Ukrán válság - Német sajtó
Az ukrajnai válságot csak az Európai Unió és Oroszország megegyezésével lehet kezelni - emelte ki csütörtöki kommentárjában a Handelsblatt című német üzleti lap és a baloldali Frankfurter Rundschau.
A Handelsblatt Merjünk realisták lenni című vezércikkében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország befolyási övezetének részeként kezeli Ukrajnát, és távol akarja tartani az EU-tól, amely azonban sokáig nem vett tudomást erről a "geopolitikai versengésről", pedig tevékenyen részt vett benne.
Az uniós kormányfők mindig is a nyugatos ellenzéket támogatták, és az EU a társulási és szabadkereskedelmi egyezménnyel szorosabbra akarta fonni az Ukrajnát a közösséghez kapcsoló köteléket. Ugyanakkor Brüsszel váltig azt állította, hogy mindezt csak az ukránok kívánságára teszik, és nem is úgy gondolták az egészet, ahogyan Ukrajnában értették. Ez nem megfontolt külpolitikai stratégiára vall, hanem naivitásra és idealizmusra - írta a Handelsblatt.
Az üzleti lap szerint "ha tetszik, ha nem, az EU-nak tárgyalnia kell Oroszországgal", mert csak így lehet az erőszak helyett politikai eszközökkel kezelni a válságot.
"Egyáltalán nem szolgálná az unió érdekeit, ha Ukrajna szakítana Oroszországgal" - tették hozzá, megjegyezve, hogy az EU legtöbb kormánya "álmában sem gondol arra, hogy a közösség nyakába varrjon egy gazdaságilag totálisan elmaradott államot".
A Frankfurter Rundschau és fővárosi testvérlapja, a Berliner Zeitung Helyettesítő háború címmel közölt kommentárt, amelyben kifejtették, hogy az ukrajnai belpolitikai konfliktus valójában az EU és Oroszország harca, amelyet a felek az érdekeiket képviselő szereplők támogatása révén vívnak meg.
A konfliktus "anakronisztikus harc a befolyási övezetekért", amelyben "Oroszország és az EU is színvallásra, végleges döntésre kényszeríti Ukrajnát". Ez az "idejétmúlt konfrontációs politika katasztrófába sodorta az országot" - áll a német baloldali lap kommentárjában, amely szerint a válságot csak azután lehet kezelni, hogy "az EU és Oroszország tisztázza az egymáshoz és Ukrajnához fűződő viszonyát", és "a fegyvernyugvásnál többet csak akkor lehet elérni, ha Moszkva és az európaiak közösen közvetítenek" a kijevi vezetés és az ellenzék között.
MTI
A Handelsblatt Merjünk realisták lenni című vezércikkében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország befolyási övezetének részeként kezeli Ukrajnát, és távol akarja tartani az EU-tól, amely azonban sokáig nem vett tudomást erről a "geopolitikai versengésről", pedig tevékenyen részt vett benne.
Az uniós kormányfők mindig is a nyugatos ellenzéket támogatták, és az EU a társulási és szabadkereskedelmi egyezménnyel szorosabbra akarta fonni az Ukrajnát a közösséghez kapcsoló köteléket. Ugyanakkor Brüsszel váltig azt állította, hogy mindezt csak az ukránok kívánságára teszik, és nem is úgy gondolták az egészet, ahogyan Ukrajnában értették. Ez nem megfontolt külpolitikai stratégiára vall, hanem naivitásra és idealizmusra - írta a Handelsblatt.
Az üzleti lap szerint "ha tetszik, ha nem, az EU-nak tárgyalnia kell Oroszországgal", mert csak így lehet az erőszak helyett politikai eszközökkel kezelni a válságot.
"Egyáltalán nem szolgálná az unió érdekeit, ha Ukrajna szakítana Oroszországgal" - tették hozzá, megjegyezve, hogy az EU legtöbb kormánya "álmában sem gondol arra, hogy a közösség nyakába varrjon egy gazdaságilag totálisan elmaradott államot".
A Frankfurter Rundschau és fővárosi testvérlapja, a Berliner Zeitung Helyettesítő háború címmel közölt kommentárt, amelyben kifejtették, hogy az ukrajnai belpolitikai konfliktus valójában az EU és Oroszország harca, amelyet a felek az érdekeiket képviselő szereplők támogatása révén vívnak meg.
A konfliktus "anakronisztikus harc a befolyási övezetekért", amelyben "Oroszország és az EU is színvallásra, végleges döntésre kényszeríti Ukrajnát". Ez az "idejétmúlt konfrontációs politika katasztrófába sodorta az országot" - áll a német baloldali lap kommentárjában, amely szerint a válságot csak azután lehet kezelni, hogy "az EU és Oroszország tisztázza az egymáshoz és Ukrajnához fűződő viszonyát", és "a fegyvernyugvásnál többet csak akkor lehet elérni, ha Moszkva és az európaiak közösen közvetítenek" a kijevi vezetés és az ellenzék között.
MTI
Hozzászólások