Potápi: a kisebbségek helyzete nem az egyes országok belügye
A kisebbségek helyzete nem az egyes országok belügye - erről a nemzetpolitikai államtitkár beszélt az Európai kisebbségvédelem kihívásai címmel kedden rendezett nemzetközi konferencián, a fővárosban.
Potápi Árpád János a Magyarság Házában az Európai Nemzetiségek Föderatív Unió (FUEN) részvételével tartott rendezvényen kiemelte: a magyar kormányzat a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tekint a szervezetre, amely európai szinten kifejtett lobbitevékenységével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek mai napig megoldatlan kérdésére irányítsa.
Felidézte, hogy néhány napja ért véget a FUEN 60. kongresszusa, s azt mondta: Magyarország külön üdvözli az ülés határozatát, amelyben az Európai Unióban működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatainak alkalmazását, a régiók történelmi, kulturális, nyelvi, vallási és hagyományos értékeinek figyelembe vételét kéri Romániától és Szlovákiától.
Elkötelezett partnerei maradunk a FUEN-nek azon törekvéseiben, amely során azt kívánja elérni, hogy a nemzeti kisebbségek saját maguk döntsenek saját ügyeikben - rögzítette a nemzetpolitikai államtitkár.
Magyarország támogatja a kezdeményezést és minden tőle telhető segítséget megad annak sikerre juttatása érdekében - jelezte, hozzátéve: bíznak benne, hogy az Európai Bizottság is belátja, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűségnek a nemzeti kisebbségek is elengedhetetlen részei, még akkor is, ha több tagállam (például Románia és Szlovákia) nem feltétlenül ért egyet ezzel.
Hozzátette: a magyar érdekek képviselete szempontjából rendkívül fontos, hogy több magyar tagja is van az ernyőszervezetnek, alelnöke például az RMDSZ soraiból került ki. Az aktív tagság lehetővé teszi, hogy a közösségek nemzetközi téren is rámutathassanak egy-egy országban fennálló visszás helyzetre, különösen pedig annak megerősítésére szolgál, hogy a kisebbségek helyzete nem az ország belügye - jegyezte meg Potápi Árpád János.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy ő a német kisebbséget képviseli Dániában, és nagyon jók a kapcsolatok a határ mentén. Vannak olyan kisebbségek, amelyek jobb helyzetben vannak, de vannak olyanok is, akiket egyáltalán nem vesznek figyelembe Európában, a politika nem feltétlenül támogatja őket, mert nem fűződik hozzá érdeke - állapította meg, és kitért arra: negyvenmillió ember él kisebbségben az unióban, azaz minden hetedik polgár.
Megjegyezte: nagyon hamar eltűnhet az a kisebbség, amelynek nincsenek meg az oktatási intézményei.
A legnagyobb probléma, amivel küzdenek, az ukrán helyzet - jelezte, hozzátéve: az a tapasztalatuk, hogy a kisebbségi problémák a nemzetállam gondolatával függnek össze. Az intézményrendszer sokszor gazdasági hatások alatt áll, és a kisebbségi érdekeket, jogokat nem nagyon veszik figyelembe. Harcolni kell azért, hogy a polgároknak több beleszólása legyen a politikába, és vissza kellene térni ahhoz a célhoz, hogy a döntések a polgárok közelében szülessenek meg - közölte.
A szervezetben több mint kilenc kisebbség képviselteti magát, közte a romániai magyarok. A FUEN a szolidaritás mellett a jó tapasztalatokat, gyakorlatokat is igyekszik megmutatni - közölte. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője köszöntőjében központi kérdésnek nevezte a kisebbségvédelmet, amelynek a FUEN fontos szervezete. Hozzátette: a FUEN 32 országból mintegy 90 tagszervezettel a legnagyobb ernyőszervezete az őshonos kisebbségeknek.
Az elnököt és a szervezet magyar alelnökét, Vincze Lorántot a tanácskozás előtt fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár.
(Forrás: MTI)
Potápi Árpád János a Magyarság Házában az Európai Nemzetiségek Föderatív Unió (FUEN) részvételével tartott rendezvényen kiemelte: a magyar kormányzat a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tekint a szervezetre, amely európai szinten kifejtett lobbitevékenységével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek mai napig megoldatlan kérdésére irányítsa.Felidézte, hogy néhány napja ért véget a FUEN 60. kongresszusa, s azt mondta: Magyarország külön üdvözli az ülés határozatát, amelyben az Európai Unióban működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatainak alkalmazását, a régiók történelmi, kulturális, nyelvi, vallási és hagyományos értékeinek figyelembe vételét kéri Romániától és Szlovákiától.
Elkötelezett partnerei maradunk a FUEN-nek azon törekvéseiben, amely során azt kívánja elérni, hogy a nemzeti kisebbségek saját maguk döntsenek saját ügyeikben - rögzítette a nemzetpolitikai államtitkár.
Kitért arra, hogy a FUEN tevékenységének egyik kiemelkedően fontos eleme a "Minority SafePack" elnevezésű európai polgári kezdeményezés, amellyel azt kívánja elérni, hogy az Európai Unió fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő és az unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat.
Magyarország támogatja a kezdeményezést és minden tőle telhető segítséget megad annak sikerre juttatása érdekében - jelezte, hozzátéve: bíznak benne, hogy az Európai Bizottság is belátja, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűségnek a nemzeti kisebbségek is elengedhetetlen részei, még akkor is, ha több tagállam (például Románia és Szlovákia) nem feltétlenül ért egyet ezzel.
Hozzátette: a magyar érdekek képviselete szempontjából rendkívül fontos, hogy több magyar tagja is van az ernyőszervezetnek, alelnöke például az RMDSZ soraiból került ki. Az aktív tagság lehetővé teszi, hogy a közösségek nemzetközi téren is rámutathassanak egy-egy országban fennálló visszás helyzetre, különösen pedig annak megerősítésére szolgál, hogy a kisebbségek helyzete nem az ország belügye - jegyezte meg Potápi Árpád János.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy ő a német kisebbséget képviseli Dániában, és nagyon jók a kapcsolatok a határ mentén. Vannak olyan kisebbségek, amelyek jobb helyzetben vannak, de vannak olyanok is, akiket egyáltalán nem vesznek figyelembe Európában, a politika nem feltétlenül támogatja őket, mert nem fűződik hozzá érdeke - állapította meg, és kitért arra: negyvenmillió ember él kisebbségben az unióban, azaz minden hetedik polgár.
Megjegyezte: nagyon hamar eltűnhet az a kisebbség, amelynek nincsenek meg az oktatási intézményei.
A legnagyobb probléma, amivel küzdenek, az ukrán helyzet - jelezte, hozzátéve: az a tapasztalatuk, hogy a kisebbségi problémák a nemzetállam gondolatával függnek össze. Az intézményrendszer sokszor gazdasági hatások alatt áll, és a kisebbségi érdekeket, jogokat nem nagyon veszik figyelembe. Harcolni kell azért, hogy a polgároknak több beleszólása legyen a politikába, és vissza kellene térni ahhoz a célhoz, hogy a döntések a polgárok közelében szülessenek meg - közölte.
A szervezetben több mint kilenc kisebbség képviselteti magát, közte a romániai magyarok. A FUEN a szolidaritás mellett a jó tapasztalatokat, gyakorlatokat is igyekszik megmutatni - közölte. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője köszöntőjében központi kérdésnek nevezte a kisebbségvédelmet, amelynek a FUEN fontos szervezete. Hozzátette: a FUEN 32 országból mintegy 90 tagszervezettel a legnagyobb ernyőszervezete az őshonos kisebbségeknek.
Az elnököt és a szervezet magyar alelnökét, Vincze Lorántot a tanácskozás előtt fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások