Németországban kis mértékben csökkent Angela Merkel támogatottsága
A würzburgi és az ansbachi merénylet után Németországban ugyan kismértékben csökkent Angela Merkel támogatottsága, de a lakosság túlnyomó többsége nem gondolja, hogy a kancellár menekültpolitikája felelős a támadásokért - mutatták ki szerdán ismertetett felmérések.
A Stern című hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából hetente elvégzett, Stern-RTL-Wahltrend című reprezentatív felmérésének új adatai alapján a németek 46 százaléka szavazna Angela Merkelre, ha közvetlenül választhatnának kancellárt. Ez 1 százalékpontos gyengülés az egy héttel korábbbihoz képest.
A kancellár támogatottsága legutóbb január közepén - a szilveszterkor nők ellen többnyire észak-afrikai férfiak által elkövetett tömeges támadások után - volt hasonló szinten, akkor 44 százalékot mért a kutatást készítő Forsa közvélemény-kutató társaság. A menekültválság elmélyülése előtt, tavaly júliusban 56 százalékon volt ez a mutató.
Azonban a gyengülés ellenére továbbra sincs a színtéren olyan szereplő, akinek személyes támogatottsága akár csak megközelítené Angela Merkelét az úgynevezett kancellári preferencia vonatkozásában.
Ezt mutatja, hogy a németek mindössze 15 százaléka választaná meg kancellárnak Sigmar Gabrielt, a CDU/CSU jobboldali pártszövetség utáni második legnagyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőjét, vagyis Angela Merkel előnye 31 százalékpontos.
A Stern-RTL-Wahltrend kutatás alapján a würzburgi és ansbachi merénylet, illetve a müncheni vérengzés után nem változott lényegesen a pártok támogatottsága.
Az Angela Merkel vezette CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 35 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami megegyezik az egy héttel korábbi szinttel. Az SPD 1 százalékponttal 23 százalékra erősödött.
A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 12 százalékon, a Baloldal 9 százalékon áll. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága 9 százalékos, nem változott az egy héttel korábbihoz képest.
A Forsa a Stern megbízásából egy másik felmérésben a kancellár menekültpolitikája és a würzburgi és ansbachi támadás összefüggésének lakossági megítélését is megvizsgálta. Kimutatta, hogy a németek több mint kétharmada, 69 százaléka szerint Angela Merkel menekültpolitikája nem felelős a támadásokért.
A felmérés szerint a németek 28 százaléka véli úgy, hogy a kancellár menekültpolitikájára vezethetőek vissza a menedékkérők által, valószínűleg szélsőséges iszlamista meggyőződésből elkövetetett támadások. Az így vélekedők aránya az AfD szavazótáborában a legnagyobb, 78 százalékos. A többi párt táborában a többség nem okolja a kancellár politikáját a merényletekért.
A Stern-RTL-Wahltrend felmérést július 25. és 29. között végezték 2503 ember megkérdezésével. A támadások és a menekültpolitika összefüggéséről szóló kutatásban 1007 embert kérdeztek meg július 28-án és 29-én.
Július 18-án Würzburgnál egy bizonytalan személyazonosságú menedékkérő késsel és baltával megsebesített öt embert. Rárontott a rendőrökre is, ezért lelőtték. Július 22-én egy iráni-német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával. Július 24-én egy elutasított szíriai menedékkérő felrobbantotta magát Ansbachban; a férfi életét vesztette, tizenöten megsebesültek.
A hatóságok szerint a würzburgi és az ansbachi eset iszlamista terrortámadás lehetett, a müncheni vérengzés pedig valószínűleg az elkövető szélsőjobboldali, rasszista meggyőződésére vezethető vissza.
MTI
A Stern című hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából hetente elvégzett, Stern-RTL-Wahltrend című reprezentatív felmérésének új adatai alapján a németek 46 százaléka szavazna Angela Merkelre, ha közvetlenül választhatnának kancellárt. Ez 1 százalékpontos gyengülés az egy héttel korábbbihoz képest.
A kancellár támogatottsága legutóbb január közepén - a szilveszterkor nők ellen többnyire észak-afrikai férfiak által elkövetett tömeges támadások után - volt hasonló szinten, akkor 44 százalékot mért a kutatást készítő Forsa közvélemény-kutató társaság.
Azonban a gyengülés ellenére továbbra sincs a színtéren olyan szereplő, akinek személyes támogatottsága akár csak megközelítené Angela Merkelét az úgynevezett kancellári preferencia vonatkozásában.
Ezt mutatja, hogy a németek mindössze 15 százaléka választaná meg kancellárnak Sigmar Gabrielt, a CDU/CSU jobboldali pártszövetség utáni második legnagyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőjét, vagyis Angela Merkel előnye 31 százalékpontos.
A Stern-RTL-Wahltrend kutatás alapján a würzburgi és ansbachi merénylet, illetve a müncheni vérengzés után nem változott lényegesen a pártok támogatottsága.
Az Angela Merkel vezette CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 35 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami megegyezik az egy héttel korábbi szinttel. Az SPD 1 százalékponttal 23 százalékra erősödött.
A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 12 százalékon, a Baloldal 9 százalékon áll. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága 9 százalékos, nem változott az egy héttel korábbihoz képest.
A Forsa a Stern megbízásából egy másik felmérésben a kancellár menekültpolitikája és a würzburgi és ansbachi támadás összefüggésének lakossági megítélését is megvizsgálta. Kimutatta, hogy a németek több mint kétharmada, 69 százaléka szerint Angela Merkel menekültpolitikája nem felelős a támadásokért.
A felmérés szerint a németek 28 százaléka véli úgy, hogy a kancellár menekültpolitikájára vezethetőek vissza a menedékkérők által, valószínűleg szélsőséges iszlamista meggyőződésből elkövetetett támadások. Az így vélekedők aránya az AfD szavazótáborában a legnagyobb, 78 százalékos. A többi párt táborában a többség nem okolja a kancellár politikáját a merényletekért.
A Stern-RTL-Wahltrend felmérést július 25. és 29. között végezték 2503 ember megkérdezésével. A támadások és a menekültpolitika összefüggéséről szóló kutatásban 1007 embert kérdeztek meg július 28-án és 29-én.
Július 18-án Würzburgnál egy bizonytalan személyazonosságú menedékkérő késsel és baltával megsebesített öt embert. Rárontott a rendőrökre is, ezért lelőtték. Július 22-én egy iráni-német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával. Július 24-én egy elutasított szíriai menedékkérő felrobbantotta magát Ansbachban; a férfi életét vesztette, tizenöten megsebesültek.
A hatóságok szerint a würzburgi és az ansbachi eset iszlamista terrortámadás lehetett, a müncheni vérengzés pedig valószínűleg az elkövető szélsőjobboldali, rasszista meggyőződésére vezethető vissza.
MTI
Hozzászólások