Nemtetszését fejezte ki a török külügyminisztérium az EBESZ megállapításaival kapcsolatban
Mint írták: kérdőjeleket vet fel a küldöttség munkamódszereinek szempontjából az, hogy "néhány meg nem erősített, kivételes és egyedi esetből kiindulva általánosítottak és túlzóan negatív következtetéseket vontak le". A külügyminisztérium hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a politikai elemzések és az elfogult megjegyzések az EBESZ-megfigyelők hitelességének kárt okoznak.
A török külügyi tárca egyúttal fontosnak tartotta az EBESZ-küldöttség azon észrevételét, amely szerint a jelentésben kiemelt elemek a választás legitimitása szempontjából nem "perdöntőek". A minisztérium hangsúlyozta: a vasárnapi választások a szabad és demokratikus választásoknak normáinak megfelelően, és mintegy 88 százalékos "példamutató" részvétel mellett zajlottak. A tárca megelégedéssel fogadta, hogy az EBESZ a rekordrészvételt az ország "demokratikus érettségi szintjének" mutatójaként könyvelte el.
A külügyminisztérium hozzátette: demokráciájukba vetett bizalmuk jeleként, mint mindig, ez alkalommal is nemzetközi megfigyelőket hívtak a választásokra, akik a török hatóságok által mutatott teljes együttműködés keretében biztonságban és nyugodtan végezték megfigyelői feladatukat. Rámutattak: a választásokat összesen 415 nemzetközi megfigyelő kísérte figyelemmel, többek között az EBESZ, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a Török Nyelvet Beszélő Országok Együttműködési Tanácsa (TDIK), valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviseletében.
A török tárca emlékeztett: a külföldi megfigyelők több nyilatkozatukban is megerősítették, hogy a szavazóhelyiségek biztonsága szavatolt, a választások menete pedig átlátható, szabad, tisztességes és a nemzetközi normáknak megfelelő. Az EBESZ törökországi megfigyelői küldöttségének vezetője hétfőn egy ankarai sajtótájékoztatón közölte: nem voltak egyenlők a feltételek az indulók számára.
Ignacio Sánchez Amor spanyol képviselő szerint a hivatalban lévő elnök, Recep Tayyip Erdogan és a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) túlzott előnyöket élvezett még a médián belül is. "Ezekre a választásokra hatást gyakoroltak az alapvető jogok általunk tapasztalt korlátozásai" - mondta, és kiemelte, hogy a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot hiányolta főként. A demokratikus vitát behatárolta a 2016. óta érvényben lévő rendkívüli állapot is, valamint néhány választási törvény, amelyet márciusban és áprilisban fogadtak el, vagyis csak rövid idővel korábban - vélte.
A misszió egy másik tagja, a szlovák Peter Osusky felrótta Törökországnak azt is, hogy megtagadta a beutazási engedélyt a delegáció két tagjától a korábbi politikai nyilatkozataik miatt. Összességében az EBESZ nem vonta kétségbe a választások érvényességét. A több mint 300 megfigyelő közös véleménye szerint a "szavazóknak valódi választási lehetőségük volt".
Egy, az előző törökországi választásokkal való összehasonlítást felvető kérdésre Sánchez Amor azt válaszolta, hogy "a legfeltűnőbb különbség a média működésében volt".
(Forrás: MTI)
Hozzászólások