Ukrán válság - Janukovics népszavazást javasolt minden régió státusáról a választások helyett
Ukrajna minden régiójában népszavazást kell tartani az adott terület státusáról, mert az országban nem lehet tisztességes választásokat rendezni - jelentette ki Viktor Janukovics megbuktatott elnök pénteken az ukrán néphez és a korábban kormányzó Régiók Pártjához intézett üzenetében.
A kijevi parlament döntésével február 22-én leváltott államfő, aki egyben a Régiók Pártja tiszteletbeli elnöke is, arra kérte a szervezet szombaton esedékes kongresszusát, hogy szüntesse meg ezt a tisztségét és zárja ki őt a pártból.
Janukovics az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség által közzétett üzenetében azt is kifejtette, hogy "a Délkelet-Ukrajnában lángra lobbanó tiltakozás a sűrűn lakott iparvidék (lakosságának) természetes reagálása az államcsínyre".
Azt hangoztatta, hogy a Majdan (a kijevi főtérről kiindult hatalom elleni tüntetések) vezetői "náci ostromlók vállán" jutottak hatalomra. Szerinte az Ukrajna valamennyi régiójába "az új rend" teremtésének szándékával "kirajzott" fegyveresek százai és az országban zajló "állami folyamatok nem megfelelő kezelése" váltották ki a nép válaszát és azt, hogy Ukrajna elveszítette a Krímet. A megbuktatott államfő úgy véli, hogy a "majdanos hatalom" már nem tud kitérni "az egyre növekvő társadalmi elégedetlenség elől".
Janukovics a megbuktatása utáni napokban menekült Oroszországba. Azóta két alkalommal: előbb február 28-án, majd március 11-én jelent meg a nyilvánosság előtt, és mindkétszer közölte, hogy Ukrajna törvényes elnökének tartja magát. Az ukrán politikus feltételezhetően még mindig Oroszországban tartózkodik, bár a hírügynökségi jelentés erre nem tért ki.
A politikus mostani üzenetében a május 25-re tervezett, előre hozott ukrajnai elnökválasztás helyett országos népszavazás megtartását javasolta, azt hangoztatva, hogy az ukrajnai törvények "alkotmányellenes megváltoztatása kizárja a tisztességes választásokat, bármikor is tartsák meg azokat".
Ukrajnában azt követően írták ki az előre hozott elnökválasztást, hogy a parlament megfosztotta hatalmától a Kijevből elmenekült Viktor Janukovicsot. A posztot ideiglenesen Olekszandr Turcsinov, az ukrán parlament elnöke látja el.
Janukovics a népszavazás mellett érvelve arra is figyelmeztetett, hogy az ukrán nép többsége sohasem fogja elfogadni a "nácik hatalomra jutását". Felszólította az ukrán állampolgárokat, hogy követeljék a népszavazás megtartását, amelyen szerinte minden egyes régió Ukrajnán belüli státusát kellene meghatározni. Úgy tartja, hogy csakis ez szilárdítaná meg az ukrán belpolitikai helyzetet, és biztosítaná Ukrajna területi egységét és függetlenségét.
Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy Ukrajna jövőjéről már régóta az ország határain kívül döntenek, és korántsem demokratikus módon. Közölte, hogy (az általa képviselt) "törvényes hatalom megbuktatását Nyugaton tervezték el", megsértve ezzel a nemzetközi jogot.
Üzenetében a politikus hosszan magyarázta azt is, miért nem írta alá novemberben Ukrajna uniós társulási szerződését. A kijevi tüntetéseket kiváltó döntést gazdasági okokkal és hazafiasságával indokolta, majd ismételten bocsánatot kért amiatt, hogy nem tudta "a forradalomcsinálókat" megfékezni. Arra azonban ígéretet tett, hogy mindent megtesz az ukrajnai válság politikai rendezéséről szóló február 21-én, Kijevben aláírt egyezmény végrehajtása érdekében.
MTI
A kijevi parlament döntésével február 22-én leváltott államfő, aki egyben a Régiók Pártja tiszteletbeli elnöke is, arra kérte a szervezet szombaton esedékes kongresszusát, hogy szüntesse meg ezt a tisztségét és zárja ki őt a pártból.
Janukovics az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség által közzétett üzenetében azt is kifejtette, hogy "a Délkelet-Ukrajnában lángra lobbanó tiltakozás a sűrűn lakott iparvidék (lakosságának) természetes reagálása az államcsínyre".
Azt hangoztatta, hogy a Majdan (a kijevi főtérről kiindult hatalom elleni tüntetések) vezetői "náci ostromlók vállán" jutottak hatalomra. Szerinte az Ukrajna valamennyi régiójába "az új rend" teremtésének szándékával "kirajzott" fegyveresek százai és az országban zajló "állami folyamatok nem megfelelő kezelése" váltották ki a nép válaszát és azt, hogy Ukrajna elveszítette a Krímet. A megbuktatott államfő úgy véli, hogy a "majdanos hatalom" már nem tud kitérni "az egyre növekvő társadalmi elégedetlenség elől".
Janukovics a megbuktatása utáni napokban menekült Oroszországba. Azóta két alkalommal: előbb február 28-án, majd március 11-én jelent meg a nyilvánosság előtt, és mindkétszer közölte, hogy Ukrajna törvényes elnökének tartja magát. Az ukrán politikus feltételezhetően még mindig Oroszországban tartózkodik, bár a hírügynökségi jelentés erre nem tért ki.
A politikus mostani üzenetében a május 25-re tervezett, előre hozott ukrajnai elnökválasztás helyett országos népszavazás megtartását javasolta, azt hangoztatva, hogy az ukrajnai törvények "alkotmányellenes megváltoztatása kizárja a tisztességes választásokat, bármikor is tartsák meg azokat".
Ukrajnában azt követően írták ki az előre hozott elnökválasztást, hogy a parlament megfosztotta hatalmától a Kijevből elmenekült Viktor Janukovicsot. A posztot ideiglenesen Olekszandr Turcsinov, az ukrán parlament elnöke látja el.
Janukovics a népszavazás mellett érvelve arra is figyelmeztetett, hogy az ukrán nép többsége sohasem fogja elfogadni a "nácik hatalomra jutását". Felszólította az ukrán állampolgárokat, hogy követeljék a népszavazás megtartását, amelyen szerinte minden egyes régió Ukrajnán belüli státusát kellene meghatározni. Úgy tartja, hogy csakis ez szilárdítaná meg az ukrán belpolitikai helyzetet, és biztosítaná Ukrajna területi egységét és függetlenségét.
Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy Ukrajna jövőjéről már régóta az ország határain kívül döntenek, és korántsem demokratikus módon. Közölte, hogy (az általa képviselt) "törvényes hatalom megbuktatását Nyugaton tervezték el", megsértve ezzel a nemzetközi jogot.
Üzenetében a politikus hosszan magyarázta azt is, miért nem írta alá novemberben Ukrajna uniós társulási szerződését. A kijevi tüntetéseket kiváltó döntést gazdasági okokkal és hazafiasságával indokolta, majd ismételten bocsánatot kért amiatt, hogy nem tudta "a forradalomcsinálókat" megfékezni. Arra azonban ígéretet tett, hogy mindent megtesz az ukrajnai válság politikai rendezéséről szóló február 21-én, Kijevben aláírt egyezmény végrehajtása érdekében.
MTI
Hozzászólások