Peking szerint Amerika jelenlétével borul a térségbeli egyensúly
Washingtonnak számolnia kell azokkal a kockázatokkal, amelyeket jelenlétének növelésével idéz elő az ázsiai- és csendes-óceáni térségben a China Daily című angol nyelvű kínai napilap írása szerint.
Csen Csing-hung, a Fülöp-szigetekkel foglalkozó kutató az újság pénteki számában úgy vélte, az Egyesült Államok fokozott katonai jelenléte a régióban megbontja majd a stabilitást, és több bizonytalanságot idéz majd elő.
A lap idézi a honvédelmi tárca szóvivőjét is, aki a szeptember 18-án kezdődött háromhetes amerikai-Fülöp-szigeteki közös hadgyakorlatra és az Egyesült Államokra utalva megjegyezte: a régión kívüli országoknak többet kellene tenniük a béke és a stabilitás érdekében, ahelyett, hogy a széthúzást segítik elő.
Megfigyelők szerint a hadgyakorlat célja Manila részéről az, hogy az Egyesült Államok támogatásával megerősítse tengeri haderejét, és ezzel jobb tárgyalási pozícióba kerüljön a Kína és a Fülöp-szigetek közötti dél-kínai-tengeri területi vitában. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a szigetország kész újra megnyitni volt amerikai haditengerészeti bázisát az amerikai hadsereg számára, hogy elrettentse Kínát.
Hszü Li-ping, a társadalomtudományi akadémiának a térség ügyeit kutató munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a Fülöp-szigetek jobban teszi, ha nem érti félre, nem értékeli gyengeségnek Peking visszafogottságát. Peking eltökélt szuverenitásának védelme tekintetében a Dél-kínai-tengeren - tette hozzá.
Peking és Manila között tartós vita van a Dél-kínai-tenger egyes szigeteinek, szigetcsoportjainak, zátonyainak, homokpadjainak a hovatartozásáról, és az utóbbi időben kölcsönösen egyes területek fizikai elfoglalásával vádolják egymást.
Peking például Manila szemére veti, hogy egy hadihajója 1999-ben megtévesztő módon futott a Zsenaj-zátonyra, azt állítva, hogy megfeneklett, majd a területen - amelyet Kína is a sajátjának tart - építkezésekbe kezdtek.
A Fülöp-szigetek legutóbb pedig amiatt tiltakozott, hogy betontömböket találtak a Scarborough-zátonyon, amit Kínában Huangjan-szigetnek neveznek. Pekingben a manilai állításra közölték, hogy az "nem igaz", de megerősítették, hogy a térségben kínai hajók őrködnek az ország területének szuverenitásán.
Míg Peking ragaszkodik a viták kétoldalú tárgyalásos rendezéséhez, és ellenzi más országok vagy szervezetek bevonását, addig a Fülöp-szigetek a jelek szerint az Egyesült Államok és Japán támogatását keresve igyekszik érdekeit érvényesíteni.
MTI
Csen Csing-hung, a Fülöp-szigetekkel foglalkozó kutató az újság pénteki számában úgy vélte, az Egyesült Államok fokozott katonai jelenléte a régióban megbontja majd a stabilitást, és több bizonytalanságot idéz majd elő.A lap idézi a honvédelmi tárca szóvivőjét is, aki a szeptember 18-án kezdődött háromhetes amerikai-Fülöp-szigeteki közös hadgyakorlatra és az Egyesült Államokra utalva megjegyezte: a régión kívüli országoknak többet kellene tenniük a béke és a stabilitás érdekében, ahelyett, hogy a széthúzást segítik elő.
Megfigyelők szerint a hadgyakorlat célja Manila részéről az, hogy az Egyesült Államok támogatásával megerősítse tengeri haderejét, és ezzel jobb tárgyalási pozícióba kerüljön a Kína és a Fülöp-szigetek közötti dél-kínai-tengeri területi vitában. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a szigetország kész újra megnyitni volt amerikai haditengerészeti bázisát az amerikai hadsereg számára, hogy elrettentse Kínát.
Hszü Li-ping, a társadalomtudományi akadémiának a térség ügyeit kutató munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a Fülöp-szigetek jobban teszi, ha nem érti félre, nem értékeli gyengeségnek Peking visszafogottságát. Peking eltökélt szuverenitásának védelme tekintetében a Dél-kínai-tengeren - tette hozzá.
Peking és Manila között tartós vita van a Dél-kínai-tenger egyes szigeteinek, szigetcsoportjainak, zátonyainak, homokpadjainak a hovatartozásáról, és az utóbbi időben kölcsönösen egyes területek fizikai elfoglalásával vádolják egymást.
Peking például Manila szemére veti, hogy egy hadihajója 1999-ben megtévesztő módon futott a Zsenaj-zátonyra, azt állítva, hogy megfeneklett, majd a területen - amelyet Kína is a sajátjának tart - építkezésekbe kezdtek.
A Fülöp-szigetek legutóbb pedig amiatt tiltakozott, hogy betontömböket találtak a Scarborough-zátonyon, amit Kínában Huangjan-szigetnek neveznek. Pekingben a manilai állításra közölték, hogy az "nem igaz", de megerősítették, hogy a térségben kínai hajók őrködnek az ország területének szuverenitásán.
Míg Peking ragaszkodik a viták kétoldalú tárgyalásos rendezéséhez, és ellenzi más országok vagy szervezetek bevonását, addig a Fülöp-szigetek a jelek szerint az Egyesült Államok és Japán támogatását keresve igyekszik érdekeit érvényesíteni.
MTI
Hozzászólások