Nyilvánosságra került a washingtoni ámokfutóról készült videó
Az FBI közzétette a múlt heti washingtoni ámokfutóról készült videót. A felvételt a fővárosi haditengerészet bázisának kamerái rögzítették.
Forrás: abcnews.go.com
A tragédia szeptember 16-án történt. A videón látható 34 éves Aaron Alexis aznap 12 embert lőtt le, 8-at pedig megsebesített a haditengerészet washingtoni parancsnokságának épületében. A vizsgálatok szerint a gyilkos súlyos pszichés zavaroktól szenvedett.
Ennek ellenére négy évig (2007-től) dolgozott szerződéssel a haditengerészetnél úgy, hogy korábban már voltak fegyveres incidensei és emiatt a rendőrség látókörébe is került. (Bár, minden esetben felmentették.) Alexis valószínűleg hamis igazolvány segítségével jutott be a haditengerészet washingtoni logisztikai parancsnokságára (NAVSEA).
[video width="600" ][/video]
A nyomozást vezető FBI vezető szerint a férfi levelezéséből kiderült, hogy Alexis meg volt győződve arról, hogy elektromágneses sugárzással kontrollálják őt. Egy korábbi felvetésre reagálva a haditengerészet egy tisztségviselője közölte: nem találták nyomát annak, hogy Rhode Island rendőrsége a nyáron figyelmeztette a haderőnem biztonsági osztályát arról, miszerint Alexisnek hallucinációi vannak. Mindenesetre a newporti rendőrség egy jelentésben rögzítette, hogy a férfi panaszkodott, hogy „hangokat hall” és hogy ismeretlenek „rezgéseket küldenek a testébe”, ezzel zavarják őt az alvásban…
A tragédia miatt a haditengerészethez jelentkezők szigorúbb átvilágítását rendelték el.
Néhány újság az eset kapcsán ismét elővette a „lövöldözős játékok negatív hatásai” témát is: a Daily Mirror címlapsztorija szerint például egyenesen a Call of Duty című lövöldöző játék az egyik kiváltó oka a tragédiának, hiszen a gyilkosról köztudott volt, hogy sokat játszott vele. A lap szerint ettől kattant be, és tette azt, amit tett.
Címlapsztorinak "kiváló", de ebben a témában évtizedek óta hallani érveket pro és kontra. Egyértelmű bizonyíték nincs. Tény, hogy a videójáték-szenvedély diagnosztizált játékszenvedély. Az, hogy valaki pszichopatává válik, valószínűleg nem ennek a függvénye. A labilis személyiség helyzetén ugyanannyit ront, mint az egyéb szenvedélybetegségek (pl. alkohol, drog) tennék.
Egy másik és talán sokkal fontosabb szál az eset kapcsán, hogy a támadást követően ismét hangosabb lett a fegyvertartás korlátozását követelők "hangja". Köztük van az Egyesült Államok elnöke is. Barack Obama szerint a fegyvervásárlás előtti háttérellenőrzések szigorításával megelőzhetőek lennének az ilyen tragikus események. Ahogy mondta: „Nem tesszük meg a józan ész diktálta, alapvető lépéseket, hogy ne kerüljön fegyver bűnözők és veszélyes emberek kezébe. […] Az a tény, hogy nem elég szilárd a háttérellenőrző-rendszerünk, még sebezhetőbbé tesz bennünket a hasonló tömeges lövöldözésekkel szemben.”
Az utóbbi években szinte egymást érik a hasonló tragédiák az USA-ban, de a fegyverviselés szabadságát támogatók szerint a háttérellenőrzések hiánya egyáltalán nem okolható ezért. Egyre többen teszik azonban fel Dianne Feinstein demokrata szenátor kérdését: „mikor elég az elég?”
Forrás: Euronews, Kitekintő, NOL, CNN
Forrás: abcnews.go.comA tragédia szeptember 16-án történt. A videón látható 34 éves Aaron Alexis aznap 12 embert lőtt le, 8-at pedig megsebesített a haditengerészet washingtoni parancsnokságának épületében. A vizsgálatok szerint a gyilkos súlyos pszichés zavaroktól szenvedett.
Ennek ellenére négy évig (2007-től) dolgozott szerződéssel a haditengerészetnél úgy, hogy korábban már voltak fegyveres incidensei és emiatt a rendőrség látókörébe is került. (Bár, minden esetben felmentették.) Alexis valószínűleg hamis igazolvány segítségével jutott be a haditengerészet washingtoni logisztikai parancsnokságára (NAVSEA).
Ott több fegyvert – egy shotgunt, egy 9 mm-es kézifegyvert és egy AR-15-ös félautomata gépfegyvert – is használt a mészárlás során. Most mindenki azt kérdezi, hogyan lehetséges ez egyáltalán?
[video width="600" ][/video]
A nyomozást vezető FBI vezető szerint a férfi levelezéséből kiderült, hogy Alexis meg volt győződve arról, hogy elektromágneses sugárzással kontrollálják őt. Egy korábbi felvetésre reagálva a haditengerészet egy tisztségviselője közölte: nem találták nyomát annak, hogy Rhode Island rendőrsége a nyáron figyelmeztette a haderőnem biztonsági osztályát arról, miszerint Alexisnek hallucinációi vannak. Mindenesetre a newporti rendőrség egy jelentésben rögzítette, hogy a férfi panaszkodott, hogy „hangokat hall” és hogy ismeretlenek „rezgéseket küldenek a testébe”, ezzel zavarják őt az alvásban…
A tragédia miatt a haditengerészethez jelentkezők szigorúbb átvilágítását rendelték el.
Néhány újság az eset kapcsán ismét elővette a „lövöldözős játékok negatív hatásai” témát is: a Daily Mirror címlapsztorija szerint például egyenesen a Call of Duty című lövöldöző játék az egyik kiváltó oka a tragédiának, hiszen a gyilkosról köztudott volt, hogy sokat játszott vele. A lap szerint ettől kattant be, és tette azt, amit tett.
Címlapsztorinak "kiváló", de ebben a témában évtizedek óta hallani érveket pro és kontra. Egyértelmű bizonyíték nincs. Tény, hogy a videójáték-szenvedély diagnosztizált játékszenvedély. Az, hogy valaki pszichopatává válik, valószínűleg nem ennek a függvénye. A labilis személyiség helyzetén ugyanannyit ront, mint az egyéb szenvedélybetegségek (pl. alkohol, drog) tennék.
Egy másik és talán sokkal fontosabb szál az eset kapcsán, hogy a támadást követően ismét hangosabb lett a fegyvertartás korlátozását követelők "hangja". Köztük van az Egyesült Államok elnöke is. Barack Obama szerint a fegyvervásárlás előtti háttérellenőrzések szigorításával megelőzhetőek lennének az ilyen tragikus események. Ahogy mondta: „Nem tesszük meg a józan ész diktálta, alapvető lépéseket, hogy ne kerüljön fegyver bűnözők és veszélyes emberek kezébe. […] Az a tény, hogy nem elég szilárd a háttérellenőrző-rendszerünk, még sebezhetőbbé tesz bennünket a hasonló tömeges lövöldözésekkel szemben.”
Az utóbbi években szinte egymást érik a hasonló tragédiák az USA-ban, de a fegyverviselés szabadságát támogatók szerint a háttérellenőrzések hiánya egyáltalán nem okolható ezért. Egyre többen teszik azonban fel Dianne Feinstein demokrata szenátor kérdését: „mikor elég az elég?”
Forrás: Euronews, Kitekintő, NOL, CNN
Hozzászólások