Raoul Wallenberg családja Putyin elnök segítségét kéri
1945 januárjában Budapestről tűnt el a magyar zsidókat mentő svéd diplomata, budapesti svéd követségi titkár. A Vörös Hadsereg a Szovjetunióba hurcolta. További sorsáról nagyon keveset lehet még ma is tudni. A család szeretné feltárni a teljes igazságot.
Nyílt levélben fordult Vlagyimir Putyin, orosz elnökhöz a Wallenberg-család két tagja, Matilda és Louise von Dardel, Wallenberg sógornője és annak lánya. Az orosz elnök Brüsszelbe utazott a holokauszt emléknapján. Levelükben kérik a Raoul Wallenberg 1945 után sorsáról szóló iratok titkosságát.
Wallenberg 1944 júliusa és elhurcolása közötti hónapokban magyar zsidók ezreit mentette meg svéd menlevéllel, okmányokkal a deportálásoktól vagy a munkaszolgálattól. A megmentettek pontos számát nem lehet tudni. A Magyarországra érkező szovjet csapatokat eleinte pozitív várakozással fogadta, segítséget remélt tőlük. Azonban Wallenberget és sofőrjét, Langfelder Vilmost Bulganyin védelmi miniszter parancsára elfogták, Moszkvába hurcolták. Egyikük sem tért vissza a Szovjetunióból. Kezdetben Wallenberg még adott életjelt magáról. Azt írta, hogy nem tudja eldönteni, hogy a szovjetek vendégének vagy foglyának tekintse-e magát. A későbbiekben ez már fel sem merülhetett kérdésként. Kémkedéssel vádolták.
1947 nyara után semmilyen életjel nem érkezett tőle, sem róla a Moszkvai Lubjanka börtönből. A hivatalos verzió szerint tüdőgyulladásban hunyt el.
Oroszország levéltárai a mai napig zárva vannak a kérdést kutatni szándékozók előtt. A többi róla szóló információ pedig több ponton ellentmond egymásnak. Egy nemzetközi bizottság Rauol Wallenberg fivérének vezetésével hosszú ideig vizsgálta a kérdést. Bár sok lényeges információhoz jutottak 1990-91-ben, a teljes igazság még ma is tisztázatlan. Egy 2009ben orosz levéltárosok által közzétett dokumentum szerint Wallenberget névtelen fogolyként tartották a moszkvai börtönben, és elképzelhető, hogy a hivatalos halálozási dátuma, 1947. július 17-e után is életben volt.
A diplomata sorsáról szóló levéltári források zárolásának illetve a kutatás korlátozásának feloldásával megismerhető lenne az embermentő diplomata teljes élete.
Az ügy újbóli felvetésének aktualitását a holokauszt 70. évfordulója szolgáltatta.
www.mikor-melyiket.blog.hu, www.stop.hu
Nyílt levélben fordult Vlagyimir Putyin, orosz elnökhöz a Wallenberg-család két tagja, Matilda és Louise von Dardel, Wallenberg sógornője és annak lánya. Az orosz elnök Brüsszelbe utazott a holokauszt emléknapján. Levelükben kérik a Raoul Wallenberg 1945 után sorsáról szóló iratok titkosságát. A levelet eljuttatták Vlagyimir Csiszovhoz, Oroszország Európai uniós nagykövetéhez, valamint a világ fő hírügynökségeihez és lapjaihoz is.
Wallenberg 1944 júliusa és elhurcolása közötti hónapokban magyar zsidók ezreit mentette meg svéd menlevéllel, okmányokkal a deportálásoktól vagy a munkaszolgálattól. A megmentettek pontos számát nem lehet tudni. A Magyarországra érkező szovjet csapatokat eleinte pozitív várakozással fogadta, segítséget remélt tőlük. Azonban Wallenberget és sofőrjét, Langfelder Vilmost Bulganyin védelmi miniszter parancsára elfogták, Moszkvába hurcolták. Egyikük sem tért vissza a Szovjetunióból. Kezdetben Wallenberg még adott életjelt magáról. Azt írta, hogy nem tudja eldönteni, hogy a szovjetek vendégének vagy foglyának tekintse-e magát. A későbbiekben ez már fel sem merülhetett kérdésként. Kémkedéssel vádolták.
1947 nyara után semmilyen életjel nem érkezett tőle, sem róla a Moszkvai Lubjanka börtönből. A hivatalos verzió szerint tüdőgyulladásban hunyt el.
Oroszország levéltárai a mai napig zárva vannak a kérdést kutatni szándékozók előtt. A többi róla szóló információ pedig több ponton ellentmond egymásnak. Egy nemzetközi bizottság Rauol Wallenberg fivérének vezetésével hosszú ideig vizsgálta a kérdést. Bár sok lényeges információhoz jutottak 1990-91-ben, a teljes igazság még ma is tisztázatlan. Egy 2009ben orosz levéltárosok által közzétett dokumentum szerint Wallenberget névtelen fogolyként tartották a moszkvai börtönben, és elképzelhető, hogy a hivatalos halálozási dátuma, 1947. július 17-e után is életben volt.
A diplomata sorsáról szóló levéltári források zárolásának illetve a kutatás korlátozásának feloldásával megismerhető lenne az embermentő diplomata teljes élete.
Az ügy újbóli felvetésének aktualitását a holokauszt 70. évfordulója szolgáltatta.
www.mikor-melyiket.blog.hu, www.stop.hu
Hozzászólások