Moszkva válaszlépéseket jelentett be (2. rész)
Válaszlépéseket jelentett be pénteken az orosz külügyminisztérium, miután előző este az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.
Oroszország felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn és a RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint "200-300 fővel" kell csökkentenie képviseletei személyzetének létszámát. Az Interfax ugyancsak azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem több tucat, hanem több száz diplomáciai és technikai alkalmazottat kell hazarendelnie.
John Tefft moszkvai amerikai nagykövet pénteken "mélységes csalódottságának" adott hangot, amikor bekérették a moszkvai külügyminisztériumba, hogy közöljék vele az orosz kormány döntését. Barack Obama előző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választások után, az orosz beavatkozásra hivatkozva, 35 orosz diplomatát utasított ki, és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térségében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javulását várta, mindeddig válaszlépés nélkül hagyta.
Irina Jarovaja, az orosz parlament alsóházának elnökhelyettese kijelentette: az orosz retorziók hosszú szünet után helyreállították az egyensúlyt a két ország között, ami a "párbeszéd rendkívül fontos alapelve a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokban". Konsztantyin Koszacsov, a törvényhozási felsőház külügyi bizottságának vezetője úgy vélekedett, hogy miközben Moszkva "mindent megtett a kapcsolatoknak a széthullástól való megvédése érdekében", addig Washington ennek "pontosan az ellenkezőjét" tette, ezért az orosz döntés nemcsak a jelenlegi helyzettel, hanem a kétoldalú viszony általános romlásával is összhangban áll.
Vjacseszlav Nyikonov, a törvényhozási kamara közoktatási és tudományos bizottságának elnöke a TASZSZ-nak nyilatkozva nehezményezte, hogy Trump nem élt a kétoldalú kapcsolatok javításának lehetőségével és nem vonta vissza Obama büntetőintézkedéseit sem. Az orosz lépést "sokkal keményebbnek" minősítette a decemberi amerikai fellépésnél, mert az Egyesült Államoknak a szavai szerint "több mint 30 diplomatát" kell majd hazahívnia az Egyesült Államokból.
Orosz elemzők az új amerikai szankciós törvénytervezettel kapcsolatban arra hívták a figyelmet, hogy az amerikai kongresszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne az annak felülírásához szükséges többség. A törvény hatályba lépését követően az elnöknek nem lesz joga rendelettel, a törvényhozás beleegyezése nélkül feloldani az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.
Az Obama korlátozó elnöki rendeleteit törvénybe emelő jogszabályban megfogalmazott új amerikai szankciók megtiltják majd az orosz privatizációs ügyletekben való 10 millió dolláron felüli részvételt, valamint a gáz- és kőolaj-vezetékekbe történő, 5 millió dolláron felüli beruházást. Ez jelenleg elsősorban az Északi Áramlat-2 földgázvezeték befektetőit sújtja.
Szakértők szerint a kongresszus mindkét háza által szentesített büntetőintézkedések akár évtizedekig is érvényben maradhatnak. Ezzel kapcsolatos analógiaként az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre emlékeztetnek. Ez a szovjet zsidók kivándorlásának moszkvai akadályozására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt, valamint a Moszkvának való hitelezést.
A Jackson-Vanik törvénymódosítást hatálytalanító törvényt Obama elnök csak 2012-ben, vagyis több mint két évtizeddel a Szovjetunió megszűnése után írta alá. Moszkva részéről különösen nehezményezték, hogy éppen ezzel egyidejűleg lépett hatályba az úgynevezett Magnyitszkij-törvény, amely szankciókat léptetett életbe azokkal az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik Washington megítélés szerint emberölésért, kínzásért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért tehetők felelőssé.
Az Oroszország elleni amerikai büntetőintézkedések listája az ukrajni Krím félsziget 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktusba történt beavatkozás nyomán tovább bővült, de felmerült a szíriai orosz katonai fellépéssel és a tavalyi amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolandó szankciók lehetősége is.
(Forrás: MTI)
Oroszország felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn és a RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint "200-300 fővel" kell csökkentenie képviseletei személyzetének létszámát. Az Interfax ugyancsak azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem több tucat, hanem több száz diplomáciai és technikai alkalmazottat kell hazarendelnie.A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjannij Bor elnevezésű zöldövezetében található üdülőkomplexumból. Moszkva szerint az újabb amerikai büntetőintézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal és azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája "rendkívüli agresszív", és az amerikai "kivételességgel" takarózva "arrogánsan semmibe veszi más államok álláspontját és érdekeit".
A külügyminisztérium világossá tette azt is, hogy további orosz diplomaták amerikai kiutasítása esetén hasonlóképpen fog eljárni és fenntartotta magának a jogot arra, hogy a kölcsönösség jegyében amerikai érdekeltségeket érintő további lépéseket is tegyen.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: a Kreml nem várta meg, amíg Donald Trump amerikai elenök aláírja a törvényt, mert "a szenátus határozata után a kérdés technikailag eldőlt".
John Tefft moszkvai amerikai nagykövet pénteken "mélységes csalódottságának" adott hangot, amikor bekérették a moszkvai külügyminisztériumba, hogy közöljék vele az orosz kormány döntését. Barack Obama előző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választások után, az orosz beavatkozásra hivatkozva, 35 orosz diplomatát utasított ki, és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térségében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javulását várta, mindeddig válaszlépés nélkül hagyta.
Irina Jarovaja, az orosz parlament alsóházának elnökhelyettese kijelentette: az orosz retorziók hosszú szünet után helyreállították az egyensúlyt a két ország között, ami a "párbeszéd rendkívül fontos alapelve a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokban". Konsztantyin Koszacsov, a törvényhozási felsőház külügyi bizottságának vezetője úgy vélekedett, hogy miközben Moszkva "mindent megtett a kapcsolatoknak a széthullástól való megvédése érdekében", addig Washington ennek "pontosan az ellenkezőjét" tette, ezért az orosz döntés nemcsak a jelenlegi helyzettel, hanem a kétoldalú viszony általános romlásával is összhangban áll.
Vjacseszlav Nyikonov, a törvényhozási kamara közoktatási és tudományos bizottságának elnöke a TASZSZ-nak nyilatkozva nehezményezte, hogy Trump nem élt a kétoldalú kapcsolatok javításának lehetőségével és nem vonta vissza Obama büntetőintézkedéseit sem. Az orosz lépést "sokkal keményebbnek" minősítette a decemberi amerikai fellépésnél, mert az Egyesült Államoknak a szavai szerint "több mint 30 diplomatát" kell majd hazahívnia az Egyesült Államokból.
Orosz elemzők az új amerikai szankciós törvénytervezettel kapcsolatban arra hívták a figyelmet, hogy az amerikai kongresszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne az annak felülírásához szükséges többség. A törvény hatályba lépését követően az elnöknek nem lesz joga rendelettel, a törvényhozás beleegyezése nélkül feloldani az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.
Az Obama korlátozó elnöki rendeleteit törvénybe emelő jogszabályban megfogalmazott új amerikai szankciók megtiltják majd az orosz privatizációs ügyletekben való 10 millió dolláron felüli részvételt, valamint a gáz- és kőolaj-vezetékekbe történő, 5 millió dolláron felüli beruházást. Ez jelenleg elsősorban az Északi Áramlat-2 földgázvezeték befektetőit sújtja.
Szakértők szerint a kongresszus mindkét háza által szentesített büntetőintézkedések akár évtizedekig is érvényben maradhatnak. Ezzel kapcsolatos analógiaként az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre emlékeztetnek. Ez a szovjet zsidók kivándorlásának moszkvai akadályozására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt, valamint a Moszkvának való hitelezést.
A Jackson-Vanik törvénymódosítást hatálytalanító törvényt Obama elnök csak 2012-ben, vagyis több mint két évtizeddel a Szovjetunió megszűnése után írta alá. Moszkva részéről különösen nehezményezték, hogy éppen ezzel egyidejűleg lépett hatályba az úgynevezett Magnyitszkij-törvény, amely szankciókat léptetett életbe azokkal az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik Washington megítélés szerint emberölésért, kínzásért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért tehetők felelőssé.
Az Oroszország elleni amerikai büntetőintézkedések listája az ukrajni Krím félsziget 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktusba történt beavatkozás nyomán tovább bővült, de felmerült a szíriai orosz katonai fellépéssel és a tavalyi amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolandó szankciók lehetősége is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások