Nézőpont Intézet: Történelmi átrendeződés Németországban
Történelmi átrendeződés, korszakváltás - ilyen kifejezésekkel jellemezték a szeptember 24-i parlamenti választások utáni németországi helyzetet a Nézőpont Intézet csütörtöki budapesti rendezvényének előadói. A felszólalók egyetértettek abban, hogy Angela Merkel kancellárnak nehéz dolga lesz az új kormánykoalíció megalakításában, és többé-kevésbé egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy minden bizonytalanság ellenére nem lesz jelentős változás a német külpolitikában.
"A Németország választott: fókuszban az Európai Unió jövője" című rendezvényen előadást tartott többek között Mráz Agoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője és Georg Paul Hefty magyar származású német újságíró-politológus, a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi vezető szerkesztője.
Ennek a taktikának korábban az volt a lényege, hogy a kancellár nem a saját táborát mobilizálta, hanem az ellenfél táborát demobilizálta. Azaz mindent elkövetett annak érdekében, hogy az ellenfél tábora ne vegyen részt aktívan a szavazáson, ne legyen olyan téma, amely az ellenfelek számára fontos.
Merkel mindezt többek között úgy érte el, hogy a nagykoalíciós partner Német Szociáldemokrata Párt (SPD) számos programpontját átvette, a német politikai szótár szerint "szociáldemokratizálta a kereszténydemokráciát". Ez eredményesnek bizonyult addig, amíg működött a régi pártrendszer, az AfD erődödésével, radikális programjával párhuzamosan azonban 2015-től ezt a taktikát már nem tudta alkalmazni, a bevándorlásellenes párt programját már nem tudta átvenni.
Az AfD parlamenti bejutás az előadó szerint elsősorban a Merkel vezette kereszténypártok, a CDU és a CSU számára jelent nagy kihívást. Felhívta fel a figyelmet, hogy az AfD rendkívüli módon megerősödött két olyan tartományban, amelyek eddig a konzervatív pártok fellegvárát jelentették. Az egyik Bajorország, ahol a kisebbik kereszténypárt, a CSU 12 százalékot vesztett, és az AfD tartomány második legerősebb pártja lett, a másik pedig az egykori NDK-hoz tartozó Szászország, ahol az AfD hajszállal meg is előzte a CDU-t.
A lehetséges koalíciós forgatókönyvek között említette Mráz Ágoston Sámuel a CDU/CSU-ból, a parlamentbe négy év után ismét bejutott liberális FDP-ből, továbbá a Zöldekből álló úgynevezett Jamaica-koalíciót, ami azonban - mint utalt rá - rendkívül nehéznek ígérkezik. Az SPD válsága, illetve már bejelentett ellenzékbe vonulása ellenére nem tartotta kizártnak a nagykoalíció esetleges újraalakulását sem, utalva arra, hogy bármilyen európai vagy németországi programot kíván Merkel megvalósítani, ahhoz kiszámítható és stabil szövetségesre van szüksége. Az említett Jamaica-koalíció kevésbé stabilnak igérkezne, mint az esetleges nagykoalíció.
Mráz Ágoston Sámuel idézte Czukor Józsefnek, Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai tanácsadójának, volt berlini nagykövetnek azt az értékelését, amely szerint Németországban történelmi fordulat következett be. Európa közepén történelmi átrendeződés zajlik, aminek nagyon komoly kihatásai lesznek. Ehhez az előadó azt tette hozzá, hogy az egyik történelmi hatás a stabilitásra épülő német politika átrendeződése lesz, egyáltalán annak az esélye, hogy instabillá válhat Németország, ami hatással lehet Európa jövőjére.
A másik következmény a politikai kultúra átalakulása lesz, amit az AfD parlamenti bejutása vonhat maga után. A 709 fős parlamentben 93 AfD-s képviselő ül. Minden jel szerint a párt ezt a pozíciót ki fogja használni arra, hogy frontális támadást indítson az elitekkel, a kormánnyal és Angela Merkel személyével szemben.
A kancellárnak - mint fogalmazott - el kell ismernie, hogy bevándorláspolitikája csődöt mondott, és ennek politikai következményei lettek. Mráz Ágoston Sámuel szerint Merkel ezt már felismerte, és a következő időszak bevándorláspolitikájában - bármilyen koalíció jön létre - ennek lesznek következményei. A CDU/CDU parlamenti frakciójának egykori tudományos munkatársa, Georg Paul Hefty ugyanakkor úgy vélte: "Németországra is jellemző az a természettudományi törvény, miszerint nem eszik forrón a kását". Egyetértett azzal, hogy Németországban óriási változás történt, de úgy értékelte: a német parlamenti választás nagyobb füstje, mint a lángja.
Bár egy új párt, az AfD és egy régi-új, a Szabad Demorkata Párt (FDP) került be a Bundestagba, Hefty szerint ennek jelentőségét az alaptörvény 65. cikkének első mondata lényegesen csökkenti. Eszerint a szövetségi kancellár határozza meg a politika irányvonalait és viseli a felelősséget ezért. Amíg Angela Merkel marad a kancellár, nem csak az országon belül, de a világ és benne Európa felé sem fog annyi változni, mint amire - elsősorban az AfD sikere kapcsán - sokan számítanak.
Németország nagyobb mértékben "kancellári demokrácia", mint parlamenti demokrácia. Az AfD megerősödésének nem lesz nagyobb következménye a politikai, kormányzati cselekvésekre, ennél "sokkal edzettebb" a német pártrendszer - értékelte Hefty, aki szerint a legnagyobb valószűséggel Jamaica-koalíció alakul Németországban.
(Forrás: MTI)
"A Németország választott: fókuszban az Európai Unió jövője" című rendezvényen előadást tartott többek között Mráz Agoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője és Georg Paul Hefty magyar származású német újságíró-politológus, a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi vezető szerkesztője.
Mráz Ágoston Sámuel bevezetőjében a választási eredménnyel kapcsolatban úgy értékelte, hogy a közvélemény-kutató intézetek - akárcsak a Brexit-referendum idején vagy Donald Trump amerikai elnök megválasztásakor - ismét tévedtek. Értékelése szerint "felülértékelték" a kereszténypártokat, a CDU-t és a CSU-t és "alulmérték" a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) pártot. Ennel hátterében az első elemzések alapján az áll, hogy erősen megnövekedett azoknak a szavazópolgároknak a száma, akik az utolsó pillanatban döntenek pártpreferenciájukról, illetve részvételi hajlandóságukról.
Az intézet másik fő következtetése az volt, hogy Angela Merkel korábban bevált politikai taktikája, az úgynevezett aszimmetrikus demobilizáció kudarcot vallott.
Merkel mindezt többek között úgy érte el, hogy a nagykoalíciós partner Német Szociáldemokrata Párt (SPD) számos programpontját átvette, a német politikai szótár szerint "szociáldemokratizálta a kereszténydemokráciát". Ez eredményesnek bizonyult addig, amíg működött a régi pártrendszer, az AfD erődödésével, radikális programjával párhuzamosan azonban 2015-től ezt a taktikát már nem tudta alkalmazni, a bevándorlásellenes párt programját már nem tudta átvenni.
Az AfD parlamenti bejutás az előadó szerint elsősorban a Merkel vezette kereszténypártok, a CDU és a CSU számára jelent nagy kihívást. Felhívta fel a figyelmet, hogy az AfD rendkívüli módon megerősödött két olyan tartományban, amelyek eddig a konzervatív pártok fellegvárát jelentették. Az egyik Bajorország, ahol a kisebbik kereszténypárt, a CSU 12 százalékot vesztett, és az AfD tartomány második legerősebb pártja lett, a másik pedig az egykori NDK-hoz tartozó Szászország, ahol az AfD hajszállal meg is előzte a CDU-t.
A lehetséges koalíciós forgatókönyvek között említette Mráz Ágoston Sámuel a CDU/CSU-ból, a parlamentbe négy év után ismét bejutott liberális FDP-ből, továbbá a Zöldekből álló úgynevezett Jamaica-koalíciót, ami azonban - mint utalt rá - rendkívül nehéznek ígérkezik. Az SPD válsága, illetve már bejelentett ellenzékbe vonulása ellenére nem tartotta kizártnak a nagykoalíció esetleges újraalakulását sem, utalva arra, hogy bármilyen európai vagy németországi programot kíván Merkel megvalósítani, ahhoz kiszámítható és stabil szövetségesre van szüksége. Az említett Jamaica-koalíció kevésbé stabilnak igérkezne, mint az esetleges nagykoalíció.
Mráz Ágoston Sámuel idézte Czukor Józsefnek, Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai tanácsadójának, volt berlini nagykövetnek azt az értékelését, amely szerint Németországban történelmi fordulat következett be. Európa közepén történelmi átrendeződés zajlik, aminek nagyon komoly kihatásai lesznek. Ehhez az előadó azt tette hozzá, hogy az egyik történelmi hatás a stabilitásra épülő német politika átrendeződése lesz, egyáltalán annak az esélye, hogy instabillá válhat Németország, ami hatással lehet Európa jövőjére.
A másik következmény a politikai kultúra átalakulása lesz, amit az AfD parlamenti bejutása vonhat maga után. A 709 fős parlamentben 93 AfD-s képviselő ül. Minden jel szerint a párt ezt a pozíciót ki fogja használni arra, hogy frontális támadást indítson az elitekkel, a kormánnyal és Angela Merkel személyével szemben.
A kancellárnak - mint fogalmazott - el kell ismernie, hogy bevándorláspolitikája csődöt mondott, és ennek politikai következményei lettek. Mráz Ágoston Sámuel szerint Merkel ezt már felismerte, és a következő időszak bevándorláspolitikájában - bármilyen koalíció jön létre - ennek lesznek következményei. A CDU/CDU parlamenti frakciójának egykori tudományos munkatársa, Georg Paul Hefty ugyanakkor úgy vélte: "Németországra is jellemző az a természettudományi törvény, miszerint nem eszik forrón a kását". Egyetértett azzal, hogy Németországban óriási változás történt, de úgy értékelte: a német parlamenti választás nagyobb füstje, mint a lángja.
Bár egy új párt, az AfD és egy régi-új, a Szabad Demorkata Párt (FDP) került be a Bundestagba, Hefty szerint ennek jelentőségét az alaptörvény 65. cikkének első mondata lényegesen csökkenti. Eszerint a szövetségi kancellár határozza meg a politika irányvonalait és viseli a felelősséget ezért. Amíg Angela Merkel marad a kancellár, nem csak az országon belül, de a világ és benne Európa felé sem fog annyi változni, mint amire - elsősorban az AfD sikere kapcsán - sokan számítanak.
Németország nagyobb mértékben "kancellári demokrácia", mint parlamenti demokrácia. Az AfD megerősödésének nem lesz nagyobb következménye a politikai, kormányzati cselekvésekre, ennél "sokkal edzettebb" a német pártrendszer - értékelte Hefty, aki szerint a legnagyobb valószűséggel Jamaica-koalíció alakul Németországban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások