Sajtó: a választások közelsége miatt vonta vissza Izrael az amerikai demokrata képviselőnők beutazási engedélyét
Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: A közelgő választások és Donald Trump amerikai elnökkel ápolt kapcsolata miatt vonta vissza az utolsó pillanatban az izraeli kormány az amerikai demokrata képviselőnők beutazási engedélyét - közölte az izraeli média pénteken.
Trump előző nap egy Twitter-üzenetben arra szólította fel Izraelt, hogy ne engedélyezze a palesztin származású Rachida Tlaib és az Egyesült Államokba szomáliai bevándorlóként érkezett Ilhan Omar küszöbönálló jeruzsálemi látogatását. Nem sokkal ezt követően Cipi Hotovely izraeli külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében a két amerikai képviselő nem kap beutazási vízumot.
Jeruzsálemben 2017-ben törvényt fogadtak el, amely megtiltotta a belépést az országba minden olyan külföldinek, aki tudatosan, nyilvánosan felhívást intéz Izrael bojkottálására, és így a lépés jogszerű. A lapok szerint azonban az adott helyzetben elsősorban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump kapcsolatát erősítette.
A Háárec című újság kommentárjában Chemi Shalev úgy vélte, Trump nem Izrael jó hírét féltette, és nem is a Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók (BDS) elnevezésű Izrael-ellenes mozgalom régebbi támogatása miatt ítélte el a két képviselőnőt, és szólította fel Netanjahut, hogy ne engedje be őket Izraelbe. Valójában amerikai belpolitikai okokból, 2020-es újraválasztása végett akarta a tiltást, mert az út akadályozta volna Trump azon erőfeszítéseit, hogy az új törvényhozókat arra használja, hogy éket verjenek a demokrata párt adakozói és az amerikai zsidó választók, valamint a párt közé, illetve arra, hogy az egész demokrata pártot a radikálisok befolyása alá kerülve fesse le.
A demokrata politikusnők elutasítása azonban nem okoz súlyos konfliktust Izrael és az amerikai demokrata párt között, hanem csak fokozza azt a feszültséget, amely még Netanjahu és az előző amerikai elnök, Barack Obama idején jött létre - írta a Háárec véleménycikkének szerzője. Shalev úgy véli, hogy ördögi kör jött létre: minél inkább azonosul Trumppal Netanjahu Izraele, annál jobban haragszanak rá a demokraták, és Jeruzsálem annál inkább tart egy amerikai politikai fordulattól, s tesz meg mindent Donald Trump mellett ennek elkerülésére, s így egyre szűkül Jeruzsálem manőverezési lehetősége arra, hogy nemet mondjon egy amerikai kérésre.
A The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli honlap elemzője szerint a képviselők belépésének megtagadásáról hozott döntés lehet az utolsó szög Izrael kétpárti amerikai támogatásának koporsójában, s Netanjahu 2015-ös márciusi kongresszusi beszédéhez hasonlítható, amelyben élesen támadta az akkori elnök Obamát az Iránnal kötött nukleáris megállapodás miatt.
Barack Ravid, a 13-as izraeli kereskedelmi tévécsatorna politikai szakértője nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az izraeli kormányfő az országában szeptemberben tartandó választások miatt változtatta meg álláspontját, és saját újraválasztásához kötődő személyes érdekeit az ország érdekei elé helyezte: ugyanis Izrael érdeke szerinte a mindkét nagy párttal, a republikánussal és a demokratával is jó viszonyt ápoló, több évtizedes politika folytatása lenne.
Ravid emlékeztetett rá, hogy Donald Trump az április 9-i előrehozott parlamenti voksolás előtt "választási ajándékot" adott Netanjahunak, amikor bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík felett. Az elemző szerint Netanjahu ezúttal is valamiféle amerikai "ajándékra" számít a szeptember 17-re kiírt választások közeledtével, s elsősorban ezért fordította meg a korábban az izraeli nemzetbiztonsági bizottság összehívásával meghozott döntést a két amerikai képviselőnő izraeli belépésének engedélyezéséről.
Netanjahu lépése ugyanakkor nem lepte meg az izraeli elemzőket, amit szerintük Henry Kissinger amerikai külügyminiszter hetvenes években tett kijelentése megmagyaráz: Kissinger akkor azt mondta, hogy Izraelnek nincs külpolitikája, csakis belpolitikája van.
(Forrás: MTI)
Trump előző nap egy Twitter-üzenetben arra szólította fel Izraelt, hogy ne engedélyezze a palesztin származású Rachida Tlaib és az Egyesült Államokba szomáliai bevándorlóként érkezett Ilhan Omar küszöbönálló jeruzsálemi látogatását. Nem sokkal ezt követően Cipi Hotovely izraeli külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében a két amerikai képviselő nem kap beutazási vízumot.
Az izraeli sajtó emlékeztetett arra, hogy Ron Dermer, Izrael washingtoni nagykövete alig egy hónappal ezelőtt még úgy nyilatkozott: "A köztünk lévő erős szövetség és a kongresszus iránti tisztelet miatt Izrael nem akadályozza meg egyetlen amerikai képviselő látogatását sem az országban". A kormányzat még egy-két nappal Ilhan Omar és Rachida Tlaib tervezett utazása előtt is úgy ítélte meg, hogy kisebb kárt jelent, ha a két képviselőt beengedik az országba, mint belépésük megtiltása, még akkor is, ha az amerikai képviselők bírálatokat fogalmaznak meg - emelték ki a kommentátorok.
Jeruzsálemben 2017-ben törvényt fogadtak el, amely megtiltotta a belépést az országba minden olyan külföldinek, aki tudatosan, nyilvánosan felhívást intéz Izrael bojkottálására, és így a lépés jogszerű. A lapok szerint azonban az adott helyzetben elsősorban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump kapcsolatát erősítette.
A Háárec című újság kommentárjában Chemi Shalev úgy vélte, Trump nem Izrael jó hírét féltette, és nem is a Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók (BDS) elnevezésű Izrael-ellenes mozgalom régebbi támogatása miatt ítélte el a két képviselőnőt, és szólította fel Netanjahut, hogy ne engedje be őket Izraelbe. Valójában amerikai belpolitikai okokból, 2020-es újraválasztása végett akarta a tiltást, mert az út akadályozta volna Trump azon erőfeszítéseit, hogy az új törvényhozókat arra használja, hogy éket verjenek a demokrata párt adakozói és az amerikai zsidó választók, valamint a párt közé, illetve arra, hogy az egész demokrata pártot a radikálisok befolyása alá kerülve fesse le.
A demokrata politikusnők elutasítása azonban nem okoz súlyos konfliktust Izrael és az amerikai demokrata párt között, hanem csak fokozza azt a feszültséget, amely még Netanjahu és az előző amerikai elnök, Barack Obama idején jött létre - írta a Háárec véleménycikkének szerzője. Shalev úgy véli, hogy ördögi kör jött létre: minél inkább azonosul Trumppal Netanjahu Izraele, annál jobban haragszanak rá a demokraták, és Jeruzsálem annál inkább tart egy amerikai politikai fordulattól, s tesz meg mindent Donald Trump mellett ennek elkerülésére, s így egyre szűkül Jeruzsálem manőverezési lehetősége arra, hogy nemet mondjon egy amerikai kérésre.
A The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli honlap elemzője szerint a képviselők belépésének megtagadásáról hozott döntés lehet az utolsó szög Izrael kétpárti amerikai támogatásának koporsójában, s Netanjahu 2015-ös márciusi kongresszusi beszédéhez hasonlítható, amelyben élesen támadta az akkori elnök Obamát az Iránnal kötött nukleáris megállapodás miatt.
Barack Ravid, a 13-as izraeli kereskedelmi tévécsatorna politikai szakértője nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az izraeli kormányfő az országában szeptemberben tartandó választások miatt változtatta meg álláspontját, és saját újraválasztásához kötődő személyes érdekeit az ország érdekei elé helyezte: ugyanis Izrael érdeke szerinte a mindkét nagy párttal, a republikánussal és a demokratával is jó viszonyt ápoló, több évtizedes politika folytatása lenne.
Ravid emlékeztetett rá, hogy Donald Trump az április 9-i előrehozott parlamenti voksolás előtt "választási ajándékot" adott Netanjahunak, amikor bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík felett. Az elemző szerint Netanjahu ezúttal is valamiféle amerikai "ajándékra" számít a szeptember 17-re kiírt választások közeledtével, s elsősorban ezért fordította meg a korábban az izraeli nemzetbiztonsági bizottság összehívásával meghozott döntést a két amerikai képviselőnő izraeli belépésének engedélyezéséről.
Netanjahu lépése ugyanakkor nem lepte meg az izraeli elemzőket, amit szerintük Henry Kissinger amerikai külügyminiszter hetvenes években tett kijelentése megmagyaráz: Kissinger akkor azt mondta, hogy Izraelnek nincs külpolitikája, csakis belpolitikája van.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások