Növekvő antiszemitizmus
Nyolc Európai Uniós államban - Magyarországon, Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, Lettországban és Svédországban - végeztek közvéleményt az elmúlt öt évben tapasztalt antiszemitizmusról. A kiválasztott nyolc országban él az EU zsidóságának 90%-a.
Kristályéjszaka, 1938
A felmérést a hírhedt Kristályéjszaka (Kristallnacht) 75. évfordulójára emlékezve végezték el Európai Unió Alapvető Jogok Hivatala (FRA) kezdeményezésére. 1938. november 9-éről 10-ére virradó éjszaka országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban. Zsidókat öltek meg, zsidók üzleteit, műhelyeit, zsinagógákat gyújtottak fel, romboltak le, miközben a rendőrség nem avatkozott be. A bezúzott kirakatüvegekről nevezték el az eseményt kristályéjszakának.
A 2013-as felmérést a zsidókkal szemben tanúsított diszkriminációt és gyűlöletet vizsgálta. A megkérdezettek háromnegyede úgy érzi, felerősödtek az antiszemita törekvések az elmúlt években. Különösen aggasztónak érezték a gyűlöletkeltő beszédeket és az online zaklatásokat, túlnyomó többségük azt tapasztalta, hogy a zaklatás e modern fajtája terjedő félben van. Az online zaklatásnak fontos szerepet tulajdonítottak a válaszadók. Ezeket a fenyegetéseket komolyan kell venni, s sürgős ellenlépésekre van szükség. A megoldás azonban nem egyszerű, hiszen a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának sem szabad sérülnie. A megkérdezettek úgy vélték, hogy az online zaklatás növeli a zsidók félelmét, hogy gyűlöletből elkövetett bűncselekmény áldozataivá válnak. Az interneten olyan zsidóellenes anyagok, dokumentumok is terjednek, amelyek már feledésbe merültek. Így ezek a tartalmak fiatalokhoz is eljutnak.
76 százalékuk problémának véli az antiszemitizmust, szerintük a helyzet romlott a korábbi időszakokhoz képest. 46% igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy tart attól, hogy nyilvánosan szóban zaklassák és bántó megjegyzéseket rájuk pusztán zsidó mivoltuk miatt.
Azt elismerték, hogy a zsidóellenes cselekedetek, vandalizmus megfelelő publicitást kapnak mind a politika, mind a sajtó részéről, az antiszemitizmus okozta diszkrimináció továbbterjed az iskolákban és a munkahelyeken.
Egyharmaduk fizikai bántalmazástól tart. A holokauszt tagadásáról 57%-uk hallott az elmúlt egy évben.
A felmérésnek figyelmeztetésül kellene szolgálnia, hogy a törvény betűit be kell tartani, hogy a diszkrimináció elleni védelemnek a mindennapi életben is működni kell. Az FRA felhívást intézett a politikusokhoz és a közszereplőkhöz, hogy tartózkodjanak antiszemita megnyilvánulásoktól, illetve határozottan, a nyilvánosság előtt ítéljék el azokat.
Az USA és a Zsidók Világkongresszusa a közelmúltban elítélte a magyarországi szélsőjobboldali Jobbik Pártot Horthy Miklós szobrának budapesti avatása miatt. Horthyt a náci Németország szövetségeseként tartják számon.
Megdöbbentő, hogy 75 évvel a brutális kristályéjszaka után a mai zsidóságnak is félelemben kell élnie Európában. Az EU-n belül több aktivitásra lenne szükség az antiszemitizmus visszaszorítására. A tagországok iskolai oktatásában összehangoltabban kellene tanítani a holokauszt történetét. Különösen fontos lenne az interneten terjedő antiszemitizmus megállítása, amely nemzetközi összefogást igényel.
www.theguardian.com
Kristályéjszaka, 1938A felmérést a hírhedt Kristályéjszaka (Kristallnacht) 75. évfordulójára emlékezve végezték el Európai Unió Alapvető Jogok Hivatala (FRA) kezdeményezésére. 1938. november 9-éről 10-ére virradó éjszaka országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban. Zsidókat öltek meg, zsidók üzleteit, műhelyeit, zsinagógákat gyújtottak fel, romboltak le, miközben a rendőrség nem avatkozott be.
A 2013-as felmérést a zsidókkal szemben tanúsított diszkriminációt és gyűlöletet vizsgálta. A megkérdezettek háromnegyede úgy érzi, felerősödtek az antiszemita törekvések az elmúlt években. Különösen aggasztónak érezték a gyűlöletkeltő beszédeket és az online zaklatásokat, túlnyomó többségük azt tapasztalta, hogy a zaklatás e modern fajtája terjedő félben van. Az online zaklatásnak fontos szerepet tulajdonítottak a válaszadók. Ezeket a fenyegetéseket komolyan kell venni, s sürgős ellenlépésekre van szükség. A megoldás azonban nem egyszerű, hiszen a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának sem szabad sérülnie. A megkérdezettek úgy vélték, hogy az online zaklatás növeli a zsidók félelmét, hogy gyűlöletből elkövetett bűncselekmény áldozataivá válnak. Az interneten olyan zsidóellenes anyagok, dokumentumok is terjednek, amelyek már feledésbe merültek. Így ezek a tartalmak fiatalokhoz is eljutnak.
76 százalékuk problémának véli az antiszemitizmust, szerintük a helyzet romlott a korábbi időszakokhoz képest. 46% igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy tart attól, hogy nyilvánosan szóban zaklassák és bántó megjegyzéseket rájuk pusztán zsidó mivoltuk miatt.
Azt elismerték, hogy a zsidóellenes cselekedetek, vandalizmus megfelelő publicitást kapnak mind a politika, mind a sajtó részéről, az antiszemitizmus okozta diszkrimináció továbbterjed az iskolákban és a munkahelyeken.
Egyharmaduk fizikai bántalmazástól tart. A holokauszt tagadásáról 57%-uk hallott az elmúlt egy évben.
A felmérésnek figyelmeztetésül kellene szolgálnia, hogy a törvény betűit be kell tartani, hogy a diszkrimináció elleni védelemnek a mindennapi életben is működni kell. Az FRA felhívást intézett a politikusokhoz és a közszereplőkhöz, hogy tartózkodjanak antiszemita megnyilvánulásoktól, illetve határozottan, a nyilvánosság előtt ítéljék el azokat.
Az USA és a Zsidók Világkongresszusa a közelmúltban elítélte a magyarországi szélsőjobboldali Jobbik Pártot Horthy Miklós szobrának budapesti avatása miatt. Horthyt a náci Németország szövetségeseként tartják számon.
Megdöbbentő, hogy 75 évvel a brutális kristályéjszaka után a mai zsidóságnak is félelemben kell élnie Európában. Az EU-n belül több aktivitásra lenne szükség az antiszemitizmus visszaszorítására. A tagországok iskolai oktatásában összehangoltabban kellene tanítani a holokauszt történetét. Különösen fontos lenne az interneten terjedő antiszemitizmus megállítása, amely nemzetközi összefogást igényel.
www.theguardian.com
Hozzászólások