Kötelezettségszegési eljárás indul Németország ellen az autópályadíj miatt
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen a külföldieket terhelő autópályadíj miatt - jelentette be a testület elnöke egy hétfői német lapinterjúban.
Jean-Claude Juncker a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy a bizottságnak "jelentős kétségei" vannak azzal kapcsolatban, hogy az autópályadíjról szóló törvény megfelel-e a diszkrimináció tilalmát előíró uniós alapelvnek. "A bizottságnak a szerződések őreként tisztáznia kell ezeket a kétségeket egy kötelezettségszegési eljárás révén, vagy szükség esetén az Európai Bíróság előtt" - mondta Juncker.
Alexander Dobrindt közlekedési miniszter értetlenségének adott hangot a bizottsági elnök bejelentése miatt. Felfoghatatlan, hogy Németország miért nem vezethet be úthasználati díjat, amikor az autósoknak már szinte egész Európában fizetniük kell - hangsúlyozta a bajor konzervatív CSU politikusa, hozzátéve, hogy Brüsszel "általánosító kritikája" elfogadhatatlan, és ha a bizottságnak "észrevétele" van a német szabályozással kapcsolatban, akkor "részletesen el kell mondania, hogy mi nem tetszik a törvényekben".
A német szabályozás két törvényből áll. Az egyik az autópályákra és szövetségi főutakra (Bundesstraße) vonatkozó úthasználati díj 2016. január 1-jei bevezetéséről rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a külföldieknek csak az autópályák használatáért kell fizetniük. A másik törvény értelmében a Németországban üzemben tartott gépkocsik tulajdonosai az úthasználati díj összegének megfelelő kedvezményt kapnak a gépjárműadóból.
Így végeredményben a külföldiekkel autópályadíjat fizettetnek, a német autósokra pedig nem hárul újabb teher.
A törvényhozás mindkét házában elfogadott törvények bírálói kezdettől fogva hangoztatják, hogy a rendszer hátrányosan megkülönbözteti a külföldieket, ami ellentétes az uniós joggal.
Jean-Claude Juncker bejelentése után a parlamenti ellenzéki pártok - a Baloldal és a Zöldek - közlekedési szakpolitikusai úgy vélekedtek, hogy a bizottság elmarasztalja majd Németországot, a megoldás pedig nem az lesz, hogy végül nem vezetik be az úthasználati díjat, hanem az, hogy a németeknek is fizetniük kell.
Az éves díj a motor nagyságától és környezetvédelmi besorolásától függően átlagosan 74 euró (23 ezer forint). A külföldi autósok tíz napra vagy két hónapra is vásárolhatnak elektronikus matricát 5 és 30 euró közötti összegért. A közlekedési minisztérium szerint az államháztartásnak évente 500 millió euró körüli nagyságú bevétele lesz az úthasználati díjból.
A külföldi autósokat terhelő sztrádahasználati díj bevezetése a CSU - az Angela Merkel vezette CDU testvérpártja - nyomására került a kormány programjába. A bajor konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a német autósoknak Európában szinte mindenütt fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek viszont ingyen autózhatnak a német sztrádákon, ami szerintük elfogadhatatlan.
MTI
Jean-Claude Juncker a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy a bizottságnak "jelentős kétségei" vannak azzal kapcsolatban, hogy az autópályadíjról szóló törvény megfelel-e a diszkrimináció tilalmát előíró uniós alapelvnek. "A bizottságnak a szerződések őreként tisztáznia kell ezeket a kétségeket egy kötelezettségszegési eljárás révén, vagy szükség esetén az Európai Bíróság előtt" - mondta Juncker.Alexander Dobrindt közlekedési miniszter értetlenségének adott hangot a bizottsági elnök bejelentése miatt. Felfoghatatlan, hogy Németország miért nem vezethet be úthasználati díjat, amikor az autósoknak már szinte egész Európában fizetniük kell - hangsúlyozta a bajor konzervatív CSU politikusa, hozzátéve, hogy Brüsszel "általánosító kritikája" elfogadhatatlan, és ha a bizottságnak "észrevétele" van a német szabályozással kapcsolatban, akkor "részletesen el kell mondania, hogy mi nem tetszik a törvényekben".
A német szabályozás két törvényből áll. Az egyik az autópályákra és szövetségi főutakra (Bundesstraße) vonatkozó úthasználati díj 2016. január 1-jei bevezetéséről rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a külföldieknek csak az autópályák használatáért kell fizetniük. A másik törvény értelmében a Németországban üzemben tartott gépkocsik tulajdonosai az úthasználati díj összegének megfelelő kedvezményt kapnak a gépjárműadóból.
Így végeredményben a külföldiekkel autópályadíjat fizettetnek, a német autósokra pedig nem hárul újabb teher.
A törvényhozás mindkét házában elfogadott törvények bírálói kezdettől fogva hangoztatják, hogy a rendszer hátrányosan megkülönbözteti a külföldieket, ami ellentétes az uniós joggal.
Jean-Claude Juncker bejelentése után a parlamenti ellenzéki pártok - a Baloldal és a Zöldek - közlekedési szakpolitikusai úgy vélekedtek, hogy a bizottság elmarasztalja majd Németországot, a megoldás pedig nem az lesz, hogy végül nem vezetik be az úthasználati díjat, hanem az, hogy a németeknek is fizetniük kell.
Az éves díj a motor nagyságától és környezetvédelmi besorolásától függően átlagosan 74 euró (23 ezer forint). A külföldi autósok tíz napra vagy két hónapra is vásárolhatnak elektronikus matricát 5 és 30 euró közötti összegért. A közlekedési minisztérium szerint az államháztartásnak évente 500 millió euró körüli nagyságú bevétele lesz az úthasználati díjból.
A külföldi autósokat terhelő sztrádahasználati díj bevezetése a CSU - az Angela Merkel vezette CDU testvérpártja - nyomására került a kormány programjába. A bajor konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a német autósoknak Európában szinte mindenütt fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek viszont ingyen autózhatnak a német sztrádákon, ami szerintük elfogadhatatlan.
MTI
Hozzászólások