Iszlámkritikus irányba fordul az AfD, a legnagyobb parlamenten kívüli német párt

Iszlámkritikus irányba fordul az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt, a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli németországi politikai erő, amely hétfőn számos bírálatot kapott az új irányt jelző nyilatkozatok miatt.

A párt április végén tartandó programalkotó kongresszusáról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lap azt írta, hogy az AfD az "iszlámellenességet" kívánja a program középpontjába helyezni, az egyik alelnök, Beatrix von Storch európai parlamenti (EP-) képviselő pedig a lapnak azt mondta, hogy "az iszlám politikai ideológia, amely nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel".

Bundestag

Egyebek között hozzátette, hogy Németországban meg kell tiltani a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését és a minaretek - a muzulmán templomokhoz tartozó tornyok - építését, és be kell tiltani a müezzinek - a minaretből az imára hívó szövegeket éneklő templomi alkalmazottak - tevékenységét, mert szövegeikben megjelenik az az elem, hogy Allahon kívül nincs más isten.

Kiemelte, hogy ugyan "sok muzulmán ember tartozik Németországhoz, de az iszlám nem tartozik Németországhoz".
A párt egy másik alelnöke, Alexander Gauland úgy vélte, az iszlám nem tekinthető ugyanúgy vallásnak, mint a katolikus vagy a protestáns kereszténység, mert szellemiségének része az "állam meghódítása", ezért "Németország iszlamizációja veszélyt jelent".

A politikus a FAS-nak nyilatkozva kiemelte, hogy az iszlám "idegen test" egy olyan "keresztény-laicista" államban, mint Németország, bár nem kell "feltétlenül" megtiltani a muzulmán templomok építését.

Az AfD-s vezetők nyilatkozatait hétfőn széles körben bírálták. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) elnöke, Aiman Mazyek úgy vélte, a náci diktatúra óta most először működik Németországban párt, amely "egy egész vallási közösséget hiteltelenít és létében fenyeget". Hozzátette, hogy szerinte az AfD igyekszik meglovagolni az iszlámellenes hullámot, tevékenysége azonban nem az iszlám, hanem Németország demokratikus berendezkedése ellen irányul. A párt csupán eszközként használja az iszlámot a szabadságon és a demokrácián alapuló berendezkedés felszámolását célzó erőfeszítéseihez, és "nem az iszlám, hanem az AfD alkotmányellenes" - mondta a ZMD elnöke.

Steffen Seibert kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva az AfD nevének említése nélkül kifejtette, a kormánynak nem feladata formálódó pártprogramokat elemezni, az azonban mások mellett Christian Wulff volt szövetségi elnök állásfoglalásai alapján is vitathatatlan, hogy az iszlám Németországhoz tartozik. Hozzátette, hogy a német alaptörvény negyedik paragrafusa garantálja a szabad vallásgyakorlást.

Angela Merkel kancellár egy más ügyben tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a vallásgyakorlás alaptörvényben rögzített szabadsága "természetesen a nálunk élő muszlimokra is vonatkozik", akiknek "nagyon nagy többsége az alaptörvény keretei között gyakorolja vallását".

Az AfD-s vezetők nyilatkozatait a Bundestag valamennyi pártja igen élesen bírálta. A CDU/CSU jobbközép pártszövetség részéről úgy vélték, az AfD az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlen, szélsőséges eszmék hirdetésébe kezdett. A CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint az AfD tovább erősíti a muzulmánokkal szembeni alaptalan előítéleteket, hiszen a muszlimok 90 százaléka hűséges a német alkotmányhoz, a párt azonban 10 százalék tevékenysége alapján az egész közösséget megbélyegzi.

A nagyobbik ellenzéki párt, a Baloldal szerint az AfD iszlámkritikus megnyilvánulásai "szellemi gyújtogatást" jelentenek. A Bundestag másik ellenzéki pártja, a Zöldek szerint az AfD általánosító módon ellenségként állítja be a muzulmánokat, hogy szavazókat szerezzen, és a vallásszabadság megkérdőjelezésével elrugaszkodott a jog talajáról.

A 2013 tavaszán alakult AfD kezdetben az euróövezeti államadósság-válság kezelésének elutasítására összpontosított, és csak kevéssel maradt el a Bundestagba bejutáshoz szükséges 5 százaléktól a 2013 őszén tartott Bundestag-választáson, de a 2014-es EP-választáson már 7 százalékos eredményt ért el, és az alapítása óta tartott valamennyi tartományi törvényhozási választáson átlépte az 5 százalékos küszöböt. Az AfD így esélyt szerzett arra, hogy tényezővé váljon az országos politika jobboldali térfelén. Ez kihívás a CDU/CSU konzervatív pártszövetségnek, amely fennállása óta arra törekedik, hogy tőle jobbra ne vesse meg a lábát számottevő erő.

A belső harcok miatt azonban az AfD népszerűsége 2015 tavaszára visszaesett, majd a konzervatív-liberális irányzat vezetői távoztak a pártból. Az AfD támogatottsága 2015 nyarától a menekültválság elmélyülésével párhuzamosan ismét emelkedésnek indult. Az idén márciusban Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a harmadik helyen végeztek - a szavazatok 15,1, illetve 12,6 százalékával - a helyi törvényhozási (Landtag-) választáson, a szász-anhalti Landtag-választáson pedig eddigi legnagyobb sikerüket érték el, 24,2 százalékkal a tartomány második számú politikai erejévé léptek elő.

A párt országos választói támogatottsága jelenleg a különböző mérések alapján 10 és 14 százalék között van.
A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.

MTI

Hozzászólások

Muszlim ünnepnapot vezetnének be Németországban

Muszlim ünnepnapot vezetnének be Németországban

A német politikusok szerint a keresztényeknek is vannak ünnepei, akkor a muszlimoknak is lehetnek.

Répának nézte a szamár a vadiúj narancssárga sportautót-  videó

Répának nézte a szamár a vadiúj narancssárga sportautót- videó

Az autó tulajdonosának az állat tetemes kárt okozott a falánkságával.

Merkel miatt síró migráns lány mégis maradhat az országban

Merkel miatt síró migráns lány mégis maradhat az országban

A palesztin lányt két éve ismerte meg a világ, mikor Merkel szavai megsiratták.

Tilos lesz burkában vagy nikábban vezetni Németországban

Tilos lesz burkában vagy nikábban vezetni Németországban

A burka és a nikáb korlátozást a napokban szavazta meg a német parlament felsőháza.

Hazájukba nyaralni visszajáró menekültek már a németeknek sem tetszenek

Hazájukba nyaralni visszajáró menekültek már a németeknek sem tetszenek

Németországban egyre inkább azt sürgetik, hogy felül kell vizsgálni a menekültstátuszukat.

Nem fogad több menedékkérőt egy német város, mert megtelt

Nem fogad több menedékkérőt egy német város, mert megtelt

Salzgitterbe nem engednek be több migránst, mert a város már nem tudja befogadni.

Lezúzta a benzinkutat az idős sofőr, aki összekeverte a pedálokat

Lezúzta a benzinkutat az idős sofőr, aki összekeverte a pedálokat

A 77 éves német férfi tört-zúzott ámokfutása során, igazából már azt se tudta mit csinál.

Muszlim nő támadta meg az eladót, mert a fehérneműk mellé tette fejkendőket

Muszlim nő támadta meg az eladót, mert a fehérneműk mellé tette fejkendőket

A nikábot viselő nőnek nem tetszett a kirakat elrendezése, ezért elégtételt vett az eladón.

Migránsok sajátították ki egy német város játszóterét a gyerekektől

Migránsok sajátították ki egy német város játszóterét a gyerekektől

A szülők félnek a bevándorlóktól, ezért nem engedik oda a gyerekeiket azóta.

Kitiltotta a migránsokat a boltjából egy német tulajdonos

Kitiltotta a migránsokat a boltjából egy német tulajdonos

A német férfit rasszizmussal vádolják, a helyi lakosok pedig kiakadtak az üzeneten.

http://ujhazak.com