Renzi: Nagy-Britannia nem kaphat több jogot, mint más nem uniós országok
Az olasz miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folytatandó tárgyalások nem zárulhatnak olyan megállapodással, amely több jogot biztosít Nagy-Britanniának, mint az Európai Unión kívüli más országoknak.
Matteo Renzi a BBC brit közszolgálati médiatársaság rádiójának adott interjút. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e "rugalmasság" az EU részéről a szabad mozgást és az egységes uniós piacot szabályozó jogszabályok alkalmazásában - ahogy azt a kilépést pártoló brit politikusok várják -, Renzi kijelentette: erről csak akkor kezdhetnek vitát, ha London aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, vagyis hivatalosan elindítja a kilépéshez vezető folyamatot.
A csütörtökön sugárzott BBC-interjúban az olasz kormányfő azonban "lehetetlennek" nevezte, hogy e folyamat végén Nagy-Britannia szélesebb körű jogosultságokhoz jusson az EU-val fenntartott kapcsolatrendszerében, mint más nem uniós országok.
Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott álláspontja szerint az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja mindazonáltal az, hogy ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, ahogy azt a brit üzleti élet szereplői folyamatosan szorgalmazzák, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
A minap Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakcióvezetője is gyakorlatilag kizárta, hogy Nagy-Britannia a kilépés után hozzáférhetne az unió egységes belső piacához.
A BBC televíziónak a héten nyilatkozva Weber kijelentette: amikor rendszeresen azt hallja Theresa Maytől, hogy a Brexit Brexitet jelent, akkor nem érti, hogy más brit politikusok miért kérnek további teljes hozzáférést az EU belső piacához. "A Brexit valóban Brexitet jelent, és nem azt, hogy az Európai Unió részese akarok maradni, ezért a Brexitet teljes körűen végrehajtjuk" - fogalmazott a bajor képviselő.
Az olasz miniszterelnök a csütörtökön sugárzott BBC-interjúban nyíltan bírálta Theresa May elődjét, David Cameront az EU-tagságról szóló népszavazás kiírásáért. Matteo Renzi szerint Cameron - aki a referendum után távozott tisztségéből - a kormányzó brit Konzervatív Párt belső problémáit akarta orvosolni a népszavazás meghirdetésével, ám ezzel csak új problémát teremtett. "Külpolitikai kérdéseket nem lehet belső problémák megoldására felhasználni" - fogalmazott Renzi.
Hozzátette: véleménye szerint a brit választók "rossz döntést hoztak" a népszavazáson, ám a referendum eredményét nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a demokráciát tiszteletben kell tartani. Renzi is felidézte Theresa May többször elhangzott kijelentését, miszerint "a Brexit Brexitet jelent".
A brit kormányfő több nyilvános megszólalásában használta ezt a kifejezést, mondván: Nagy-Britannia ki fog lépni az EU-ból, ám a brit kormány eltökélt szándéka, hogy "a Brexitből sikert kovácsoljon".
MTI
Matteo Renzi a BBC brit közszolgálati médiatársaság rádiójának adott interjút. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e "rugalmasság" az EU részéről a szabad mozgást és az egységes uniós piacot szabályozó jogszabályok alkalmazásában - ahogy azt a kilépést pártoló brit politikusok várják -, Renzi kijelentette: erről csak akkor kezdhetnek vitát, ha London aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50.
A csütörtökön sugárzott BBC-interjúban az olasz kormányfő azonban "lehetetlennek" nevezte, hogy e folyamat végén Nagy-Britannia szélesebb körű jogosultságokhoz jusson az EU-val fenntartott kapcsolatrendszerében, mint más nem uniós országok.
Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott álláspontja szerint az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja mindazonáltal az, hogy ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, ahogy azt a brit üzleti élet szereplői folyamatosan szorgalmazzák, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
A minap Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakcióvezetője is gyakorlatilag kizárta, hogy Nagy-Britannia a kilépés után hozzáférhetne az unió egységes belső piacához.
A BBC televíziónak a héten nyilatkozva Weber kijelentette: amikor rendszeresen azt hallja Theresa Maytől, hogy a Brexit Brexitet jelent, akkor nem érti, hogy más brit politikusok miért kérnek további teljes hozzáférést az EU belső piacához. "A Brexit valóban Brexitet jelent, és nem azt, hogy az Európai Unió részese akarok maradni, ezért a Brexitet teljes körűen végrehajtjuk" - fogalmazott a bajor képviselő.
Az olasz miniszterelnök a csütörtökön sugárzott BBC-interjúban nyíltan bírálta Theresa May elődjét, David Cameront az EU-tagságról szóló népszavazás kiírásáért. Matteo Renzi szerint Cameron - aki a referendum után távozott tisztségéből - a kormányzó brit Konzervatív Párt belső problémáit akarta orvosolni a népszavazás meghirdetésével, ám ezzel csak új problémát teremtett. "Külpolitikai kérdéseket nem lehet belső problémák megoldására felhasználni" - fogalmazott Renzi.
Hozzátette: véleménye szerint a brit választók "rossz döntést hoztak" a népszavazáson, ám a referendum eredményét nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a demokráciát tiszteletben kell tartani. Renzi is felidézte Theresa May többször elhangzott kijelentését, miszerint "a Brexit Brexitet jelent".
A brit kormányfő több nyilvános megszólalásában használta ezt a kifejezést, mondván: Nagy-Britannia ki fog lépni az EU-ból, ám a brit kormány eltökélt szándéka, hogy "a Brexitből sikert kovácsoljon".
MTI
Hozzászólások