem az iszlamista terrorizmus és az iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen kell harcolni, és ezt akár háborúnak is lehet nevezni.
A menekülthelyzet európai uniós kezeléséről elmondta: 11 hónap alatt sok eredményt értek el, de kell még dolgozni és csalódott, amiért néhány tagország nem mutat hajlandóságot a közös erőfeszítésekre.
Németország a Magyarországon Nyugat felé elindult menekültek beengedéséről szóló döntéssel nem nyitotta meg határait a menekültek előtt, mert a határok nyitva voltak - mondta Angela Merkel kérdésre válaszolva.
Hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja a belső határokon tavaly szeptember 15-én ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, és elmondta: az Európai Bizottság (EB) az év végén vizsgálja majd, hogy megfelelő-e az uniós külső határok védelme a belső határellenőrzés megszüntetéséhez.
Kiemelte: az EB és a német kormány felfogása szerint nem lehet megtagadni a belépést a menedéket kereső emberektől, viszont az elutasítás eszköze helyett ott van a dublini eljárás - a menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására -, és a német kormány "ismét sokkal erőteljesebben" él ezzel a lehetőséggel.
A kancellárt egy sor további ügyről is kérdezték, mindenekelőtt a törökországi helyzetről, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagy aggodalommal tapasztalja és szoros figyelemmel követi a török hatóságok "nagyon kemény" fellépését. Hozzátette, hogy minden körülmények között érvényesíteni kell az arányosság elvét.
Angela Merkel egyebek mellett arról is beszélt, hogy semmilyen formában nem avatkozik bele az amerikai elnökválasztási küzdelembe, arról pedig majd kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy indul-e a következő (jövőre esedékes) parlamenti választáson a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjeként.
MTI
A német kancellár kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot mutatott be és jelezte, hogy a legutóbbi támadások után sem tervez változtatást az uniós külső határok védelmére és az EU-Törökország megállapodásra alapozott menekültpolitikájában.
A kancellár az utóbbi napok németországi támadásai miatt szabadságát megszakítva rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amelyen megismételte 11 hónappal ezelőtti híres kijelentését, miszerint Németország megbirkózik a menekültválsággal ("wir schaffen das").
Az Európa körüli válságok, a menekültek, a terrorizmus mind-mind a globalizáció "árnyoldalát, fonákját" jelentik, és Németországnak és Európának ezzel meg kell birkóznia. "Nem mondtam, hogy egyszerű ügy lesz, amelyet könnyen elintézünk" - mondta Angela Merkel.
A würzburgi és az ansbachi támadás, amelyben az elkövetők meghaltak és összesen húszan megsebesültek, az eddigi adatok szerint iszlamista terrorcselekmény volt, amelyet Németországba menekültként érkezett emberek követtek el.
Teljesen mindegy, hogy 2015. szeptember 4. - a Magyarországon a nyugati határ felé elindult menekültek beengedéséről hozott döntés - előtt vagy után érkeztek - húzta alá a kancellár.
A hatóságok mindent megtesznek a "megrázó, nyomasztó és elszomorító" bűncselekmények feltárásáért - tette hozzá.
Ezzel "saját biztonságunknak és a sok ártatlan menekültnek is tartozunk" - mondta.
A terroristák "barbár" cselekedeteikkel "civilizációs tabukat" döntöttek meg és "bomlasztani" akarták mindazt, amiért a németek kiállnak: életformájukat, nyitottságukat, szolidaritásukat.
Az elkövetők a merényletekkel "gúnyt űznek az országból, amely befogadta őket", gúnyt űznek a menekültek segítőiből és "a menekültekből, akik valóban segítségért jöttek hozzánk a háború és az erőszak elől, és békében akarnak élni" - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az iszlamista terrorizmus nem Würzburggal és Ansbachhal érkezett meg Németországba. A 2011-ben a frankfurti repülőtéren amerikai katonák ellen elkövetett merényletet és az idén tavasszal Hannoverben egy rendőr ellen végrehajtott támadást felidézve kifejtette, hogy az iszlamista terror régóta jelen van, de a legutóbbi két támadással "teljes erővel" megmutatkozott és beépült a köztudatba.
Különösen "szörnyű" az általános elbizonytalanodás, ezért a szövetségi kormány azon dolgozik, hogy helyreálljon a bizalom az állami intézmények iránt - mondta.
A kancellár kilenc pontból álló terrorellenes biztonságpolitikai programot vázolt fel. Rámutatott, hogy a két merényletet olyan emberek követték el, akikre a támadásig nem figyeltek fel a biztonsági szervek. Ezért jobb korai figyelmeztető rendszerre van szükség. Továbbá meg kell erősíteni a rendőrséget és jobban be kell vonni a hadsereget (Bundeswehr) a terror elleni küzdelembe.
Folytatni kell az internetes bűnözés ellen felállított hatóság kiépítését, fejleszteni szükséges a terrorizmus tudományos kutatását, javítani kell az uniós együttműködésen, szorosabbra kell fűzni együttműködést az Egyesült Államokkal - a hírszerzés területén is -, és uniós szinten szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat - sorolta. Kilencedik pontként a kitoloncolások következetesebb végrehajtását említette .
Arról, hogy miért nem kereste fel a merényletek helyszínét, elmondta, hogy vasárnap részt vesz a müncheni gyászünnepségen, amelyen nemcsak a bajor fővárosban történt vérengzés áldozatai előtt tisztelegnek, hanem Würzburgról és Ansbachról is megemlékeznek.
A kérdésre, hogy Németország háborúban áll-e, kiemelte, hogy nem az iszlám, hanem az iszlamista terrorizmus és az iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen kell harcolni, és ezt akár háborúnak is lehet nevezni.
A menekülthelyzet európai uniós kezeléséről elmondta: 11 hónap alatt sok eredményt értek el, de kell még dolgozni és csalódott, amiért néhány tagország nem mutat hajlandóságot a közös erőfeszítésekre.
Németország a Magyarországon Nyugat felé elindult menekültek beengedéséről szóló döntéssel nem nyitotta meg határait a menekültek előtt, mert a határok nyitva voltak - mondta Angela Merkel kérdésre válaszolva.
Hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja a belső határokon tavaly szeptember 15-én ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, és elmondta: az Európai Bizottság (EB) az év végén vizsgálja majd, hogy megfelelő-e az uniós külső határok védelme a belső határellenőrzés megszüntetéséhez.
Kiemelte: az EB és a német kormány felfogása szerint nem lehet megtagadni a belépést a menedéket kereső emberektől, viszont az elutasítás eszköze helyett ott van a dublini eljárás - a menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására -, és a német kormány "ismét sokkal erőteljesebben" él ezzel a lehetőséggel.
A kancellárt egy sor további ügyről is kérdezték, mindenekelőtt a törökországi helyzetről, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagy aggodalommal tapasztalja és szoros figyelemmel követi a török hatóságok "nagyon kemény" fellépését. Hozzátette, hogy minden körülmények között érvényesíteni kell az arányosság elvét.
Angela Merkel egyebek mellett arról is beszélt, hogy semmilyen formában nem avatkozik bele az amerikai elnökválasztási küzdelembe, arról pedig majd kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy indul-e a következő (jövőre esedékes) parlamenti választáson a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjeként.
MTI
Hozzászólások