Sojgu az orosz-amerikai kapcsolatok stabilizálódásában bízik
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai látogatása lendületet adhat az orosz-amerikai kapcsolatok stabilizálásának - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden a hivatalában fogadta John Boltont.
Sojgu szerint a kétoldalú párbeszéd az orosz és az amerikai elnök helsinki csúcstalálkozóját követően elkezdett fokozatosan helyreállni. "Biztos vagyok benne, hogy még a kis lépések is hasznára válnak kapcsolatainknak és a bizalom helyreállításának" - mondta, hozzátéve, hogy a világ számos problémáját, egyebek között a nukleáris elrettentés ügyét és egy sor idült válságot, csakis közös erőfeszítéssel lehet megoldani.
A két tárcavezető szombaton a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) védelmi miniszteri szintű tanácskozásán találkozott egymással. Boltont, aki hétfőn öt órán át tartó tárgyalást folytatott Nyikolaj Petrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, és találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel, a nap folyamán fogadja majd Vlagyimir Putyin elnök. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó látogatásának különleges jelentőséget ad, hogy Donald Trump amerikai elnök szombaton közölte: az Egyesült Államok fel akarja mondani a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött egyezményt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Putyin Boltonnal a kétoldalú kapcsolatok mellett a stratégiai biztonság kérdéseiről és a regionális konfliktusokról fog tárgyalni. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és orosz tárgyalópartnerei tájékoztatni fogják az elnököt megbeszéléseik eredményeiről.
Peszkov "veszélyes álláspontnak" nevezte azt a megközelítést, hogy előbb fel kell mondani INF-szerződést, és csak azután megkezdeni a tárgyalásokat egy újabb egyezményről, amely szerinte egyelőre még csak nem is körvonalazódik. Mindamellett hangsúlyozta, hogy meg kell várni, mivel érvel majd Bolton Putyin előtt.
Konsztanytin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke keddi Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az INF-egyezményt egyetemessé kell tenni, és annak nemcsak Oroszországra, az Egyesült Államok és Kínára, hanem más államokra, így Nagy-Britanniára, Franciaországra, Indiára, Pakisztánra, Észak-Koreára és Izraelre is ki kellene terjednie. Rámutatott, hogy Moszkva ezt már 2007 óta kezdeményezi.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Bolton kedden megkoszorúzta az ismeretlen katona síremlékét az Kreml falánál, valamint - megemlékezve a múlt heti krími iskolai ámokfutás áldozatairól - virágot helyezett el a második világháborúban a hős város címet elnyert Kercs város emlékművénél is. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó virágot vitt arra a helyre is a Kreml tőszomszédságában, ahol 2015 februárjában meggyilkolták Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust.
(Forrás: MTI)
Sojgu szerint a kétoldalú párbeszéd az orosz és az amerikai elnök helsinki csúcstalálkozóját követően elkezdett fokozatosan helyreállni. "Biztos vagyok benne, hogy még a kis lépések is hasznára válnak kapcsolatainknak és a bizalom helyreállításának" - mondta, hozzátéve, hogy a világ számos problémáját, egyebek között a nukleáris elrettentés ügyét és egy sor idült válságot, csakis közös erőfeszítéssel lehet megoldani.
Elmondta, hogy Szíriában az orosz és az amerikai katonák folyamatos kapcsolatban állnak egymással, ami szerinte "mindeddig a hatékony együttműködés egyetlen pozitív példája" a kétoldalú viszonyban, ami lehetővé teszi a komoly incidensek megelőzését Szíria területén és légterében. Úgy vélekedett, hogy minden további kérdésben aktívabb párbeszédre van szükség.
Bolton kifejezte reményét, hogy mind Szíria ügyében, mind pedig más kérdésekben lehetőség nyílik a két hadsereg közötti párbeszéd kiterjesztésére. Egyetértett Sojgu kijelentésével, hogy a szíriai konfliktusmegelőzési egyeztetés nagyon sikeres és hasznos.
Elmondta, hogy James Mattis amerikai védelmi miniszter bízik benne: lehetősége lesz az orosz hivatali partnerével megkezdett eszmecsere folytatására.
A két tárcavezető szombaton a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) védelmi miniszteri szintű tanácskozásán találkozott egymással. Boltont, aki hétfőn öt órán át tartó tárgyalást folytatott Nyikolaj Petrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, és találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel, a nap folyamán fogadja majd Vlagyimir Putyin elnök. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó látogatásának különleges jelentőséget ad, hogy Donald Trump amerikai elnök szombaton közölte: az Egyesült Államok fel akarja mondani a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött egyezményt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Putyin Boltonnal a kétoldalú kapcsolatok mellett a stratégiai biztonság kérdéseiről és a regionális konfliktusokról fog tárgyalni. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és orosz tárgyalópartnerei tájékoztatni fogják az elnököt megbeszéléseik eredményeiről.
Peszkov "veszélyes álláspontnak" nevezte azt a megközelítést, hogy előbb fel kell mondani INF-szerződést, és csak azután megkezdeni a tárgyalásokat egy újabb egyezményről, amely szerinte egyelőre még csak nem is körvonalazódik. Mindamellett hangsúlyozta, hogy meg kell várni, mivel érvel majd Bolton Putyin előtt.
Konsztanytin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke keddi Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az INF-egyezményt egyetemessé kell tenni, és annak nemcsak Oroszországra, az Egyesült Államok és Kínára, hanem más államokra, így Nagy-Britanniára, Franciaországra, Indiára, Pakisztánra, Észak-Koreára és Izraelre is ki kellene terjednie. Rámutatott, hogy Moszkva ezt már 2007 óta kezdeményezi.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Bolton kedden megkoszorúzta az ismeretlen katona síremlékét az Kreml falánál, valamint - megemlékezve a múlt heti krími iskolai ámokfutás áldozatairól - virágot helyezett el a második világháborúban a hős város címet elnyert Kercs város emlékművénél is. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó virágot vitt arra a helyre is a Kreml tőszomszédságában, ahol 2015 februárjában meggyilkolták Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások