Orbán: a gazdasági növekedéshez át kell lépni a hagyományos dogmákon
Magyarország bebizonyította, hogy a gazdasági növekedés érdekében át kell lépni néhány hagyományos gazdasági dogmán - írta Orbán Viktor miniszterelnök a belgrádi Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó előtt a Tanjug szerb hírügynökség megkeresésére.
A vasárnap közölt szöveg szerint a magyar kormányfő kiemelte: Európában általánosan elfogadott az az elképzelés, hogy néhány éven belül Közép-Európa válik az Európai Unió növekedésének mozgatórugójává.
Orbán Viktor azt írta, az utóbbi néhány évben Magyarország a közép-európai régió vezető országává vált, szigorú költségvetési fegyelem mellett is az egyik legnagyobb gazdasági növekedést produkáló állam lett. Nemcsak, hogy kiléptünk a pénzügyi válságból, hanem a hozzáállásunkon is változtattunk, és már nem problémaként, hanem lehetőségként gondoltunk a válságra - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, Magyarország politikai stabilitása a bizonyíték arra, hogy nemcsak túléltük a válságot, hanem meg is tudtunk erősödni a nehéz időszak alatt.
2010-ig a magyar államadósság a GDP 85 százalékára nőtt, míg a költségvetési hiány elérte a 7 százalékot, bonyolult, progresszív adózási rendszerünk volt, amely azokat büntette, akik többet akartak dolgozni vagy több embert szerettek volna foglalkoztatni. Úgy láttuk, hogy még a strukturális reformok sem elegendőek - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Átszervezésre és Magyarország teljes megújítására volt szükség - tette hozzá. Először is igazságosan kellett elosztanunk a terheket, ezért "megfeleztük a politikai elitet": 50 százalékkal csökkentettük a miniszterek, a parlamenti képviselők és az önkormányzati képviselők számát - emelte ki. Orbán Viktor a szerb hírügynökségnek írt az új adónemekről, a 16 százalékos egységes szja-kulcsról, valamint arról, hogyan segítette a kormány 900 ezer ember munkába állítását.
Mindezeknek köszönhetően Magyarország az egyik legnagyobb gazdasági növekedést tudta felmutatni az EU-országok közül, az év végéig 3 százalékos növekedésre számít a magyar kormányfő. Az ipari termelés 8,6 százalékkal, az építőipar 18 százalékkal, a beruházások száma pedig 21 százalékkal nőtt - tette hozzá.
Azt is hangsúlyozta, hogy 22 éve nem tapasztalt foglalkoztatási csúcsot ért el az ország, jelenleg több mint 4,1 millió embernek van munkája. "Azonban még mindig nem vagyunk elégedettek" - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy a foglalkoztatottak száma elérje az 5 milliót.
Aláhúzta, az államadósság már negyedik éve folyamatosan csökken, és a költségvetési hiányt is jóval a 3 százalékos határ alatt tudja tartani az ország, aminek köszönhetően az uniós csatlakozás óta először Brüsszel megszüntette a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást.
Összegzésként a kormányfő megállapította: Magyarország bebizonyította, hogy egyes hagyományos gazdasági dogmákon át kell lépni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdasági növekedést lehet ösztönözni, lehet új munkahelyeket teremteni, lehet küzdeni az államadósság és a magas költségvetési hiány ellen - írta Orbán Viktor a Tanjugnak.
A kormányfő kiemelte, hogy a világ nagyon gyorsan változik, és a befektetésekért, valamint a gazdasági lehetőségekért folyó verseny egyre nehezebbé válik. "Hiszem ugyanakkor azt, hogy Magyarország és a magyar nép eredményei magukért beszélnek: jöjjenek és fektessenek be Magyarországon, és éljenek a magyar gazdasági stratégia lehetőségeivel" - zárta a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó alkalmából született állásfoglalását a magyar miniszterelnök.
A december 16-17-i belgrádi csúcstalálkozón várhatóan 16 ország kormányfője vesz részt. Szerbia egyebek mellett arra számít, hogy Magyarországgal és Kínával újabb előrelépést érhet el a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának ügyében.
