Rekordszámban szavaznak a külföldön élő törökök
Rekordszámban- és arányban járulnak az urnákhoz a külföldön élő, szavazásra jogosult törökök a június 24-i előrehozott államfő- és parlamenti választás alkalmából - nyilatkozott a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven szerdán Ankarában újságíróknak.
Elmondta: kedd estig 1 millió 486 ezer 532-en éltek szavazati jogukkal, míg a korábbi rekordot tartó, tavaly áprilisi népszavazás keretében 1 millió 407 ezer 655 külföldön élő török adta le voksát. A mostani részvételi arány eddig 48,78 százalék, a múlt évben összesen 47,91 százalék volt.
A részvételi arány Belgiumban és Svájcban mutatkozik a legmagasabbnak. Belgiumban 142 463 regisztráltból 82 423 török élt szavazati jogával, tehát a részvételi arány 57,86 százalék. Svájcban 98 929 török választóból 56 096 járult az urnákhoz, a részvételi arány 56,7 százalék. Németországban 1 millió 443 ezer 585 szavazásra jogosultból 717 ezer 992 ment el voksolni, a részvételi arány 49,74 százalék. Franciaországban 340 751 törökből 170 901 szavazott, a részvételi arány 50,15 százalék. Hollandiában 260 264 választóból 130 383 voksolt, a részvételi arány 50,1 százalék. Ausztriában 106 657 törökből 55 273 szavazott, a részvételi arány 51,82 százalék. Az Egyesült Királyságban 99 250 választóból 47 517 voksolt, a részvételi arány 47,88 százalék.
Érdekesség, hogy Luxemburgban, ahol 778 szavazásra jogosultat tartanak nyilván, kedd estig 10 240-en mentek el voksolni, így ott eddig 1316 százalékos a részvételi arány. Az Anadolu szerint Németországból, Franciaországból és Belgiumból utaztak Luxemburgba a törökök szavazni. Az Egyesült Államokban 106 301 törökből 37 075 voksolt, a részvételi arány 34,88 százalék.
A választásra jogosult török állampolgárok mintegy öt százaléka él külföldön. Attól függetlenül, hogy melyik jelölt győz a vasárnapi államfőválasztáson, Törökországban június 24-ével végrehajtó elnöki rendszer lép életbe. A változtatás nagyobb hatalmat összpontosít az államfő kezében és egyben eltörli a kormányfői tisztséget. Az alkotmánymódosítást kis többséggel fogadták el a tavaly áprilisi népszavazáson.
Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök április közepén jelentette be, hogy 2019 novembere helyett 2018 júniusában tartják meg a következő elnök- és parlamenti választást. Szakértők szerint a török államfő azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a kiszélesített elnöki jogkörökkel járó hatalmat, és megelőzhesse, hogy a kormányzó, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.
Erdogannak öt kihívója van. Legfőbb riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. Rajtuk kívül versenybe száll még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke, továbbá Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja (Vatan Partisi), és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) színeiben.
Ahhoz, hogy az elnökválasztás első fordulójában győztest hirdethessenek, az egyik indulónak legalább a szavazatok 50 százalékát meg kell szereznie. Amennyiben ez nem sikerül, július 8-án egy második fordulóra kerülne sor, de akkor már csak az első két helyezett között. Ebben az esetben a külföldön élő törökök június 30. reggele és július 4. estéje között még folytathatnák a szavazást.
A parlamenti választás egyfordulós.
(Forrás: MTI)
Elmondta: kedd estig 1 millió 486 ezer 532-en éltek szavazati jogukkal, míg a korábbi rekordot tartó, tavaly áprilisi népszavazás keretében 1 millió 407 ezer 655 külföldön élő török adta le voksát. A mostani részvételi arány eddig 48,78 százalék, a múlt évben összesen 47,91 százalék volt.
Június 7. és június 19. között 60 országban összesen 123 diplomáciai képviseleten, valamint Törökország nemzetközi repülőterein és határállomásain szavazhattak a külföldön élő török állampolgárok. Güven egyúttal emlékeztetett: mivel a nemzetközi repülőtereken és a határállomásokon vasárnap estig továbbra is lehet voksolni, a szavazók száma és aránya még növekedni fog.
Hangsúlyozta: szerda estig az eddig leadott összes borítékot Törökországba szállítják, de csak június 24-én, az urnazárást követően fogják felbontani azokat.
Az Anadolu török állami hírügynökség információi szerint a június 24-ei választások előtt 3 millió 47 ezer 323 választásra jogosult, de külföldön élő török állampolgárt vettek nyilvántartásba. 1 millió 357 ezer 676-an külképviseleteken, 128 732-en vámkapuknál adták le eddig voksukat.
A részvételi arány Belgiumban és Svájcban mutatkozik a legmagasabbnak. Belgiumban 142 463 regisztráltból 82 423 török élt szavazati jogával, tehát a részvételi arány 57,86 százalék. Svájcban 98 929 török választóból 56 096 járult az urnákhoz, a részvételi arány 56,7 százalék. Németországban 1 millió 443 ezer 585 szavazásra jogosultból 717 ezer 992 ment el voksolni, a részvételi arány 49,74 százalék. Franciaországban 340 751 törökből 170 901 szavazott, a részvételi arány 50,15 százalék. Hollandiában 260 264 választóból 130 383 voksolt, a részvételi arány 50,1 százalék. Ausztriában 106 657 törökből 55 273 szavazott, a részvételi arány 51,82 százalék. Az Egyesült Királyságban 99 250 választóból 47 517 voksolt, a részvételi arány 47,88 százalék.
Érdekesség, hogy Luxemburgban, ahol 778 szavazásra jogosultat tartanak nyilván, kedd estig 10 240-en mentek el voksolni, így ott eddig 1316 százalékos a részvételi arány. Az Anadolu szerint Németországból, Franciaországból és Belgiumból utaztak Luxemburgba a törökök szavazni. Az Egyesült Államokban 106 301 törökből 37 075 voksolt, a részvételi arány 34,88 százalék.
A választásra jogosult török állampolgárok mintegy öt százaléka él külföldön. Attól függetlenül, hogy melyik jelölt győz a vasárnapi államfőválasztáson, Törökországban június 24-ével végrehajtó elnöki rendszer lép életbe. A változtatás nagyobb hatalmat összpontosít az államfő kezében és egyben eltörli a kormányfői tisztséget. Az alkotmánymódosítást kis többséggel fogadták el a tavaly áprilisi népszavazáson.
Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök április közepén jelentette be, hogy 2019 novembere helyett 2018 júniusában tartják meg a következő elnök- és parlamenti választást. Szakértők szerint a török államfő azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a kiszélesített elnöki jogkörökkel járó hatalmat, és megelőzhesse, hogy a kormányzó, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.
Erdogannak öt kihívója van. Legfőbb riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. Rajtuk kívül versenybe száll még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke, továbbá Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja (Vatan Partisi), és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) színeiben.
Ahhoz, hogy az elnökválasztás első fordulójában győztest hirdethessenek, az egyik indulónak legalább a szavazatok 50 százalékát meg kell szereznie. Amennyiben ez nem sikerül, július 8-án egy második fordulóra kerülne sor, de akkor már csak az első két helyezett között. Ebben az esetben a külföldön élő törökök június 30. reggele és július 4. estéje között még folytathatnák a szavazást.
A parlamenti választás egyfordulós.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások