Rontott Görögország besorolásán az S&P
Az elmúlt hónapok tapasztalataiból kiindulva várható volt, hogy amikor már kissé megnyugodna az európai piac, akkor egy hitelminősítő alaposan keresztülhúz minden számítást és ott döfi bele a kést a gazdaságba, ahol a leggyengébb.
Alighogy a német parlament megszavazta a görög mentőcsomagot, a Standard & Poor hitelminősítő hétfő éjjel, kevéssel az európai és az amerikai piaci zárásokat követően bejelentette Görögország leminősítését.
Az S&P azzal érvelt, hogy a görög kormány visszamenőleges hatállyal kollektív fellépési záradékot szeretne érvénybe léptetni az adósságrendezés közben az egyes államkötvényekre. Ezzel a – legtöbb befektető szerint csak mondvacsinált – lépéssel az S&P által eddig hatályban lévő hosszú és rövid futamú szuverén adóbesorolásait az eddig CC és szimpla C szintről a legrosszabb SD-re (selective default) minősítette. Ezzel az országot a nem törlesztő kategóriába süllyesztették a kollektív fellépési záradékkal érintett kötvényadósság-hányad esetében.
Az MTI legfrissebb beszámolójából kiderült, hogy a hitelminősítő indoklásában külön kitért arra, hogy az S&P azért szankcionálta besorolásának rontásával Görögországot, mert értékvesztéssel járó adósságátrendezésnek tartja a kollektív fellépési záradék visszamenőleges érvényre juttatását, ez ugyanis alaposan módosítja és átírja a korábban meghatározott adóssághányad feltételeit.
A hitelminősítő kiemelte továbbá, hogy amennyiben az adósságkibocsájtó, jelen esetben tehát Görögország egyoldalúan módosítja adósságkötelezettségi kibocsájtásának korábban meghatározott feltételeit, azt az S&P adósságstrukturálásnak, ezzel egyetemben pedig nem törlesztésnek minősíti. A hitelminősítő szerint az ország ebből kifolyólag egy csődhelyzettel szembesülhet, ebben az esetben pedig a további finanszírozások – így például az EU és az IMF finanszírozási forrásai – is elérhetetlené válnak Görögország számára.
Alighogy a német parlament megszavazta a görög mentőcsomagot, a Standard & Poor hitelminősítő hétfő éjjel, kevéssel az európai és az amerikai piaci zárásokat követően bejelentette Görögország leminősítését.
Az S&P azzal érvelt, hogy a görög kormány visszamenőleges hatállyal kollektív fellépési záradékot szeretne érvénybe léptetni az adósságrendezés közben az egyes államkötvényekre. Ezzel a – legtöbb befektető szerint csak mondvacsinált – lépéssel az S&P által eddig hatályban lévő hosszú és rövid futamú szuverén adóbesorolásait az eddig CC és szimpla C szintről a legrosszabb SD-re (selective default) minősítette. Ezzel az országot a nem törlesztő kategóriába süllyesztették a kollektív fellépési záradékkal érintett kötvényadósság-hányad esetében.
Az MTI legfrissebb beszámolójából kiderült, hogy a hitelminősítő indoklásában külön kitért arra, hogy az S&P azért szankcionálta besorolásának rontásával Görögországot, mert értékvesztéssel járó adósságátrendezésnek tartja a kollektív fellépési záradék visszamenőleges érvényre juttatását, ez ugyanis alaposan módosítja és átírja a korábban meghatározott adóssághányad feltételeit.
A hitelminősítő kiemelte továbbá, hogy amennyiben az adósságkibocsájtó, jelen esetben tehát Görögország egyoldalúan módosítja adósságkötelezettségi kibocsájtásának korábban meghatározott feltételeit, azt az S&P adósságstrukturálásnak, ezzel egyetemben pedig nem törlesztésnek minősíti. A hitelminősítő szerint az ország ebből kifolyólag egy csődhelyzettel szembesülhet, ebben az esetben pedig a további finanszírozások – így például az EU és az IMF finanszírozási forrásai – is elérhetetlené válnak Görögország számára.
Hozzászólások