A találkozó előtt kért a Tanjug szerb hírügynökség a résztvevő állami vezetőktől értékelő állásfoglalásokat, amelyeket vasárnap tettek közzé.
MTI
A vasárnap közölt szöveg szerint a magyar kormányfő kiemelte: Európában általánosan elfogadott az az elképzelés, hogy néhány éven belül Közép-Európa válik az Európai Unió növekedésének mozgatórugójává.Orbán Viktor azt írta, az utóbbi néhány évben Magyarország a közép-európai régió vezető országává vált, szigorú költségvetési fegyelem mellett is az egyik legnagyobb gazdasági növekedést produkáló állam lett. Nemcsak, hogy kiléptünk a pénzügyi válságból, hanem a hozzáállásunkon is változtattunk, és már nem problémaként, hanem lehetőségként gondoltunk a válságra - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, Magyarország politikai stabilitása a bizonyíték arra, hogy nemcsak túléltük a válságot, hanem meg is tudtunk erősödni a nehéz időszak alatt.
2010-ig a magyar államadósság a GDP 85 százalékára nőtt, míg a költségvetési hiány elérte a 7 százalékot, bonyolult, progresszív adózási rendszerünk volt, amely azokat büntette, akik többet akartak dolgozni vagy több embert szerettek volna foglalkoztatni. Úgy láttuk, hogy még a strukturális reformok sem elegendőek - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Átszervezésre és Magyarország teljes megújítására volt szükség - tette hozzá. Először is igazságosan kellett elosztanunk a terheket, ezért "megfeleztük a politikai elitet": 50 százalékkal csökkentettük a miniszterek, a parlamenti képviselők és az önkormányzati képviselők számát - emelte ki. Orbán Viktor a szerb hírügynökségnek írt az új adónemekről, a 16 százalékos egységes szja-kulcsról, valamint arról, hogyan segítette a kormány 900 ezer ember munkába állítását.
Mindezeknek köszönhetően Magyarország az egyik legnagyobb gazdasági növekedést tudta felmutatni az EU-országok közül, az év végéig 3 százalékos növekedésre számít a magyar kormányfő. Az ipari termelés 8,6 százalékkal, az építőipar 18 százalékkal, a beruházások száma pedig 21 százalékkal nőtt - tette hozzá.
Azt is hangsúlyozta, hogy 22 éve nem tapasztalt foglalkoztatási csúcsot ért el az ország, jelenleg több mint 4,1 millió embernek van munkája. "Azonban még mindig nem vagyunk elégedettek" - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy a foglalkoztatottak száma elérje az 5 milliót.
Aláhúzta, az államadósság már negyedik éve folyamatosan csökken, és a költségvetési hiányt is jóval a 3 százalékos határ alatt tudja tartani az ország, aminek köszönhetően az uniós csatlakozás óta először Brüsszel megszüntette a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást.
Összegzésként a kormányfő megállapította: Magyarország bebizonyította, hogy egyes hagyományos gazdasági dogmákon át kell lépni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdasági növekedést lehet ösztönözni, lehet új munkahelyeket teremteni, lehet küzdeni az államadósság és a magas költségvetési hiány ellen - írta Orbán Viktor a Tanjugnak.
A kormányfő kiemelte, hogy a világ nagyon gyorsan változik, és a befektetésekért, valamint a gazdasági lehetőségekért folyó verseny egyre nehezebbé válik. "Hiszem ugyanakkor azt, hogy Magyarország és a magyar nép eredményei magukért beszélnek: jöjjenek és fektessenek be Magyarországon, és éljenek a magyar gazdasági stratégia lehetőségeivel" - zárta a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó alkalmából született állásfoglalását a magyar miniszterelnök.
A december 16-17-i belgrádi csúcstalálkozón várhatóan 16 ország kormányfője vesz részt. Szerbia egyebek mellett arra számít, hogy Magyarországgal és Kínával újabb előrelépést érhet el a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának ügyében.
A találkozó előtt kért a Tanjug szerb hírügynökség a résztvevő állami vezetőktől értékelő állásfoglalásokat, amelyeket vasárnap tettek közzé.
MTI
Hozzászólások