NATO-grúz külügyminiszteri találkozó - Rasmussen: nem szabad lemondani az államok területi sérthetetlenségéről
Nem szabad lemondani az államok területi sérthetetlenségéről - hangsúlyozta szerdán Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen annak a tanácskozásnak a megnyitásakor, amelyen a 28 NATO-ország külügyminisztere találkozott Maia Pandzsikidzével, a grúz diplomácia irányítójával.
Az észak-atlanti szövetség főtitkára hangsúlyozta: a tagságra pályázó Grúziát különleges partnernek tekintik a NATO-ban, amellyel fontos mind a politikai párbeszéd, mind a gyakorlati együttműködés.
A területi szuverenitás kérdését érintette Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is, aki szerint a most előállt ukrajnai és a közel hat évvel ezelőtt kicsúcsosodott grúziai válság egymással rokonítható problémának számít.
Oroszország 2008 nyarán néhány napos háborúban vereséget mért Grúziára, azt követően pedig "független államként" ismerte el a saját katonai ellenőrzése alatt álló, Grúziától elszakadt Dél-Oszétiát és Abháziát. Az elmúlt hetekben Moszkva az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet vonta saját katonai ellenőrzése alá, majd csatolta Oroszországhoz.
A NATO annak idején kemény szavakkal ítélte el Grúzia szuverenitásának és területi épségének orosz megsértését, miként most a krími orosz fellépést is.
Az ukrajnai és a grúziai konfliktusnak az is közös pontja, hogy 2008 áprilisában a NATO bukaresti csúcstalálkozóján kilátásba helyezték mindkét ország NATO-tagságát, ami Oroszország heves ellenkezését váltotta ki. Időközben Ukrajna - a nemrég megbuktatott Viktor Janukovics elnök alatt - letett a NATO-csatlakozás célkitűzéséről, és ezen az állásponton az új kijevi vezetés sem változtatott. Grúzia ugyanakkor továbbra is szeretne meghívást kapni az atlanti szövetségbe. Ez a grúz törekvés - nevük mellőzését kérő NATO-tisztségviselők szerint - jelenleg nem valósulhat meg, hiszen nyilvánvaló módon nagyon súlyosan tovább terhelné a Nyugat és Oroszország közötti viszonyt, amely az ukrajnai válság miatt amúgy is rendkívül feszültté vált.
A NATO lényegét a szervezetet megalapító Washingtoni Szerződés 5. cikke, a kollektív védelem garanciája adja. Grúzia és Ukrajna NATO-csatlakozása esetén az atlanti szövetség azzal a gonddal kerülne szembe, hogy olyan ország válna tagjává - és ezáltal jogosulttá a szövetség közös katonai védelmi fellépésére -, amelynek bizonyos területrészét az oroszok katonailag megszállták.
A NATO-országok külügyminiszterei - köztük Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója - kedden kezdtek kétnapos tanácskozást Brüsszelben. Az első munkanapon az Ukrajna ellen elkövetett orosz agressziós cselekmény miatt döntöttek arról, hogy megszakítanak Oroszországgal minden gyakorlati együttműködést - a polgári és a katonai jellegű programokat egyaránt -, ugyanakkor nyitva hagyják Moszkvával a politikai kommunikáció csatornáit.
A második, szerdai munkanapon a grúz külügyminiszterrel való tanácskozás után a NATO-külügyminiszterek az úgynevezett Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésben részes öböl menti arab államok képviselőivel tanácskoznak, majd áttekintik az afganisztáni helyzetet.
MTI
Az észak-atlanti szövetség főtitkára hangsúlyozta: a tagságra pályázó Grúziát különleges partnernek tekintik a NATO-ban, amellyel fontos mind a politikai párbeszéd, mind a gyakorlati együttműködés.A területi szuverenitás kérdését érintette Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is, aki szerint a most előállt ukrajnai és a közel hat évvel ezelőtt kicsúcsosodott grúziai válság egymással rokonítható problémának számít.
Oroszország 2008 nyarán néhány napos háborúban vereséget mért Grúziára, azt követően pedig "független államként" ismerte el a saját katonai ellenőrzése alatt álló, Grúziától elszakadt Dél-Oszétiát és Abháziát. Az elmúlt hetekben Moszkva az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet vonta saját katonai ellenőrzése alá, majd csatolta Oroszországhoz.
A NATO annak idején kemény szavakkal ítélte el Grúzia szuverenitásának és területi épségének orosz megsértését, miként most a krími orosz fellépést is.
Az ukrajnai és a grúziai konfliktusnak az is közös pontja, hogy 2008 áprilisában a NATO bukaresti csúcstalálkozóján kilátásba helyezték mindkét ország NATO-tagságát, ami Oroszország heves ellenkezését váltotta ki. Időközben Ukrajna - a nemrég megbuktatott Viktor Janukovics elnök alatt - letett a NATO-csatlakozás célkitűzéséről, és ezen az állásponton az új kijevi vezetés sem változtatott. Grúzia ugyanakkor továbbra is szeretne meghívást kapni az atlanti szövetségbe. Ez a grúz törekvés - nevük mellőzését kérő NATO-tisztségviselők szerint - jelenleg nem valósulhat meg, hiszen nyilvánvaló módon nagyon súlyosan tovább terhelné a Nyugat és Oroszország közötti viszonyt, amely az ukrajnai válság miatt amúgy is rendkívül feszültté vált.
A NATO lényegét a szervezetet megalapító Washingtoni Szerződés 5. cikke, a kollektív védelem garanciája adja. Grúzia és Ukrajna NATO-csatlakozása esetén az atlanti szövetség azzal a gonddal kerülne szembe, hogy olyan ország válna tagjává - és ezáltal jogosulttá a szövetség közös katonai védelmi fellépésére -, amelynek bizonyos területrészét az oroszok katonailag megszállták.
A NATO-országok külügyminiszterei - köztük Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója - kedden kezdtek kétnapos tanácskozást Brüsszelben. Az első munkanapon az Ukrajna ellen elkövetett orosz agressziós cselekmény miatt döntöttek arról, hogy megszakítanak Oroszországgal minden gyakorlati együttműködést - a polgári és a katonai jellegű programokat egyaránt -, ugyanakkor nyitva hagyják Moszkvával a politikai kommunikáció csatornáit.
A második, szerdai munkanapon a grúz külügyminiszterrel való tanácskozás után a NATO-külügyminiszterek az úgynevezett Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésben részes öböl menti arab államok képviselőivel tanácskoznak, majd áttekintik az afganisztáni helyzetet.
MTI
Hozzászólások