Putyin: Moszkva nem telepít elsőként az INF-szerződésben betiltott rakétákat
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Oroszország fog gyártani, de nem telepít majd elsőként olyan rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok által felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés betiltott - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.
Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat telepíthet majd Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszország jelentős területeit. Az ülésen szintén jelen lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta erre, hogy Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakétákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok védelmi rendeltetésűek, japán tulajdonban vannak, Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására pedig nem alkalmasak.
Mint mondta, a kérdés annak mérlegelése során merült fel, hogy miként vegyék számításba a szerződésekben az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket.
"Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni" - mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.
"Biztos ki fognak fejleszteni. De minek költeni a pénzt, amikor mi már költöttünk erre, tőlük pedig kaphatnánk valamit, méghozzá nem a biztonságunk rovására, hanem az egyensúlyhelyzet létrehozása érdekében" - hangoztatta Putyin. Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen "különleges kérdéssel kapcsolatban" a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett "értelmezhető" válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.
Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét - amelynek megkötését Abe a saját és Putyin "történelmi küldetésének" minősítve sürgette - Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.
Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.
A fórumon szintén jelen lévő Narednra Modi indiai miniszterelnök kijelentette: intézkedett annak biztosítása érdekében, hogy hazájának tankhajói biztonságban haladhassanak át a Hormuzi-szoroson. Putyin és Abe egyaránt szükségesnek nevezte a Perzsa-öbölben kialakult feszültség csökkentését. Modi közölte, hogy Újdelhi 1 milliárd dolláros hitelkeretet ajánl fel az orosz távol-keleti területek fejlesztésére. Elmondta, hogy Vlagyivosztokban 50 indiai-orosz megállapodást írtak alá, 5 milliárd dollár összértékben.
A plenáris ülésen Kaltma Battulga mongol elnök azt mondta, hogy washingtoni látogatása során, augusztus 1-jén ő javasolta Trumpnak, hogy hívja fel Putyint és ajánlja fel segítséget a szibériai erdőtüzek oltásához. Putyin bejelentette, hogy egy közeli időpontban közös bejelentés várható az orosz és az ukrán fogva tartott személyek "nagyszabású" kicseréléséről. Kifejezte reményét, hogy Moszkva és Kijev viszonya előbb-utóbb normalizálódik.
Az orosz elnök kérdésre válaszolva kitért a moszkvai ellenzéki megmozdulások ügyére is, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt napokban négy embert ítéltek el 2 és 3,5 év közötti szabadságvesztésre, hivatalos személy elleni erőszak címén. Putyin azt hangoztatta, hogy mindenkinek joga van demonstrálni, de a törvényt tiszteletben kell tartani.
(Forrás: MTI)
Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat telepíthet majd Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszország jelentős területeit. Az ülésen szintén jelen lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta erre, hogy Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakétákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok védelmi rendeltetésűek, japán tulajdonban vannak, Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására pedig nem alkalmasak.
Hozzátette, hogy minden Japánba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer Tokió ellenőrzése alatt áll majd. 2023-ban a tervek szerint két Aegis Ashore komplexumot helyeznek el az országban, ami negatív reagálást váltott ki Moszkvából.
Putyin a vlagyivosztoki tanácskozáson azt állította, hogy a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján megvételre ajánlotta fel Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket. (Oroszország az egyetlen állam, amely hivatalosan bejelentette, hogy rendelkezik ilyen fegyverekkel.)
Mint mondta, a kérdés annak mérlegelése során merült fel, hogy miként vegyék számításba a szerződésekben az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket.
"Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni" - mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.
"Biztos ki fognak fejleszteni. De minek költeni a pénzt, amikor mi már költöttünk erre, tőlük pedig kaphatnánk valamit, méghozzá nem a biztonságunk rovására, hanem az egyensúlyhelyzet létrehozása érdekében" - hangoztatta Putyin. Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen "különleges kérdéssel kapcsolatban" a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett "értelmezhető" válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.
Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét - amelynek megkötését Abe a saját és Putyin "történelmi küldetésének" minősítve sürgette - Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.
Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.
A fórumon szintén jelen lévő Narednra Modi indiai miniszterelnök kijelentette: intézkedett annak biztosítása érdekében, hogy hazájának tankhajói biztonságban haladhassanak át a Hormuzi-szoroson. Putyin és Abe egyaránt szükségesnek nevezte a Perzsa-öbölben kialakult feszültség csökkentését. Modi közölte, hogy Újdelhi 1 milliárd dolláros hitelkeretet ajánl fel az orosz távol-keleti területek fejlesztésére. Elmondta, hogy Vlagyivosztokban 50 indiai-orosz megállapodást írtak alá, 5 milliárd dollár összértékben.
A plenáris ülésen Kaltma Battulga mongol elnök azt mondta, hogy washingtoni látogatása során, augusztus 1-jén ő javasolta Trumpnak, hogy hívja fel Putyint és ajánlja fel segítséget a szibériai erdőtüzek oltásához. Putyin bejelentette, hogy egy közeli időpontban közös bejelentés várható az orosz és az ukrán fogva tartott személyek "nagyszabású" kicseréléséről. Kifejezte reményét, hogy Moszkva és Kijev viszonya előbb-utóbb normalizálódik.
Az orosz elnök kérdésre válaszolva kitért a moszkvai ellenzéki megmozdulások ügyére is, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt napokban négy embert ítéltek el 2 és 3,5 év közötti szabadságvesztésre, hivatalos személy elleni erőszak címén. Putyin azt hangoztatta, hogy mindenkinek joga van demonstrálni, de a törvényt tiszteletben kell tartani.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások