Nemzetközi közvetítést kér a katalán elnök a függetlenségi népszavazáshoz
Fehér Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Nemzetközi közvetítést kért a katalán függetlenségi népszavazás megrendezéséhez mások mellett Ferenc pápától, Donald Trump amerikai elnöktől és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Quim Torra katalán autonóm elnök - írta az El Periódico című katalán napilap csütörtökön.
Az újság közzétett egy szeptember 26-i keltezésű angol nyelvű levelet, amelyet a katalán függetlenségpárti vezető Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek írt, és rajta kívül összesen 43 vezetőnek, elnököknek, miniszterelnököknek továbbította. Quim Torra ebben szorgalmazta, hogy "előfeltételek nélkül" kezdjen egymással tárgyalásokat a spanyol és a katalán kormány, hangsúlyozva, hogy hiszi: "nem áthidalhatatlan" a szakadék, amely elválasztja pozícióikat.
Quim Torra kérte, hogy Pedro Sánchez mielőbb írásban erősítse meg, kész-e a tárgyalásra. A levél kapcsán a spanyol sajtó arról írt, hogy abban nyoma sincs annak az ultimátumnak, amelyet a katalán autonóm közösség elnöke kedden adott a spanyol kormányfőnek. Quim Torra két nappal ezelőtt a katalán parlamentben felszólította Pedro Sánchezt, hogy novemberig álljon elő konkrét javaslat a katalán "önrendelkezés gyakorlásával" kapcsolatban, különben a katalán függetlenségi pártok "nem tudnak garantálni semmiféle stabilitást a kongresszusban".
A politikus ezzel arra utalt, hogy az országos törvényhozásban a szocialista kormány kisebbségben van, és a jövő évi költségvetési-tervezet benyújtására készül. Isabel Celaá spanyol kormányszóvivő válaszában közölte: nem fogadnak el ultimátumot, és folytatják a párbeszéd útját. A spanyol és katalán vezető között egyébként tervben van egy barcelonai találkozó a közeljövőben, amelyről még júliusban Madridban állapodtak meg, amikor a frissen hatalomra került szocialista miniszterelnök fogadta Quim Torrát.
A két politikus akkor abban is megegyezett, hogy visszaállítják a kétoldalú kormányközi bizottságok működését, amelyek 2011 óta nem üléseztek. A spanyol kormányfő szeptember elején azt ajánlotta, hogy tartsanak népszavazást katalán autonómia alapokmányáról (Estatut), mivel Spanyolország autonóm közösségei közül Katalónia az egyetlen, ahol a jelenleg érvényben lévő helyi alapokmányt nem erősítették meg népszavazáson.
Quim Torra válaszában ezt elutasította, és egy, az állammal egyeztetett önrendelkezési referendum megrendezését követelte, amely viszont a spanyol kormány számára elfogadhatatlan, mivel azt az ország törvényei sem teszik lehetővé. Katalóniában 2017. október elsején függetlenségi népszavazást tartottak, annak ellenére, hogy annak megrendezését korábban a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A szavazást a spanyol hatóságok ezért igyekeztek megakadályozni, ami azonban több helyen erőszakba torkollt.
Mivel a katalán parlament függetlenségpárti többsége október 27-én megszavazta a "Katalán Köztársaság" függetlenségét kinyilvánító javaslatot, a központi spanyol kormány még aznap a szenátus felhatalmazása alapján feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta az autonóm kormányt, amelynek tagjai ellen vádat emelt a legfelsőbb bíróság lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt.
A függetlenségi politikusok közül többen előzetes letartóztatásba kerültek, Carles Puigdemont volt elnök és több kormánytag pedig Brüsszelbe menekült, ahonnan azonban nem térhetnek haza, mivel elfogatóparancs van érvényben ellenük Spanyolországban.
(Forrás: MTI)
Az újság közzétett egy szeptember 26-i keltezésű angol nyelvű levelet, amelyet a katalán függetlenségpárti vezető Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek írt, és rajta kívül összesen 43 vezetőnek, elnököknek, miniszterelnököknek továbbította. Quim Torra ebben szorgalmazta, hogy "előfeltételek nélkül" kezdjen egymással tárgyalásokat a spanyol és a katalán kormány, hangsúlyozva, hogy hiszi: "nem áthidalhatatlan" a szakadék, amely elválasztja pozícióikat.
A katalán elnök levelében kifejtette: nem a függetlenség azonnali megszerzésére összpontosít, hanem arra, hogy egy legális, kötelező érvényű, és igazságos referendumon keresztül garantálja a katalánok akaratának tiszteletben tartását.
Véleménye szerint nehezebb lesz haladást elérni, ha a függetlenségi vezetők továbbra is előzetes letartóztatásban maradnak, illetve külföldi "száműzetésben". Ezért felvetette, hogy a spanyol kormány jó szándékának jeleként az ügyészség vagy vonja vissza az ellenük felhozott vádakat, vagy legalább tegye lehetővé, hogy szabadlábon védekezzenek.
Quim Torra kérte, hogy Pedro Sánchez mielőbb írásban erősítse meg, kész-e a tárgyalásra. A levél kapcsán a spanyol sajtó arról írt, hogy abban nyoma sincs annak az ultimátumnak, amelyet a katalán autonóm közösség elnöke kedden adott a spanyol kormányfőnek. Quim Torra két nappal ezelőtt a katalán parlamentben felszólította Pedro Sánchezt, hogy novemberig álljon elő konkrét javaslat a katalán "önrendelkezés gyakorlásával" kapcsolatban, különben a katalán függetlenségi pártok "nem tudnak garantálni semmiféle stabilitást a kongresszusban".
A politikus ezzel arra utalt, hogy az országos törvényhozásban a szocialista kormány kisebbségben van, és a jövő évi költségvetési-tervezet benyújtására készül. Isabel Celaá spanyol kormányszóvivő válaszában közölte: nem fogadnak el ultimátumot, és folytatják a párbeszéd útját. A spanyol és katalán vezető között egyébként tervben van egy barcelonai találkozó a közeljövőben, amelyről még júliusban Madridban állapodtak meg, amikor a frissen hatalomra került szocialista miniszterelnök fogadta Quim Torrát.
A két politikus akkor abban is megegyezett, hogy visszaállítják a kétoldalú kormányközi bizottságok működését, amelyek 2011 óta nem üléseztek. A spanyol kormányfő szeptember elején azt ajánlotta, hogy tartsanak népszavazást katalán autonómia alapokmányáról (Estatut), mivel Spanyolország autonóm közösségei közül Katalónia az egyetlen, ahol a jelenleg érvényben lévő helyi alapokmányt nem erősítették meg népszavazáson.
Quim Torra válaszában ezt elutasította, és egy, az állammal egyeztetett önrendelkezési referendum megrendezését követelte, amely viszont a spanyol kormány számára elfogadhatatlan, mivel azt az ország törvényei sem teszik lehetővé. Katalóniában 2017. október elsején függetlenségi népszavazást tartottak, annak ellenére, hogy annak megrendezését korábban a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A szavazást a spanyol hatóságok ezért igyekeztek megakadályozni, ami azonban több helyen erőszakba torkollt.
Mivel a katalán parlament függetlenségpárti többsége október 27-én megszavazta a "Katalán Köztársaság" függetlenségét kinyilvánító javaslatot, a központi spanyol kormány még aznap a szenátus felhatalmazása alapján feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta az autonóm kormányt, amelynek tagjai ellen vádat emelt a legfelsőbb bíróság lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt.
A függetlenségi politikusok közül többen előzetes letartóztatásba kerültek, Carles Puigdemont volt elnök és több kormánytag pedig Brüsszelbe menekült, ahonnan azonban nem térhetnek haza, mivel elfogatóparancs van érvényben ellenük Spanyolországban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások